Reggeli Hirlap, 1927. február (36. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

UMIMUA JUULXKUUA Budapest, január 31. tudósítása.) Hétfőn délelőtt (A R. H ...... ____ tartotta alakuló ülését úgy a képviselőházi, mint afelsőház. A képviselőház ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Graefl Jenő korelnök. Az ülés megnyitása után az elnök a gyorsírói jegyzetekből megállapította, hogy a legutóbbi ülésen Payer Károly és Propper Sándor képviselők a megbízó levelek benyújtása során a parlamenti ütemmel össze nem férő kijelenteteket használtak, amelyért őket utólag rendreutasította. Ezután az első számra igazoló bizottságok elnökei tették meg jelentésüket. Az igazoló osztályok jelentéseinek öszszegezése során megállapítást nyert, hogy összesen 210 képviselő 237 megbízó levelét rizsgálták felül és abból a B. osztályba kilencet, a C. osztályba 15-öt soroltak. A korelnök enumerációjából kiderült, hogy a 15 mandátumon kívül, amelyek ellen petíciót nyújtottak be, még 9 mandátum kerül a közigazgatási bíróság elé. Megválasztják a tisztikart Most következett titkos szavazás útján a Ház elnökének megválasztása. Leszavazott összesen 144 képviselő. Zsitvay Tiborra esett 137 szavazat. Tehát Zsitvay Tibiért megválasztották a képviselőház elnökévé. Alelnökök lettek a szavazás eredményeképent Puky Endre 142 és Huszár Károly 135 szavazattal. Majd a háznagy és a jegyzői választás eredményét hirdette ki a köretnek. Petrovics György 143, Urbanics Kálmán 141, Perlaky György 140, Héjj Imre 138, Grieger Miklós 130, Esztergályos János 130 szavazattal a képviselőház jegyzői lettek. Háznagynak 141 szavazattal Karafiáik Jenőt, választották meg. A választás eredményének kihirdeése után a korelnök és a körjegyzők visszaadták megbízatásukat. Zsitvay elnöki székfoglalója Háromnegyed 1 óra volt, amikor Zsitvay Tibor vezetésével a jobboldali héjáéinál megjelent a Ház megválasztottisztikara. Zsitvay Tibor az elnöki szék lett megállva, mondotta el székfoglaló eszédét. Azzal kezdte, hogy változatlanul agaszkodik a nemzetgyűlés elnökévé terült megválasztása alkalmából tett nyiltkozatához, amelyben hitet tett az egyetmes nemzeti érdekek pártokon felülállózolgálata, a parlamentarizmushoz való endületlen ragaszkodása és a megértés gyedül alkotóképes szelleme mellett. — A szabadság, a jog és kötelesség irmóniája az egyenlő kötelezettség alapterével megnyilvánuló demokrácia -írtatta ezután az elnök — jelzi azt az alkotmányt, amelyet a honfoglaló mafai nemzet veleszületett jogérzéke tekintett.t kért azért a csekélységért is, amit maival hozott. A „csekélységet“, egy gyötörő gyerekkocsit és egy hatalmas fát tele gyerekkelengyével, két hordát pelte. Mondhatom neked, végtelen szentség kellett ezért még külön bocsánat is kérni. Röviden: Hunyárné minden egyszerűége mellett valóban annak az áldott, jó kedves öreg asszonynak bizonyult, amik a feleségem Lefestette. Másnap ette be a feleségemet a klinikára, a szül fájdalmait szinte vele együtt szen■dto át, ápolta babusgatta őt is, de külössen a gyereket azzal a szenvedélyesgel, amely a meddő, gyermekért hiába várgó asszonyok sajátja. Tíz napig maradt nálunk. Elutazása otti este — akkorra már a feleségem is szakerült — előrukkolt a nagy kéréssel, mi már előbb is pedzett. Hát igen, adja, hogy úgyse adjuk neki örökbe a kereket, de annyira megszerette ezt a éppséget, hogy nem tud teljesen lemondni róla. Egyszóval azt kéri, hogy mint évben két hónapig övé legyen a gyek, illetve hogy töltse nála a nyarat, esze az anyjával együtt. Ha ezt a kérét teljesítjük, akkor még az első nyáron íratja a keresztfiára egész vagyonát. Mondanom se kell neked, hogy ezt a erény kérést örömmel teljesitettük. A feségem és a fiam — aki különben már Hunyár-vagyon egyedüli várományosa most töltik az ötödik nyarat Nagykindán. Egy-két napra ha meg tudok szadulni a hivatalomtól, én is leruccanok inden nyáron s ha bejárom a Hunyár.csi zsíros, pompásan termő földjét, akran már szinte az az érzésem, minta magamét járnám. Ez pedig nem tarzik a legkellemetlenebb érzések közé... — Jó, jó, de ha ezek a Hunyárék százig találnak élni — jegyeztem meg némi évet. — Bár úgy volna — mondta a barátom az ilyen derék emberek meg is érdekelték a hosszú életet, csakhogy az öreg sebajban szenved, az asszonynak meg ősén meszesednek az erei. Sajnos, ötet se adok neki és kénytelen leszek átnni a nagykikindai földbirtokot. Ebben a kijelentésben több volt az álinteskedés, mint az őszinteség, no de jaj, az ilyesmi barátok között sem ritság. Az országgyűlés életrehívása egy jobb, megértőbb, testvériesebb, virágzó korszak képét festi a méltatlanul annyiszor megpróbált magyar nemzet elé. A magyar nemzet, amikor csak szabadon rendelkezhetett sorsával, soha sem vont kínai falat az emberi kultúrközösség megújhodást hozó áramlatai elé. A feltámadó alkotmányos szellemnek érvényesülni kell a közélet egész vonalán. Az irányításból többé nem kérhetnek részt hangulatok, ösztönök és szenvedélyek. Döntő tényező csak az öntudatos meggyőződés és az ellenvéleményt tisztelő tárgyilagosság lehet. Ajogtisztelet, felelősségérzet, a kötelességtudás egyre szélesebb térfoglalását valljuk. Szükség van a szabadságjogokra — De meggyőződésem — folytatta lovasd Zsitvay Tibor, hogy a hagyományos erények gyarapodása mellett a magyar alkotmány lényegéhez tartozó szabadságjogok párhuzamos kibontakozása nem maradhat el. A normális életbe való visszatéréssel együtt jár a közjogi imperativus, amely a rendkívüli viszonyok között tűrhető és gyakori rendeleti kormányzás helyett a törvényhozó testületek jogalkotó akaratának közvetlen érvényesülését írja elő. (Helyeslés.) Ám ehhez nem elegendő a törvényhozás jogára való hivatkozás, ehhez lehetőséget csak az a parlamenti munkaképesség és fokozott munkakészség nyújthat, amely a gyorsan haladó kor kaleidoszkópszerűen változó irányaival lépést tud tartani. Soha sem tévesszük szem elől, hogy a mindnyájunkra irányadó alkotmányos kötelesség a türelem, a megértés, az engesztelődés, az ádozatkészség, a haza és emberszeretet. — Tradíció és tételes törvény a politikai vezetést a képviselőháznak ítéli. Századok néznek ránk a magyar múltból kérdő szemmel: hűséges sáfárai leszünk-e nemzeti függgetlenségieknek, amelyért annyi vér omlott. Most is nehezen virradó viharséreges magyar éjszakában járunk, amelynek borúja végkép el nem oszlik addig, amíg csak szentkoronánk régi fényében nem ragyog fel újra. Az elnök ezután megalakulnak jelenti ki a képviselőházat, elparentálja Neubauer Ferenc és Jászai Samu volt képviselőket, majd napirendi indítványt tesz. A képviselőház legközelebbi ülését kedden tartja. Izgalmas vita a jegyzői állások szaporítása körül A miniszterelnök kiván most szólani. Bethlen István gróf miniszterelnök felállott helyéről és indítványozza a képviselőház jegyzői állások számának a felemelését. — Szaporítani kell — mondotta — a jegyzői állásokat és kérem a Házat, hogy két jegyzőt válasszanak meg még a keddi napon. Gaál Gaszton jelentkezett ezután szólásra és kijelentette, hogy a miniszterelnök indítványához nem járul hozzá, mert annak a munkának az elvégzése, amelyre a jegyzőket kötelezi, a most megválasztott hat jegyző elég. Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Igaza van, kezdjük a spórolást legalább itt! — Amikor az ország — folytatta Gaál Gaszton, — a legnagyobb gazdasági válsággal küzd, akkor ezt az indítványt nem lehet elfogadni. A miniszterelnök válasza Bethlen István gróf miniszterelnök azonnali válaszában kijelentette, hogy már a nemzetgyűlésen is 9 jegyző teljesített szolgálatot, tehát csak a tizedik jegyzői állás a nóvum. Ha nem emelik fel a jegyzők számát, akkor megtörténnék az, hogy a polgári ellenzéki pártok nem nyernének képviseletet a jegyzői tisztségeknél. Farkas István a jegyzői állások emelése ellen szólalt fel. Fábián Béla is csatlakozott Gaál Gaszton indítványához. Zsitvay Tibor elnök ezután a napirendet elfogadottnak nyilvánította és bejelentette, hogy a's feltett miniszterelnöki Tisztikar választás a felsőházban A hétfői alakuló közgyűlésen választotta meg tisztikarát a felsőház is. Az ülésen egyszerű fekete talárban, megjelent Löw Immánuel dr. főrabbi is, aki a folyosón hosszasan elbeszélgetett Miklóssy István görögkatholikus püspökkel és Kolozsváry váci kanonokkal beszélgetett. 11 óra 20 perckor nyitotta meg Berczelly Jenő korainak az ülést. Mikor a felsőház elnökének a megválasztása következett, először gróf Bethlen Pál körjegyző a főhercegeket szólította: — Fenséges Frigyes ur! — A főherceg nem volt jelen. — Fenséges Albrecht ur! — hangzott a körjegyző felszólalása. Albrecht főherceg egy pillanatig tétovázott majd felállt és Kühne Lóránd szavazatszedő jegyző átvette tőle szavazatát. Leadtak összesen 179 szavazatot, amelyet Wlassics Gyula báró mind megkapott. Alelnökök lettek Széchenyi Ferenc gróf és Thally Ferenc. Wlassits Gyula báró elfoglalja az elnöki széket Wlassics Gyula báró ezután elfoglalta az elnöki széket és beszédében többek között ezeket mondotta: — Az elnöki székhez nem szabad utat engednisem a felső, sem az alsó hatalom önkényének, sem a többség, sem a kisebbség zsarnokoskodásának. Az elnöki szék kötelességteljesítésével érvényesülnie kell a parlamenti rendszer etikai követelményeinek. Az nem kétséges, hogy az ország nagy közvéleménye csak helyesléssel kíséri, hogy a magyar törvényhozásban hosszabb szünetelés után a kétkamarás rendszer érvényesül. Nekünk nem szabad hevenyészett papíratkormányok radikális útjára tévelyegni. Nekünk bele kell kapcsolódni a történelmi folytonosság ritmusába. Történelmi előzménye van annak, hogy a vármegyei és városi törvényhatóságok és az egyetemek részein választási jog van biztosítva. Az alkotmányosság sáncai nem tűrnek ellentéteket .• Csaknem mindenütt — folytatta az elnök — a parlamentáris országgyűlési rendszer színvonalának lesülyedését emlegetik, sőt a parlamentarizmust mint túlélt intézményt új intézményekkel kívánják felcserélni. Ebben a forgatagban legyünk résen, nekünk hűeknek kell maradnunk a legnagyobb kincsünkhöz, történelmi alkotmányunkhoz, ahhoz a nagy közjogi egyetemességhez amelyet csak a vallási misztikumhoz tudunk mi magyarok hasonlítani. — Alkotmányunk sáncain belül se nemzetiség, se vallás, se pártkülönbség nincs, megbonthatatlan és szent szálak azok, amelyek minket a magyar közjog legnagyobb kincséhez, a szent koronához fűznek. A kétkamarás rendszerben a mi egyik feladatunk a túlzó és felforgató, az elhamarkodott törekvésekkel a csaknem rendszerint nagy igazságtalanságokkal járó, hangulatsugallta, rögtönös törvényhozói szándékokkal szemben a fentartó erőt képviselni. A mi feladatunk a különböző politikai irányzatok között a mérséklés, éi kiegyenlítés lehetőségének biztosítása. A Higgadtságot, a megoldandó kérdések érett megfontolását komoly tanácskozásban és nem köznapi frazeológiákban fuldokló szószaporításokat vár tőlünk a nemzet. A mi tanácskozásunkban nem szabad a parlamentarizmus azon elfajulásának tert foglalni, hogy harag, gyűlölet, indokolatlan személyes harcok, könynyelmű gyanúsítások színterévé váljék a parlamenti tanácskozó tér. Nem szabad odafajulni a parlamenti küzdőtérnek, hogy az ellenfelek ellenségekké váljanak, mert így nemcsak a megtámadott félnek, de a parlamentnek hitelét is aláássák és tekintélyét pusztulásnak teszik ki. Deasewffy Aurél deklarációja Az elnöki beszédet állandóan nagy ováció kisérte. Majd, amikor Wlassics Gyula báró befejezte székfoglalóját, Dessewffy Aurél gróf országbíró szólalt fel. örömmel üdvözli a kétkamarás rendszerű Azonban sajnálattal látja, hogy olyan kiváló férfiak, mint Rákosi Jenő hiányzanak a felsőházi tagok sorából. Majd az alábbi deklarációt olvasta fel: — A felsőházinak több velem, a jogfolytonosság elvéhez való ragaszkodásban együttérző tagja hazafias kötelességünk tebesítésén készséggel veszünk részt Csonka-Magyarország felsőházának munkájában, amelyet az 1920. évi I. törvénycikkben kifejezést nyert nemzeti szükségrég alapján működő nemzetgyűlés létesített. De szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy ezzel nem akarunk prejudikálni, amint hogy nem is prejudikálhatnak a jogfolytonosság alapján fennálló alkotmányos tényezők, különösen pedig a törvényes király jogainak és az egész magyar nemzet elvitathatatlan igényeinek. Szmrecsányi Lajos egri érsek felszólalásában magáévá tette a deklarációt, a nemzet történelmi hivatására hivatkozott, amelyet percig sem lehet megtagadni. Manci Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett szólásra. — A deklarációival kapcsolatban - mondotta — Dessewffy Aurél gróf javaslatára csak annyit tartok szükségesnek kijelenteni, hogy a kormány a felsőházi javaslat tárgyalása idején a maga felfogását kinyilvánította ezekben a kérdésekben. Kijelentem, hogy" azt a felfogást, amely ezekben a kijelentésekben foglaltatott, teljes mértékben fentartjuk. Baltasár püspök a jogfolytonosságrról A következő felszólaló Baltazár Dezső reformátuspüspök volt Azt hangoztatta, hogy a jogfolytonosság tekintetében még igen sok a tennivaló. Nézete szerint azonban a jogfolytonosságot nem szabad olyannak megtartani amely jelentményében és tiszteletében felette álljon az altem érdekeinek. A jogfolytonosság tárgyalásával együtt elő fog kerülni az észvadásfelekezetek közös óhajaként az 1648. évi XX. évi t.e. becsületes, irazságos végrehajtásának problémája,, a viszonosság és az egyenlőség alapelvei szerint. Minden alkotásnak lelke és ereje a békesség, a békesség pedig csak az igazság alapján lehet, a vallásfelekezetek között is. A háznagy és a nyolc jegyző megválasztása ikiövetkezett ezfutám Meírválacszr tolták háznagynak Rabovszky Endrét, a jegyzők lettek a következők: Bethlen Pál gróf, Borbély György, Dani Balázs tábornok, Joanovics Pál, gróf Khuen-Hédeváry Károly, Kühne Lóránt, Latinovics Endre és Wekerle Sándor. Wlassics Gyula báró elnök ezután a tagok élénk éljenzése közben a felsőházat megalakultnak jelentette ki. Bejelenti, hogy a legközelebbi ülés dátumát ezúttal nem állapítja még meg, de közli hogy ennek napirendjén a felsőházi bizottságok és bíróságok megalakítása, fog szerepelni Ezzel a felsőház ülése délután két órakor véget ért. A TISZTELT HÁZ Megalakult és megválasztotta tisztikarát az alsó- és felsőház Zsitvay Tibor a képviselőkég elnöke, Wlassits Gyula báró a felsőház elnöke a szabadságjogok kiterjesztésének szükségességét az ellenzéki kritika megbecsülését és az alkotmányban a rang- és felekezetnélküli egyenlőséget hangsúlyozták . Bethlen első felszólalásában kihívta az ellenzék bírálatát indítványt elfogadták. Az ülés háromnegyed ért, 2 órakor véget Ma utóljára APOLLO Telefon 11 — 11 A CSODADOKTOR Mihályi István kalandos vigiójáték 8 felvonásban Főszerepben: RÁTKAY MÁRTON ■ 3Cif IC © X pPCSS jéböl 7 I©!». Főszereplők: Monte Bine és Vera Reynolds Rózsás festett párnák 2 pengőért Gedeon cégnélI SZENZÁCIÓS ZENEKAR FEBRUÁR HÓ 1431 A PANNÓNIÁBAN CIGÁNYZENE - — BUDAPESTI SZALON MUZSIKA - JAZZ BAND hírneves művészek általI s 1827 is 13 ‘***T'a*******' ‘rrrrwrirrrvyririinnuu Veszedelmes lélekkufárnő került a rendőrség kezére (A B. H. tudósítása.) Most, hogy a Szikszay-ügy kipattant, a rendőrség az eddiginél is fokozottabb éberséggel és szigorúsággal kutat minden olyan nyom után, amely a város erkölcsrendészeti állapotára vonatkozik. Mivel pedig a tapasztalat szerint különösen a cselédlányok elszállásolásával foglalkozó személyek azok, akik szoros közeli kapcsolatot tartanak fenn a leánykereskedőkkel. A razziázó detektívcsoportok minden olyan cselédelszállásoló lakást megvizsgálnak, amelyek már régebb idő óta rendőri nyilvántartásban szerepelnek. Egy ilyen razzia alkalmából a Tóth-utcában leleplezett a rendőrség vasárnap este egy titkos találkahelyet. A rendőrség bűnügyi osztálya bizalmasan arról értesült, hogy a Vörösmarty- és a Tóth-utcában vannak olyan lakások, amelyekben férfiak és nők légyottokat tartanak. A hír valónak bizonyult. A vasárnap este megtartott, razzián a Tóth-utca egyik lakásában a detektívek rajtaütöttek egy társaságon Sáfár Erzsébet lakásában, ahol hat fiatalkorú leányt találtak, akik valamennyien férfiak társaságában mulatoztak. A leányok kikérdezése során terhelő vallomást tettek Sáfár Erzsébet ellen, úgy Sáfár Erzsébetet, mint a lányokat előállították a rendőrségen. A fiatalkorú leányokat kihallgatásuk után szabadon engedték, azonban Sáfár Erzsébet a rendőrség őrizetében maradt.