Reggeli Hirlap, 1928. július (37. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-17 / 160. szám
2 A BEMAC-cal a Tiszánál ... Tiszapolgár és környékének harca az életet jelentő Tisza-hídért Szabolcsvármegyével — Ha nem ide építik meg a Tisza-hidat, a környék elszakad Szabolcstól és Borsodhoz csatlakozik — mondják a polgáriak Tiszapolgár, julius 16. (A B. H. kiküldött munkatársától.) Az autóbusz teljes sebességgel száguld előre és a lélegzetelállító rohanásban nem lehet érezni a perzselő kánikulát. A poros országút mentén mindenütt aránylik a drága megérett búzakarlász és benn a kocsiban kedélyes miskolci társaság diskurál, hölgyek és férfiak élvezik a vasárnapi pihenőnap szabadságát, amelyet testet és lelket üdítő kirándulásra használnak fel. Megyünk Szabolcsba a Tisza partjára. Bent a kocsiban Pfliegler Imre dr. városi tb. tiszti főorvos mókázik, egyre-másra mondja a vicceket és anekdotákat és így a társaság az egész utat végigkiacagja. Ónod után lent vagyunk a nagymagyar Alföldön. A forró levegő reszket, az égen egyetlen egy felhő sincsen, már mindenki kívánja a Tisza hús hullámit. Pfliegler Imre dr.-né kedves figyelemmel kínálja sorra a társaság tagjait ropogós meggyel. Öt percenkint egy-egy autó és motorkerékpár iramodik el mellettünk: a BeMÁC hirdetett vasárnapra Tiszapolgárra autós- és motorosgyűlést. Ezzel a gyűléssel van összekapcsolva a kirándulás és szórakozás, amelynek fénypontjául ígérkezik a kirándulók szeme láttára főzött halászlé és fa nyárson sült kecsege, amelyet az egri káptalan vendégszeretete helyezett kilátásba. A motorosokat Siposs Géza, a BÉMAC igazgatója és Buchálla Sándor dr., a BÉMAC választmányi tagja vezetik. Nemcsak lelkes erővel rakják össze a társaságot, hanem fáradhatatlan ambícióval és önfeláldozással munkálkodnak annak a programnak a megvalósítása érdekében, amelyet a BEMAC maga elé tűzött, hogy teljes erejével és minden befolyásával szorgalmazza a tiszapolgári Tisza-híd megépítését. A gyűlésnek ugyanis ez a nagyon fontos és nagyon komoly tárgya. Arról van szó, hogy Miskolcot és Debrecent Tiszapolgáron keresztül összekössék egy híddal. Ez az országos jelentőségű mozgalom azonban, amelytől egy nagy gabonavidék élete, sőt kereskedelmi és ipari fellendülése is függ, az utóbbi időben kissé megakadt és most már olyan stádiumban van, amelyben már a szenvedélyesség is megnyilvánul. Szabolcs vármegye központi akarata ugyanis mást akar, mint a tiszapolgáriak. Déli 12 órakor érünk Tiszapolgárbba, a káptalanerdejébe, ahová a motorosgyűlés színhelyét tették. Körülbelül vagy 200 ember jött öszsze: automobiltulajdonosok, moto- Irosok, jegyzők, lelkészek és sok-sok | kis- és nagybirtokos. Megjelent az egri káptalan jószágkormányzósá- I gátnak képviselője, is I Egy tisztáson már bográcsokban | fő az illatos halászlé és a nyárson I cárul a hegyes orrú, karcsú kecsege. Gyorsan ebédhez ülünk. Az ebéd alatt több pohárköszöntő hangzik el, amelyeknek egyetlen témája van: a hídépítés. Majd ebéd után leheveredve a fűbe, megtartják a BEMAC rövid értekezletét. Tulajdonképen a következőkről van szó. Még a békeidőben elhatározták, hogymegépítik a Miskolc— debreceni vasúti fővonalat, amelyet már ki is cölöpöztek. Ezzel kapcsolatban természetesen elkészült a tiszapolgári Tisza-híd terve is A tervek még most is ott fekszenek az illetékes minisztériumokban, mert a háború nem engedte megvalósítani az építkezést. Néhány hónappal ezelőtt indult meg az akció, amelynek az a célja, hogy szorgalmazzák a tiszapolgári Tisza-híd megépítését. Ez a nagy környék ugyanis most szinte el van zárva a külvilágtól és a Miskolc felé tendáló termelése, ipara és kereskedelme szinte megbénult. A mozgalom azonban szemben találta magát a hivatalos Szabolcs vármegye akaratával, amely a Tisza-hidat Tiszadob mellé, az Andrássy birtokok területére akarja megépíteni. Tiszapolgáron és környékén amiatt igen nagy az elkeseredés. A gyűlésen is a legszenvedelmesebb felszólalásokban bírálták a vármegyének azt az érthetetlen mostohaságát, amellyel Tiszapolgár községe és környékével szemben viseltetik. Olyan hangok is hallatszottak, hogyha nem Tiszapolgáron építik meg a Tisza-hidat, akkor a község hatalmas környékével együtt elszakad Szabolcs vármegye testétől és csatlakozik Borsodvármegyéhez, mert — mint mondották — egészen bizonyosan tudják, hogyha Tiszapolgár és környéke Borsodvármegyéhez tartozna, már régen megépítették volna a tiszapolgári hidat. Ám hogy Szabolcsvármegyének valóban nem dédelgetett gyermeke Tiszapolgár, felhozzák azt, hogy ennek a 15 ezer lelket számláló és 62 ezer holdas határral rendelkező alföldi községnek nincsen világítása, hogy a községben meg akarják szüntetni az alig három évvel ezelőtt felállított állami polgári iskolát s bár a községben igen nagy az életkedv — amit az is mutat, hogy minden háztulajdonos megépítette portája előtt a gyalogjárót — fejlődésében visszaveti a hivatalos akarat s még csak azt a három kilométeres utat sem csinálták meg, amely innen Nyíregyházáig elvezet. A gyűlés résztvevői memorandumot küldenek fel majd az illetékes minisztériumukhoz. Délután az egész társaság kivonult a Tiszára. A békés, kedves szőke Tisza hullámaiban találkozott a 200 tagú társaság, amelynek tagjai Borsod-, Heves-, Zemplén- és Szabolcs vármegyékből, Debrecenből és Nyíregyházáról verődött össze. Az elhagyott parton csakhamar vidám strandélet keletkezett, teljes pompájában kivirágzott a jókedv, amelyre tüzelve sütött le a forró júliusi nap. Este, amikor a tiszapolgári kompon átjöttünk a Tiszán, azon a helyen, amelyet talán mégis csak át fog hidalni egy híd, már megindult a tiszavirág rajzása. A kérészéletű tiszavirágok feltámadtak és megkezdték mámoros, repülésüket a halálos karjaiba váró Tisza hullámai felett. REGGELI HÍRLAP Negyvenhat fokos hőségben sokan rosszul lettek és 2200 köbméterrel több vizet fogyasztottak Miskolcon Tovább tart kánikula . Ellepték a strandot (A B. H. munkatársától.) A napok óta esedékes hőhullám vasárnap reggel néhány hőguta kíséretében szerencsésen megérkezett Miskolcra. Nyár van, szabályszerű kánikula, de a mérsékelt téli júliushoz szokott közönség sehogy sem tud megbarátkozni a várva várt vendéggel. Eddig mindenki sírt a hideg miatt és most, hogy megérkezett a sokat reklamált forróság, emiatt esnek kétségbe az emberek. A hőség menekültjei, elsősorban a miskolci starndfürdőt keresték fel, eddig még nem látott tömegekben. A délelőtti órákban már hemzsegett a sok színes fürdőruha, tarka sapka a hús hullámok között és a finom homoktengeren. Különösen a gyermekek özönlötték el a strandfürdőt. Az egészségtől duzzadó, szerecsenre égett jókedvű fiatalság vígan fittyet hányt a trópusi forróságnak, de megtört az égető nap hatása a felnőtteken is, kik órákon keresztül ki sem mozdultak a medence vizéből. Aki lehűlt a viz■ ben, az a strand változatos örömeiben keresett szórakozást, agyűrűhinta, a tornaszerek, a nagy" lebegő gerenda egy pillanatra sem állt üresen, de a legkeresettebb játék az újonnan beállított vizi ródli volt, melyen kora reggeltől késő estig hangos zsivallyal csúszkáltak a gyerekek. A ping-pong asztalokért valóságos harcok folytak, sőt annyira otthon érzi magát a közönség a miskolci strandon, hogy egyes társaságok már áttették ide az elmaradhatatlan romi-partit is és a homokon, a viziparton, a vendéglő asztalai körül napernyők alatt vígan folyt a vadászat a népszerű joli-rocker után. Nyertek és vesztettek az emberek, mint minden rendes kártyaparti-ban, de ha valaki egy pillantást vetett a sütkérező elegáns hölgyek csoportjára, nem tudom, kit irigyelt jobban, a nyertest-e, vagy a peches játékost, kinek kártyaveszteségért regresszálni kellene, magát a közmondás szerint a szerelemben. Itt az utóbbi irigylésre méltóbb szerencse! Sokan keresték fel a meleg elől menekülve a környékbeli kiránduló helyeket. Olyan meleg volt Miskolcon, hogy még a Lillafüredre is kimentek az emberek, pedig a miskolciaknak már szomorú tapasztalataik vannak arról, hogy ahol az erdőkincstár uralma megkezdődik, ott nincs mit keresni a vendégnek. De a hámori tónak, az erdőnek olyan vonzóereje van még ma is, hogy minden erdőőri zaklatás dacára is felkeresik a természetimádók a haragos zöld tavat és az árnyas erdőnek azt a pár tisztását, melyre eddig még elfelejtett az erdőigazgatóság tilalmi táblát állítani. Ilyen hely ugyan nem sok van, de ezért a kis előzékenységért, vagy helyesebben talán feledékenységért is hálásak voltak azok a turisták, kik egy-egy ilyen nem tilos oázist kifogtak a rekkenő hőségben. Állandó permanenciában állt az autóbuszforgalom is a tapolcai úton. Ezernél többen fürdöttek a strandon, de foglaltak voltak állandóan a csónakok is. Az erdei utakon Tapolca-fürdő művészi parkjában hangos csoportokban sétáltak a kirándulók és élvezték a völgy hűvös levegőjét. Jó kedvüket még az sem tudta elvenni, hogy a strandfürdőben egyetlen pohár málnaszörpért 80 fillért kértek. A vasárnapi kirándulók nem voltak válogatósak, akinek nem jutott málnaszörp, kényelmesen elolthatta szomjúságát a fürdőben, ahol úszás és pocsolás közben úgy is lenyelte mindenki a maga porcióját. Csak a késői éjszakai órákban kezdtek viszszaszállingózni az átsurt városba. A vasárnapi idegenforgalommal igazán meg lehetett elégedve a környék. De a hőség egyre tart tovább és hétfőn már olyan afrikai mértéket ért el, hogy a hivatalokban és kereskedésekben alig volt valami élet. A mérsékelt égövhöz szokott városi közönségnek még jó néhány napra leszszüksége, hogy megszokja azt a forróságot. Akiknek nem jut idejük hétköznapi kirándulásra ,azok a miskolci strandfürdőn keresnek üdülést, úgyhogy minden villanyoskocsi buszával-harmincával ontja az újonnan érkező fürdőzőket. A kánikulára vonatkozó hivatalos jelentésünk a következő: A rekkenő kánikula tovább tart. A pénteki és szombati meleg papok után vasárnap már kora délelőtt tikkasztó meleggel köszöntött be. Éppen úgy a hétfő is. Mind a két napon már a délelőtti órákban 46 fokot mutatott a hőmérő. Délben napon még ennél is magasabb forróságot mértek. A vízfogyasztás sosem látott méreteket öltött. Vasárnap és hétfőn is több mint 2200 köbméterrel több vizet fogyasztottak Miskolcon, mint máskor. Az átlagos 6300 köbméter víz helyett a miskolci csapokból 8500 köbméter vizet pocsoltak ki a hőség ellen védekező miskolciak. Természetesen nagyon keresték az ásványvizet is és fagylaltból, meg málnaszörpökből súlyos százpengéket árultak a cukrászok, kávésok és nyári vendéglősök. Sört is hordószámra ütöttek csapra a miskolci vendéglőkben és korcsmákban. A melegben sokan rosszul lettek és több embert könnyebb lefolyású hőgutával szállították be vasárnap és hétfőn a kórházba a mentők. Budapesten nyolc halálos áldozat A vasárnapi kánikulának van egy szomorú rekordja is: nyolcan fulladtak a Dunába, ezenkívül több mint húsz esetben kellett a motoros mentőőrségeknek a fuldoklókat kimenteni. Ennek a megdöbbentő rekordnak az egyenetlen medrű Duna volt az oka. A nagy hőség következtében ugyanis a Duna vízállása igen csekély s különösen a szabad partok mentén annyira visszahúzódott, hogy még száz méternyire a parttól a legtöbb helyen alig térdig ért a víz. Természetes, hogy ilyen körülmények között igen sokan vették maguknak azt a bátorságot, hogy mélyen bemenjenek a Dunába és bizony sokszor kétségbeesett sikoltozások hallatszottak, amikor a vakmerő fürdőzők alatt hirtelen eltűnt a talaj. 1928 VII. IT. Fürdőcikkek olcsó árusítása HALMOSnál VÁROSHÁZTÉR Fürdősapkák .... 0*64, 1'— 1*20 P Színes női trikók ...... 8*50 P Gyapjú női trikók...........................14’— P Férfi fekete trikók ...... 2*80 P Férfi cérna trikók...........................8*— P Strandszemüvegek, ellenzők és strandernyők legnagyobb választékban