Reggeli Hirlap, 1926. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

)prici I Uim «5 ICVM­­CL 111 KL­AP Axik 31OG korona Felelős szerkesztó : Fezek­­i Sámuel —Szerkesztő: Kass­ai-K­. Kiadótulajdonos: Reggeli Hir­lap r.-t. — iSvopiaio« : Kiéi.-. Ludvig és Szelényi könyvnyur.idu részvénytársaság nyomdák­ban, igazgató Ludvig István. Szer­­kesztőség: Városház tér 22., földszint (telefonszámok: 498, 616.) Kiadóhivatal: Városház­tér 22. földszint (telefon­sz. 299.) Péntek, 1926 január 1 . Vjj év, aj reménység ' oro ! K '»weg közisei • i:' ! : ■ -•‡’‡ I'.­ímjikhi az áríviz hoi ii • ‘. 1 Is százezer an bc»:'U...,k • . . • m­ .-írva» vetést. I ii Klókra nij . a me * az i ' iz. 1 ■ utalván Fel h’nv- -'kőből •» Er :/•! '/ . ifiket in­egálli i . 11 ránkros ikasztott. A tu’', -iii: i kisíwitáuiifc isme­­t!; .•· 1!; ; ? .- három jxmzha ‘»'i-ité a *ii-iye»/ti alá hirnevünket '■ 'it‚ k . • 1« fcüzdeháés • ■ • ' ‚,ami‚ ré még szórni; ‘abb s a lio i ii:e‚ukó‚.i'i az ei röppen» 1925- di mögött. -ii . 1 in­yókokat hur­­■ • ‘try májú i-olykor a törté­­ma­t.i ii-i 'iifi iingedj­e át, -ii jkorj­a ■ •i :i' ii gazdasági ■■■■' IV'i M i'l-l s'-V. Mi ll Im» . . . ...... * * - ; -igya-r bi-ztu­ ffek ••-: romló ‚*U:et ; I 4itók wthan­­­­­ iséfiia Szü­li.'' Kossuth. Szé­ll. •- ... / †)• ' . Tisza Kál­. Jv.'tfi 1 - i!a ■ ii.-. . .-. •knak telkét, •­'•8'.r.n­ó óráiban - iiwáwr dac­­, főiem H fej.!--'!, ' - ellöben biL­. Midi S tud!... . •meny.:*- -„‚.■' á- •'M. - -.-id$k|lie, lók udet!’ sót*k ófi.-i ./kMt*;.- ■ - tytiffl i.&ttl WSQ­' , Imi huWi u' dóknak, an *, * ük át - ■ biztatók A'W.rn i'. ii.M •:•. i , kell mi-Lbfatnauik, £ jinxt elat vu!t.»ágii-ij-k-5-..i;i„­­1: 'uségtől ere­önmagunk­ (.-■ . ' j : I ; iaiikibaii mi ■/I ‚■‚) mi a­ ‚■• reménység, — reménység biztató is. !•‚ mauzet n­á'.;ná.bi.' mán liá­­ni f­ra­dalom sn­ . i:i>.*gi'ázkó-li«t;í^;i11 ' el s a for­­•: gi fölíordu­ tta a •.-• d­ár-q ha liánban őrizte meg­­ : • - iáin i i'.'i.ilt«i;á.sstL darálta i L; n.-c.-iiH .‘k­,- t itik ön­érzi-1 ~ ‘ • iiat.ii. i - ketécs-iiu.ket. — na fi: mi it, szokta .indDh ii'' ■ 'k‚ nagy munkát á. . f-k i ni illik gaz­­ i: '• ..i ■ . ,- . i natan­ck két .elsó i m.í. a, - ; a magyar' 4- is ,-i .i”* -i nia túl van a hagy-i ‚loi ■ !■■■ .» htrM*l rendbe­■! / • 1 '~ ifi­ ’ lie és . . . . .t Nmí­­ m í.m mm. --eiiiuiú vagy ■ ’It nem olyam, - - val kell föl­­' . - yá i És eUirta a lyuf név ezt a téitrr.séu '' is. Ibirta év ige is/.m­­Vs eltakarásáv- 1. rendanere­v ágiyaitasá'v­al t'.vi'Ja­i ei­­i mi m m-- .Veket is, a ■. i ni am­kake írtéit A' -1 e' ■ ■ . b.rtn amkat ■ raiba. oélyai­­'.ei­.- ébe albszolute íseSB illosMilie­­•v"g ■' ;Iv : ■ i’; kai is. me­­l­len keresztü! sok egészség­iás ív:■ i;■ -‘! ik meg eWisz, kos íkkel. Sokat k.biiituu’k. aollpat­ik, •:! • már­ éppen ezért azt kell hogy nemcsak ezekilkil a k­ i-U g, ne M;-'t i;i a • 'lett KotfllliAS/, tte iog­y, i; elég mimdal­­mhi i ibból . ttrlailkoKik) pp­­• »ajók ez ".eket « amely : ■■. ilemezték. ri" té­nykedés ne ; ■■ .id­í kell ra­'g az éhezőknek valóságot, a re­stté válását ad­­- mindazok, akik i-.. .ben ostrtiMnafc az o ím nem niyiltan zatukibain már , tipi.»n­ogy a most hogy jobb •› He t i Hí évek szomorú­sá­t"it. (-.-»ai »a.su it. — .M ífi­n. •- o;l!i ̇ ‚’ i ..ni.' nám nagy ö­sz­iben, hisz, Ni­­. a Uiontw-i a : otak vidi fejedelme két .. a la: i -t­ól ‘ i . pénzt. Azonlbgn • között ezt is irív amelynek se­■ gl­'-'.'névi 1 -.Winen meg lehet kezdeni ,r ■ i isági helyy.etiiilklb­en ó- i i.-'.-s, stabilizált k.Mi­ s-/a1 v - v. :i ki.iaiktvia, pszövetíség ba­-s beruházásból ki . talmas­an nö­ti a szomorú S/ - - . a magyar szei­.'.'mi.sium-1-en szívjuk ma-s vedig meg­át -..-'A. , üli aj reménysége­an! Tehát: föl a . ' éjszapokon is dac- • nézzünk a .-m/.- -r.-i e Istenbe ve­t Art t^JAt jilalumvl.a!i tr. takarót.* [de. ak Bethlent legszenjtélyesebb hívei felszálítják, hogy vessem véget fiebeitsberg és a fajvédők mozgolódásának A t­ániszterelnu­k Xiebelsberg gróf (A R. fi. tudósítása.) A tmukszte id­­nök V­áramár­i hazaérkezése nemcsaik a parlament össszeö­lésév­el állt I kapcso­lat­ban, kiváróan Bethlen István gróf szük­­sé- két látta a fővárosba érkezésének a el­­pártiilani­­helyzet m­iatt.­ is. Politikai kö­­rökben ugyanis­­nyíltan­ beszélik, h­­gy az egységes pártiban az u­tóbbi napok e­se­­rvényei igen erős felzúdulást váltot­ak ki, úgy, hogy éppen azok, akik a t­or­­wan pel nők legszemélyesebb hívei ol­tek, frontot akarnak csinálni a k­or­mánnyal szemben. Értesülésünk sztár pit, ez is frakció a leghatározottabban tö­vet éli, hogy a miniiszterelnlöik jjogillail­on áílást neujesak a Klebelsberg­ féle ári m-h htt­al szembeni, hanem minden makönssel törje le azt a fajvédő mozgolódást, a­­m­elyhez a legutóbbi botrányos pénzthia­­mjesitás szálak vezetnek. Az újév napjaiban az­ egységes párt több tagja ik­eresi fel a mikiniiszterelnököt, a­kiv­­ beható tanácskozásit fognnak folyó­­ratói. Már telefonon is történte­k megbe­széléseik amelyek alapján a miniszter­elnök alkal­mat fog keresni az ország kö­z­véleményének meg fására. Ugyanekkor a 1 is lépéseket fog sze’i mi hogy az ország i di A konstrukciót hajthass/. egységespárti ik - hv iik! «ej i fö tájékozta­­■ jsöbb héilyen ■- o • • á/n­yelnek, •n kabinetre­­’égre.’ Komoly meg vannak győződve arról, hogy elérkezett az ideje ámultak, hogy Bethlen István gróf a leg­határozottabb fellépéssel törje le a faj­védő kísérletezéseket. Informátorunk igen határozott formában álllitotta laizzt is, hogy a kabin­etrekonstrikciót végre­hajtják, sőt állítólag már a kormányel­­nök távollétében beható tárgyalás folyt a miniszterelnök és Vass József között a kultusztárca átvételéig vonatkozólag. Általában az a hangulat, hogy az egy­­séges párt legkésőbb szombaton egy rögtönzött pártértekezleti nyilatkozat, tételre fogja a kormányelnököt felkérni, így az újév meglehetős izgalmas körülit­melyek között indul meg. közvetlenül az új év után rekonstruálja kabinetjét meg­ és Vass József lesz a kultuszminiszter Görgey István, Szik­r­ái A zsarnokölő — A Reggeli Hírlap eredeti tárcája — írta: Szoknia Jenő Sápadt, szőke és ijedt arcú fiúcska volt, Bru­tusnak hív­tá­k. Kék szeme néha esze­lősen meredt­ a levegőbe, mintha rémek vagy lárvák leselkednének a bokrok­­mö­gött. Az anyja­ menekülés közben szülte, a mikor pirosra festette az eget Róma környékén és a Janikulum kupolája, fö­lött a belhárborok és a polgári fölkelések lángja. Sylla Vonult vérromjas légiói­val Róma ellen és mindenkit kivégezhe­tett, aki ellene vagy párthívei ellen vét­kezett. Bautais apja­ is futásiban keresett menedéket, kísérteties és­­meddő h­arc mnán, miután csapatai elszéledtek a ten­gi­r felé vezető, t olajfákka­l szegélyezett.­­.­.tóttal benőtt ösvényekt'i. De utolérte/1 végzőt Elfogták és­ az országút középbi­­jezték. A kisfia gyönyörű viilláiban lakott, azon az ton. aun­dy­nek alapkövei nyi-ig fön- m .u­.idtaik s Vatikánt övező illatos rózsa kerteket szegélyezik. Az, anyja magas, sá­pad'­s ,szűke asszony. — Semviliának hiv­­ták, előkelő család leánya, huga volt a jeli— - m erényes Catoniak, aki ebben az (­d­. tartotta legszenvedőlnese­bb l­eszi.­­dél - 'cnát­u­sban. A nő kevés és babonás szerem­­­nél csüngött egy előkelő római fiatal:­­"Iveren, akit Julius Caesarnak hív­tak. Mindenki nagy jövőt jósolt enn­ek a magas, barna római ifjunnalk, — bár eddig még­­­it síim tett. — csak fényes játé­kokat ■ fezett­ a cirkuiszban. Két­ kézzel szól­v­a az artingat és pontifex miaxim­illissá választat­tta magát.. . ugyancsak a pénze és lei-;­pl. a sós összeköttetések .segítségével. Bíborba öltözött fiatal római hiölgyek lel­­keödezve ve­rsengtek szexelméért. Gőgösen és jéglud­­­arccal gázolt át a lángba­bo­­rult vi­c­cen. A régi erkölcsök­ már hanyatlóban­­voltak,­­ a­ vad vérözön, a mely a köztársaságra szakadt­, m­eglazí­­totta a nők ellenáll­ásának erejét, híres családok eszményi szépségű lányai vad mohósággá,­ tanulták el a hetéiláknak és a Suburra negyed festett, képű mercserix­­jeii­ek ledér szokásait. D­e csak egy nő volt, aki Caesart iga­zán szerette s ez Servilia volt, — Brutális­nak az anyja. Az ifjú patrícius is, az isteni Mariimnak unokaöccse, széttéphe­­tetlen rajongással ragaszkodott a délceg, jószivü és elmés patriciusnőhöz. D­e ezen a délelőtt riasztó hírek terjed­tek el Rómában. Láthatatlan, földalatt nőtt összeesküvés réme tartotta izgalom­ban­ a lakosságot. Megismétlődnek tehát .Marius és Sylla uralmának rémnapjai, a­mikor ártatlan nőket mészároltak le, ré­­szeg katonák gyermekeket csap (fostak a falhoz, előkelő polgárok pincékben­ keres­tek menedékhelyet, kertek tój telkén, bar­langok odvaiban, — hogy legal­ább a pusz­ta életüket, megmentsék, ha már pénzük és vagyonuk elveszett. V­alóban Ez a gyönyörű tavaszi reggel, m­ig ragyogott a nap az égen, s szádiló meleg borult a vidék és kertek fölé, — lehet, hogy el fog sötétedni, mire bealko­nyul, felhőtorlódásban, nyilak záporában, s a feketeség, a jajveszékelés és a kétség­­beesés éjszakája váltja fel. A nép tódult a IVu­umra, elárasztották a nostrum följáróit, hogy közelről hall­gassák a szónokokat és a­ tribünök beszé­deit. A szénáin* is szakadatlanul ülésezik. M­aga, a köztársaság első konzula fog be­szólni, Cicero. — állitólag dorgedemie* vád- Imsaédpe készül Calilina ellen, a­ki fe­l akarja dúlni a köztársaság békéjét. Előkelő uraik gyaloghintób­an vagy gyorslábú r­abszolgáktól emelgetett, ha­talmas in­taphornnban vonulnak a szená­tus felé. Nagyszámú klienseik é­s fegyve­res rabszolgák kisérik őket. Bő tunikájuk alatt nehézveretői kandokat rejtegetnek. A gyermek Brutus is kifut a ház elé. A levegő friss és ajsonos, tkábuk pompá­ban illatozó­­ iliad, és az üröm fanyar szagától. Feh­érlevelű magas terpenfinífák iditkéreznek a ló napon. Ke­rick kidőlt­ szeme, — amely olyan, m­int a nehéz korban szemvédő gyermeke­k­é.— mereven néz kelet felé, ahol, a sze­nátus aranyos kupolái pompájának és a halhatatlan isteniek márványtemplommn«­ fehér en­ík a kék­­ég alatt. A Ti­beris szennyes habjai csillognak a nincsütésben. Ott, túl, a szűk utcatorkolat­­ban látni a sű­rü, fekete tö­megeket, a­­sü­lt fekete h­ajával, — majdnem asszo­nyos­­jelenség, — még senki sem sejtette m­int vonjainak megriasztott végtelen han­­gyaiboly módjára ,­ terek és piacok felé. — Mi történik itt? — kér­di a gyermek riadtan. Egy kis­lány, — talán már tizen­kétéves, kétszer akkora, mint Brutus. — á­tkiált hozzája: — Jó lesz, ha útra k­észültök, meglehet, hogy menekülnötök kell az anyáddal. B­rutus riadtan fut Vissz­a a házba. Gyá­va és félszeg fiúcska. Szive hevesen kala­pál könnyű tunikája alatt. Bár olyan ne­ve van, mint egy hősnek. -- Bautusinak hívják.— mint azt a vitéz férfiút, aki megszabadította Rómát fejedelmi zsarmo­­kik­tól. — mégis mindig fél. Kis szive most is osiinijifi gon­d és aggodalom. B­evonni a házi szentélybe. Az oltár előtt sárga fém­myel ég az ö­rökláng. A h­ázak deszkaszek­rényéből őseinek viaszk-képei bántalma­k rá. A háttérben Opsn­ak, az ég isteni lányának szobra csillog. A gyermek lehajtja a fejét. Nagy, vilá­gos szeme, könnyel telik meg­. — Őseim . . atyák ... ti halhatatlan istenek! — rebr­gi. K­is szive összeszom­l. Tekintete m­eg akad apjáinak via­szikarcán. Kemény, nyers katomnavoná­sok. Ez egy harcosnak a feje, akit áruló módon tőrbe csu­ltak és lefejeztek. Igen . . . most már tudja, hogy miért imádkozik . . . hogy szive ne legyen gyá­va. — izmai szívósak és kemények le­gyenek, — ha eljön a nagy idő. — hogy tőrt, vagy kardot forgathasson — és ki­végezhesse ő is a zsarnokot. H­ogy méltó le­hessen évszázadokkal előtte élt névrokonának hősi nevéhez. Cicero elmondotta gyújtó vádbeszédét, Filo Róma mégsem borult lángba. N­aphaladat idején Caesar beállított Servilia házába. Ki volt merülve. A sze­nátus üléséről jött, ahol két ízben is fel kellett szólalnia. M­agas és sovány férfi. Feh­ér, bő gyap­jú köntösében, amely majdnem a földig ér, — aranyos övvel, — választékosan- fé­­l benne a jövő­­diadalmas hadvezérét. Uj­jún gyűrű. Vénuszt ábrázolta, — de dár­dával a kezében. Nagy, ragyogó, szépmet­­szésű (nrónia szemében egy gyermek ártat­ 31. N­a­gy m­a­gy­a­r or­szágok­ egy­edül a nemzetet és szerzett az országnál politikusain» Budapest, docomilier (A R. It. tudósítása.) Élénlk­erttel 15 húst és általános feltűnést keltett .Al lipg­yeli Ilidk­ap kairácsonyli szánná Beöthy László volt kereskedelmi ■nisz.ter nyilatkozata a libeir­aillizn­usi‘6 ihfilmaik jövőjéről, s Tisza István egykori bizalmiamá­i sík megnyilat­k­ozása utáni a Reggeli Hón­ap budapest­li munkatársa m­ost az a lelőtt Görgey Istvánt, az aktiv polatj­ónk egyik legmarkánsabb egyém­istigét, és az egységes utóirt liberális Oklalánarc vezérét, a párt egyik tegtekintélyselp'P. tagjá', Bethlen Is­tván gróf szeméty­barátját kereste fel azza­l a kérdés­sal, hogyan­­látja a Zuhari gáazda vezéreinek fejtegetései utáni­ a magyar li­eralizmus jövendőjét. Görgey István a kérdésre a következő 11 fi­gyidl­entőségű nyitatt­onatban vá­la­­szolt. •­ A magara részéről melegen üd­vöz­­löm Beöthy László nyilatkozatát a li­beralizmus jövőjéről, mert abban az idék jelét látom. Mi, akik a szabadelv­ű gondolat érvényesülését ,h­ü­r­detjük ,a közéleti minden­­terén, régen hiányát érezzük alnnk, hogy régi politikai éle­tünk kipróbált munkásainak támogatá­sát nélkülözni­nk kell, mierrt tudataiba­n vagyunk ab­annak, hogy Magyarország jövő fejlődése, gazdasági boldogulása­­csak a régi tradíciókból táplálkozó sza­badel­vű­ség­gel állítható vissza, melynek a mait század hatalmas fejlődését kö­szönhette. N,c'kunk szükségüinik van a létéi politiikra.i .11 a ey«.i­­mk tóaTUogata'Sá3'ra, a velük való l­gyüttimükidésre abból a szt in]Kun­jiivá is, h­ogy­ kön­nyeb­­ben tudjuk a most divatos korszellem­ül­el szembeni felvil­ágositani a­­k­özvéle­­mény­t és meggyőzni arról, hogy a sza­badd­eű­ség nem destrukció, hogy a libe­ralizmus nem ellenkezik az emberi gon­dolattal, sőt Magyarországot tippen ez a gondolat tette naggyá és emelte az euró­­jai kultúrérák között az elsők közé.­­ Ezeréves tö­rtén­ednün­k minden vo­natkozásában a­zt tapasztalhatjuk, hogy n nemze­tün­k szabadségérzése, hagyomá­nyos joga és igazságérzete a liborafiriz­­m­usban­ fejlődött naggyá. Nekünk a szabadervű­ségben is vissza kell állíta­nunk a jogfolytonosságot, bár változott időkhöz méltóan változott eszközökkel. Eziértt látom szükségét annak, hogy a régi politikai reprezem­tánsok belekap­­csolódj­anak a jövő politika aktivitásá­ba.. Ehhez az első lépés a felsőház meg­alakulása. Kívánatos volna, hogy a múlt és jelen politikusai között az orr­­s-­ág érdekében p rom­nompia érin­tkezés. — Ismétlem, erős a­­meggyőződésem.­ hogy Mc...?Írország csak a tiszta sza­­ladelvű­ség politikájával szerezheti visz­­sza régi határait, amelyet nem eredmé­nyezhet a divatos, de rosszul értel­mezett fajvédelem, vagy a diktatúrára való oktalan törekvés, hanem csak az a­z ut, amely a jogegyenlőség és a törvénytisz­­teletben t­­al­ja meg célját és az, hogy ebben az országban mindenki képessége és munkája szerint boldoguljon. az ill­és lev­e­­ gespárt egyik vezére "iberalizmus jövőjéről lib "-évi év ,­ az ut - A szabade­­ű­ség fejlesztette erőssé, gazdaggá tekintélyt Európa­­ között . Össze kell fognunk a régi és a mai idők hogy a liberalizmus diadalrajutásával megmentsék a jövőt

Next