Reggeli Hirlap, 1928. augusztus (37. évfolyam, 173-197. szám)

1928-08-01 / 173. szám

2 Versenytárgyalás a rendőrség irodaszükségletének beszerzésére Budapest, július 31.­­ A belügyminiszter a rendőrség­­ számára szükséges különféle iroda-­­ papírok szállítására­ nyilvános ver-­­ senytárgyalást tűzött ki. A zárt írásbeli ajánlatokat a mi-­­ nisztérium rendőri szervezeti osz­ I­tályába ez év augusztus 18-án déli­­ 12 óráig kell benyújtani. Az ajánlatokat augusztus 18-án bontják fel és a felbontáson a pályá­zók, illetve megbízottaik megjelen­hetnek. Részletes felvilágosítást a belügyminisztérium ügyosztálya ad. Az Akadémia örökli a Vigyázó grófi vagyont? Harmincezer hold tehermentes bír­ek, két nagy budapesti bérház és sok értékpapír gróf Vigyázó Ferenc hagyatéka Budapest, július 31. Gróf Vigyázó Ferenccel, aki -­­valószínűleg pillanatnyi elmezava­rában — a­­bécsi Löw-szanatórium ablakából levetette magát és sérü­léseibe belehalt, egy régi magyar nemesi család utolsó férfitagja szállott a sírba. Az 54 éves korában tragikus vé­get ért különc magyar mágnás után hatalmas vagyon maradt hátra. Er­ről a vagyonról, amely túlnyomó­részt földbirtokokból és bérházak­ból áll,­ már a mesés gazdaságú magyar nábob életében olyan hírek terjedtek el, hogy azt teljes egészé­­ben a Magyar Tudományos Akadé­mia fogja kapni. A gróf halálával természetesen hirtelen aktuálissá vált a magyar tudományos köröket elsősorban érintő kérdés, váljon a mérhetetlen mérvű hagyaték csakugyan az Aka­démiát fogja-e gazdagítani? Vigyá­zó Ferenc gróf hátrahagyott vég­rendeletében, hir szerint, csakugyan az Akadémiát tette meg a vagyon főörökösévé, erről azonban bizo­­nyosat tudni csak a végrendelet fel­bontása után lehet. A végrendelettel és a Vigyázó­ ha­­gyatékkal kapcsolatban a Reggeli Hírlap munkatársa kérdést intézett Vályi Lajos dr. ügyvéd Budapesten időző helyetteséhez, aki a követke­zőket mondotta munkatársunknak: — A végrendelet tartalmáról egyelőre semmi konkrétumot nem közölhetünk, miután annak felbon­tása még nem történt meg és erre előreláthatólag csak 8—10 nap múl­­va Budapesten fog sor kerülni, mi­után a bécsi hatóságok a haláleset felvételt megejtik és az erről szóló iratokat a hagyatéki bíróságnak megküldik, így természetesen az sem bizonyos még e pillanatban, vájjon a végrendelet csakugyan az Akadémiára testálja-e az óriási va­gyont, de közelálló ez a feltevő-e, mert hiszen erről a gróf életében is ismételten szó volt. A Vigyázó grófi család hagyaté­ka nagyobbrészt a Vác-Rátót és Adony környékén fekvő összesen mintegy 30 ezer holdat kitevő és az utolsó fillérig tehermentes föld­birtokokból, két nagy budapesti bérházból és értékpapírokból áll és a hagyaték pénzben kifejezve szinte felbecsülhetetlen értékű. Vigyázó Ferenc gróf egyike volt a leggazda­gabb magyar mágnásoknak, aki minden különcsége mellett okosan gazdálkodott hatalmas vagyonával, nem voltak költséges passziói és takarékosan élt a Károly­ körút 1. szám alatti egyemeletes palotájá­ban levő lakásán. Kérdést intéztünk a Magyar Tu­dományos Akadémia vezetőségéhez is az Akadémiára váró hatalmas örökséggel kapcsolatban, melyről azonban az Akadémia szintén nem tud még semmi pozitívumot. — Még eddig semmiféle értesí­tést ebben az ügyben nem kaptunk. Mondanunk sem kell, hogy a ma­gyar tudományos élet­ szempontjá­ból, amelynek fejlesztése kizárólag a szükséges anyagiakon múlik, be­láthatatlan jelentőségű volna, ha a Vigyázó hagyaték roppant értékét a magyar tudomány,, a magyar szellemi kultúra javára gyiimöl­­■csö siethetné... REGGELI HÍRLAP NOBILÉÉK RÓMÁBA ÉRKEZTEK AZ OLASZ LAPOK ELÉGTÉTELT KÖVETELNEK A RÁGALMAKÉRT Bologna, július 31. Nobile tábornok és társai 10 perc­cel 1 óra előtt megérkeztek Bolog­nába, ahol a prefektus, a hatóság képviselői és hatalmas néptömeg élénken üdvözölte őket. Valamennyi lap első oldalán közli Bekennek tanárnak, a német sajtó­ban megjelent nyilatkozatát, amely nyilatkozat a sarki expedícióra vo­natkozó minden kétséget megszün­tet. Bekennek nyilatkoza­ta Lundberg kijelentéseivel egyetemben megsem­misíti azt a gyanúsítást, amely a külföldi sajtóban az expedícióval kapcsolatban megjelent. A Tribuna a következőket írja: Valamennyi külföldi lapnak fe­lelni kell azokért a gyanúsításokért amelyek hasábjaikon megjelentek, annál is inkább, mert nem marad­hat büntetés nélkül ez a modern formába öltöztetett merénylet. Nobile tábornok és társai kedden este 11 órakor érkeztek Rómába, ahol a főváros kormányzója fogad­ta őket. Hlínska bennn marad a kormányban, de nincs megelégedve tárcájával A tót néppárt fontosabb minisztériumokat követel Prága, július 31. A tót néppárt a Máriavölgyben tartott gyűlésén Hlinka a kormány­ban való benmaradásról beszélt és kijelentette, hogy a tót néppártnak­­ a kormányban való képviselete nem ■ felel meg a tót néppárt követelése- í nek. ' ■ ------------mrtMMTuifciTranififcir ti­rifl A tót néppártnak minden töreke­­dése a jövőben az lesz, hogy a kor­mányban fontosabb tárcákat nyer­jenek. Erzel a nemzet érdekének,­ mint önálló közigazgatási egységnek is nagy szüksége van. Az Obcsinahegy borzalmas titkai Négy gyermekét és öt rokonét ölte meg egy román parasztasszony, aki a holttestekből egy-egy részt emlékül megőrzött Csernovic, július 31.­­ Az Obcsinahegyen, a szinte őser­­dőszerű rengetekben a kiváncsi emberi szemek elől elrejtőzve él Varian Axenia asszony, aki min­den emberi természetből kivetkőz­ve a legkegyetlenebb módon gyil­kolta meg négy gyermekét és több rokonát, akiknek holttestét az erdő­rengetegben elégette. Varian Axeniánál szolgált egy fiatal cselédleány, Hoisan Rachil­­le. A kis cselédet egy nap a ház mögött orozva baltával támadta meg az asszony s a cseléd a balta­­ütések alatt eszméletlenül esett össze. Varian Axenia azt hitte, hogy a leány halott és igy nem tö­rődött többé vele, mert tudta, hogy éjszaka a holttestet széttépik az er­dei ragadozók. Csakhogy­ a leány nem halt meg, néhány óra múlva magához tért és szinte a csodával határos módon a félelem annyi erőt kölcsönzött neki, hogy elván­­szorgott a legközelebbi lakott he­lyig, ahol elmondta kalandját, majd a csendőrségre ment és jelentést tett borzalmas felfedezéséről. A csendőrök előtt a kis cseléd elmon­dotta, hogy Varian Axenia házá­ban egy kiszáradt emberfület, egy gyűrűs ujjat és egy női kezet ta­lált. A feljelentésre Russu csendőrőr­mester indította meg a nyomozást. Kimpo Lung faluban, ahol Varian Axenia asszony született, sok érde­kes dolgot meséltek el a csendőrőr­mesternek. Varian Axenia, aki most negyvenéves lehet, már tizenhat­éves korában hetekre, sőt hónapok­ra eltűnt hazulról, de senki sem tudta, hol járt, mit csinált. Édes­anyja egy nap nyomtalanul eltűnt, majd később ugyancsak eltűnt Varian Axenia öccse is és többé sohasem kerültek elő. Axenia hú­gának férje egy erdőkerülő volt, aki szintén hirtelen halt meg s ak­kor azt suttogták róla, hogy meg­mérgezték. Felesége összecsomagol­ta kis vagyonkáját és Axeniához költözött, de nemsokára ő is eltűnt s őt követte Axenia mostohaanyja. A letartóztatásban levő asszony elmondotta, hogy már a szülői ház­ban gyilkosságra nevelték. Alig volt 16 éves, mikor végig kellett néznie, hogy apja hogyan veri agyon anyját. Ekkor menekült az­ obcsinai fensikra, ahol apja paran­csára juhokat kellett volna őriznie. Itt összeköltözött egy favágóval, anya lett,de az újszülöttet megfoj­totta és elégette. Hat év alatt még­­ három gyermekét ölte meg. Axenia öccse, Vasile nősülni akart ebben az időben és az apjá­tól anyai örökségének kiadatását kérte. Az apa mérgében elverte a fiát, aki a hegyekbe menekült Axeniához. A fiú belső és külső sé­rülései oly súlyosak voltak, hogy Axenia egy nap — nem tudván már öccse kínlódását tovább nézni — „könyörü­letből“ olyan teát adott neki, amelybe biztosan ölő mérget főzött. Testvére természetesen bele­pusztult ebbe a könyörületességbe s ekkor az ő holttestét is elégette az asszony. Nem sokkal ezután meglátogatta őt az erdőben az apja is, akit szintén megmérgezett, majd halála után az ő holttestét is szét­darabolta és elégette. A háború alatt ölte meg sógorát, Gábor erdőkerülőt, majd agyonütöt­te ennek húgát és az ő holttestét is elégette. A háború alatt a bukovinai rabló­bandák tagja volt Varian Axenia, sőt egyesek állítása szerint ő is szervezte őket és férje, aki katona­­szökevény volt, az egyik bandának vezére lett. Háború után ölte meg Axenia mostohaanyját. Az asszony áldozatainak holttesté­ből egy-egy részt megtartott s eze­ket a borzalmas emlékeket látta meg a cselédlány, akit ezért a föl­fedezésért akart eltenni láb alól. Varian Axenia borzalmas bűn­ügye szeptemberben kerül az esküdt­szék elé, ahol majd teljes világos­ság derül ennek a bestiális asszony­nak életére, akinek kegyetlensége a középkor legsötétebb gonosztevőire emlékeztet. ~§›`$›`$›`$›`$ Egyetlen szúrással öl­t meg A gyilkost letartóztatták Budapest, július 31. A keddre virradó éjszakán három órakor a Bem­-utcában szolgálatot teljesítő rendőr értesítette a főka­pitányság központi ügyeletét, hogy a Bem-utca tizenkét számú ház előtt a földön egy halott asszony fekszik, akinek mellébe hatalmas kés van szúrva. Jelentette a rendőr azt is, hogy a gyilkost egy negyven év körüli férfi, elfogta s egyúttal segítséget kért a gyilkos beszállítá­ ■ sára. A rendőri bizottság még a hely­színen kihallgatta a gyilkost. A zseblámpák fénye mellett ott a még vérző áldozattól alig pár lé­pésnyire történt meg a kihallgatás. A KÜLVÁROS GYERMEKE NE JÁTSZ A TŰZZEL Amerikai vígjáték 7 felv. Mildred Harris Szerdán, csütörtökön APOLLO FILMSZÍNHÁZ 1928., VIII. 1. A gyilkos férfi, Gál Dénes har­minckilenc éves földműves, aki a Fehérvári-út negyvenegy szám alatt lakik, elmondotta, hogy este ismer­kedett mg az áldozattal. Wach­sber­ge­r■ Gyulán© született Csiffó Zsu­­zsánnával. Rövid séta után egyik Thököly-úti kiskocsmába tértek be, ahol megvacsoráztak, majd inni kezdtek. Nagyobb mennyiségű bort fogyasztottak el, úgyhogy mind­ketten kissé ittasan távoztak egy óra tájban a vendéglőből. Későbben a férfi és a nő a Bem-utca tizen­két számú ház előtt összeszólalko­zott. A vita lassan veszekedéssé fajult és a férfi, aki egyre csak azt kö­vetelte, hogy az asszony ne hagyja magára, elfogta a düh, kirántotta hatalmas zsebkését és az asszony mellébe döfte. Wachelbergné vérfagyasztó sikol­tással rogyott össze. Még néhányat vonaglott, azután meghalt. Gál Dénes kihallgatása után a rendőri bizottság intézkedett, hogy a meggyilkolt nő holttestét az or­vostani intézetbe szállítsák. A rend­­őrorvos megál­lapí­totta, hogy az egyetlen késszúrás az asszony szí­vét járta keresztül és azonnali ha­lált okozott. A gyilkos a hatalmas kést benn­hagyta a sebben. Gál Dénest a rendőri bizottság autóján­­beszállí­­tották a főkapitányságra, ahol egyelőre őrizetbe vették. Kedden délelőtt újból kihallgatták a gyil­kost, aki most már lecsillapodva és kialudva az éjszakai mámort, he­vesen védekezett. Arra hivatkozott, hogy ittasságában követte el a gyilkosságot. A rendőrség most tanukat hall­gat ki annak megállapítására, h­gy Gál m­ennyi italt fogyasztott és le­hetett-e annyira ittas, hogy józan ítélőképességét a beszámíthatatlan­­ságig elveszít­ette. ›$‡■$ο 2 5‡‹­»'1» A bolsevik­ propaganda szervezetei Amerikában, Afrikában és Ausztráliában Berlin, július 31. A szovjet amerikai, afrikai és ausztráliai propaganda-hálózatáról nem állanak olyan pontos és részle­tes adatok a Reggeli Hírlap berli­ni tudósítójának rendelkezésére, mint az európai és ázsiai hálózatok­ról. A különböző helyzetjelentések­ből azonban megállapítható, hogy az amerikai propagandát a moszk­vai komintern külön nyugati szek­ciója intézi, amely Párison és Mad­ridon át tartja­­fenn­­az öszekötte­­tést az amerikai kommunistákkal Ezt Kelloy külügyi államtitkár leplezte le az év elején a washing­toni szenátusban és pedig Csicse­­rin egyik bizalmas jelentése alap­ján. Hasonló adatokat hozott nyil­vánosságra a bolíviai köztársaság külügyminisztere is. A s­zovjet Amerikában kevés propaganda központtal rendelkezik. A meglévők legfontosabbja a mexikói államszö­vetség fővárosában van.­ Amint is­meretes, Mexikó az egyetlen ame­rikai köztársaság, amely elismerte Szovjetoroszországot. Az Észak­amerikai Egyesült Államokban az osztályharc meglehetősen ismeret­len fogalom, még az európai érte­lemben vett szocializmusnak sin­csen talaja, sokkal kevésbé számí­­­­­hat tehát sikerre az orosz bolseviz­­­­mus. A délamerikai és középameri­kai köztársaságokban már lénye­gesen különböző a helyzet. A heve­sebb vérű latin többség ugyan igen fogékony minden forradalmi moz­galom iránt, azonban a kommunis­ta elméletek nagy tömege megne­hezíti a bolseviki tanok népszerű­ségét. Északameri­ka a bevándorlást korlátozó intézkedéseket is felhasz­nálja az ellenőrzés fokozására és a nem kívánatos elemek távoltartá­sára. Ausztráliát a bolseviki propa­ganda eddig megkímélte, Afriká­ban azonban már észlelhető a kom­munista agitáció kezdetleges ered­ménye és pedig elsősorban Egyip­tomiban, Marokkóban és Délafri­­kában. Az afrikai francia, spanyol és angol csapatokat is sikerült már a kommunista agitátoroknak meg­­­­miéte­lyezni. Afrikában az őslakos­ság körében a szovjet nemzeti jel­szavakkal operál, akárcsak Ázsiá­ban. . !'!■■. ■ i; •!

Next