Reggeli Hirlap, 1929. február (38. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-01 / 27. szám

Hiakol­. XXXVIII. évf. 27 Ara 16 fillér Péntek, 1929 február 1 VzírhesxISsSg is kladóhirssal! Miskolc, Kuncadl-arca ?. Felelős szerkesztős FEHÉR IIDON Szerhe^n­ösígt felelőn: 408 616 is 11* ttladóhivatail felelőn: 200. — Éllel: 5*3 A titkos választás A közigazgatási reform bizott­sági ülésén Bethlen miniszterelnök felszólalt és szükségesnek tartotta ismételten kijelenteni, hogy a kor­mány az általános és a titkos válasz­tójog elvi alapján áll. A minisz­terelnök ezt­­a ki­jelentést már több­­ízben is megismételte, egyszer a parlamentben, máskor pártjának értekezletén. Most a miniszterelnök az elvi kijelentésnél továbbment és azt mondotta, hogy az átmenet, a tit­kos alapon történő vármegyei és városi, tehát a törvényhatósági választások. A miniszterelnök úgy fűzte gondolatát, hogy a titkos vá­lasztójog rögtön való bevezetése a parlamentbe, kockázatokkal járna. Lehetséges volna ugyanis, hogy tel­jesen új emberek kerülnének be a törvényhozásba és lehetséges volna, hogy ezek között igen sok értéket képviselne, de ez az új ré­teg feltétlenül iskolázatlan volna a politika tudományában és zök­kenő a törvényhozói alkotómunka előrejutásában. Kell tehát egy át­menet, ahol az új rétegek a szüksé­ges politikai iskolát, tapasztalatot és gyakorlatot megszerezhetik és ez az iskola nem más, mint a tör­vényhatóságok új parlamentje. Azt hisszük, nincsen senki sem, aki ne osztaná a miniszterelnök azon nézetét­, hogy egy modern és fejlődni akaró demokráciában igenis szükség van a népképvise­­letnek olyan formájára, amely a titkos választójog alapján ül össze. A miniszterelnöknek ezzel a meg­­állapításával talán csak azok az egységespárti képviselők szállnak szembe, akiknek megválasztása csupán a nyílt sza­vazásos válasz­tási rendszer alapján ismétlődhe­tett meg, vagy ismétlődhetik meg a jövőben. Ebben a pillanatban mégis illu­­zórius volna sürgetni, hogy az „idők folyama“, amelyet Bethlen beszédében említ, talán a követ­kező választásokig beteljesedik, a­szen még a következő választások meglehetősen messzi vannak. Ad­dig a politikai időjárásban több­féle évszak is bekövetkezhet. Néz­zük, lehetséges volna-e ez? Egyelőre a legnagyobb örömmel kell fogadnunk a közigazgatási re­formnak azt az intézkedését, hogy a törvényhatóságokban a választás titkos lesz. Figyelni kell tehát a vá­lasztási eredményt, az összeülő vá­rosi és vármegyei parlamentek mű­ködését, mert mindezek igen értékes tanulságokkal szolgálhatnak. Kétségtelen, hogy a háború kezde­tétől, amióta nem frissítették fel a törvényhatóságokat, felnőtt néhány politikai generáció. Uj és érett em­berek teremtődtek, új és kiforrott politikai nézetekkel, politikai hit­vallásokkal. Uj kívánságok, új szükségletek merültek fel amint­hogy egészen mások a mostani idők, amelyeknek szavajárását ezek az új emberek értik meg. Szinte biztosra vehető, hogy ezek az új elemek, amelyeket a titkos vá­lasztás fog beküldeni, a demokrá­ciát és nem a demagógiát fogják szolgálni. Az új városi és várme­gyei törvényhatósági bizottsági ta­gokat kinevelték a háborús és a kö­vetkező években elszenvedett meg­próbáltatások, a problémák, ame­lyeknek jogát mindenki tulajdon­lásában érzi, a forradalmi elferdü­­lések keserű erkölcsi és gazdasági következményei. Igen, a titkos választójognak csak akkor van értelme, ha eredménye a komoly és nemzetalkotó munka, nem pedig a felelőtlen handabandá­­zás. És tudjuk, hogy ezek az új em­berek nagyon jól értik a­­ demokrá­ciát, nagyon érzékenyen érzik a tit­kosság kötelességeit. Hisszük, hogy a tanulság, amelyet a vármegyék és a városok adnak majd a demokrácia gyakorlatáról, a kormányelnököt már a következő választásra a titkosság joga mellé fogja állítani. KORMÁNYPÁRTI KÉPVISELŐK ELLENZÉKI KRITIKÁJA A GAZDASÁGI POLITIKÁRÓL BUD PÉNZÜGYMINISZTER BEJELENTETTE, HOGY MEGOLDJA A GABONAAKRÍZIST HÉJJAS IVÁN NEM KELL AZ EGYSÉGES PÁRTNAK Budapest, január 31. A kormánypárt agrársblokkja csü­törtökön magánjellegű megbeszé­lést tartott. A hírek szerint az ag­rárblokk értekezletén szokatlan el­lenzéki felszólalások hangzottak el és több kormánypárti képviselő hangsúlyozta, hogy újabb külföldi bérházak fentar­­tására nincs szükség, mert azok sok pénzbe kerülnének anélkül, hogy a borexport előmozdítását szolgálnák. Mayer János földművelésügyi mi­niszter védelmébe­ vette a bolháza­kat és rámutatott a borházak pro­­pagandisztikus jelentőségére. Klein Antal egységes párt­i képvi­selő hangsúlyozta, hogy a kormány­­­nak annak idején lényeges pro­grampontja volt a többtermelés előmozdítása, de viszont ehhez szük­ség lett volna arra, hogy gondoskodás történjék a termé­nyek elhelyezéséről. Nagy hibát követett el a kormány akkor, amikor ötszázalékos olcsó kölcsönnel a gazdákat állathizla­lásra vette rá és m­ost a gazdatár­sadalom ott van, hogy nem tudja az állatokat megfelelő áron elhe­lyezni. Amit tehát nyertek a gazdák a hitelen, azt elvesztik az állat­árakon. Bod János pénzügyminiszter annak­idején megígérte, hogy az export­marhák után a forgalmi adót visz­em fogja téríteni. Ez azonban még máig sem kö­vetkezett be. A másik hiba az állategészségügyi törvénnyel kapcsolatban történt. A földművelésügyi miniszter annak­idején azzal okolta, meg a törvény­javaslat sürgősségét, hogy amíg az el nem készül, addig nem lehet Németországgal gaz­dasági egyezményt kötni. Azóta már tíz hónap is elmúlt és a tör­vényt sem léptették életbe és végrehajtási utasítása sem je­lent meg. Bod János volt pénz­ügyminisz­ter elismerte, hogy annak idején valóban ígéretet tett a külföldre exportált állatok forgalmi adójá­nak a­ visszatérítése tárgyában, ak­kor azonban azt kérte, hogy az ér­dekképviseletek terjesszék fel meg­jegyzéseiket és észrevételeiket. Ez azonban nem történt meg és ez az oka, hogy a forgalmi adó visszatérítése késik. Mayer János földművelésügyi mi­niszter megindokolta, hogy miért késik az állategészségügyi törvény végrehajtási utasítása. Nagy anyag feldolgozásáról volt szó, ami hosszú időt vesz igénybe. A kormány azonban gondoskodni fog a hiány pótlásáról, egyben intézkedéseket is fog tenni az export előmozdítása érdekében. Az értekezlet végén Bod János egy hozzáintézett kérdésre bejelentette, hogy a gabonakrízis megoldása ér­dekében gabonatárházak létesítésé­re van szükség, ezenkívül egységes gabonatípus bevezetésére. A politika érdekessége Héjjas Iván ügye. A hír egységespárti ol­dalról kelt szárnyra Héjjas Iván politikai elhelyezkedésével kapcso­latban. Ismeretes, hogy amikor a fajvédőpárt Gömbös Gyulával az élén belépett az egységespártba, Héjjas Iván pártonkívüli maradt. Most néhány beavatott kormány­párti képviselő információja sze­rint Héjjas Iván váratlanul felvé­telét kérte az egységespártba. A Reggeli Hírlap munkatársa ebben a tárgyban kérdést intézett Almássy Lászlóhoz, az egységes­párt ügyvezető elnökéhez, aki kije­lentette, frigy Héjjas Iván felvételi kérelmé­ről a pártvezetőségnek nincs tudomása. A hírt kormánypárti oldalról azonban továbbra is fentartották. A pártelnök kijelentését azzal ma­gyarázzák politikai körökben, hogy a kormánypárt vezetősége és első­sorban maga Bethlen István gróf egyelőre nem látja elérkezettnek az időt Héjjas Ivánnak a kormánypárt­ba való felvételére. Panamát fedeztek fel a szkupstina pénzkezelésében __ Vád alá helyezik Ivanovics és Popovics képviselőket Belgrád, január 31. A szkupstina likvidálásával fog­lalkozó bizottság befejezte munká­latait és jelentést terjesztett a bel­ügyminiszter elé. , A jelentés szerint egymillió dinár hiány mutatkozik a pénzkezelésben és a bizottság az állami számvevő­­székhez fordult számvizsgáló biz­tos kikédése céljából. A­ semmitőszék Racsics Punisa perében bű­nrészességgel vádolt Jo­­vanovics és Popovics képviselők kifogásait elutasították. A tör­vényszéket a semmitőszék utasítot­­ta, hogy vonja eljárás alá a két képviselőt. A. Pravda közlése szerint a fem tárgyalás ebben az ügyben s­em­­sokáig késik. Két ezredes kivégzésével véget ért a forradalom Guatemalában Paris, január 31.­­ Journal des Debuts jelentése szerint Guatemalában Morale­s­­Regil ezredeseket halálra ítélték. Miután megfosztották rangjuk* ■! kivégezték őket. Ezzel a guatemalai forradalom véget is ért. Elfogadták a bortörvényt Vita a csütörtöki elnöki intézkedésről Budapest, január 31. A képviselőház csütörtöki ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Puky Endre alelnök. Esztergá­lyos János jegyző az eddigi szokás­tól eltérően, pontról-pontra majd­nem félóra hosszat olvassa fel a szerdai jegyzőkönyvet. Györki Imre kifogásolja azt, hogy a jegyzőkönyv szerinte nem híven tükrözi vissza a tegnapi ülés eseményeit. Puccsszerűen történt az ülés bezárása. Puky Endre elnök félbeszakítja a szónokot és a leghatározottabban visszautasítja a puccskifejezést, mely sértő az elnök eljárásával szemben. Jánossy Gábor felszólalásában rámutat arra, hogy a felolvasott jegyzőkönyv pontosan tükrözi visz­­sza mindazt, ami az ülésen történt. A Ház többsége hitelesítette a jegyzőkönyvet. Ezután áttért a Ház a napirenden levő bortörvény­javaslat folytatóla­gos tárgyalására. Szabó Iván volt az első felszólaló. Kéri a földművelésügyi minisztert, hasson oda, hogy a műtrágya-szál­­lítás vasúti tarifája csökkenjen. Fel­hívja a figyelmet arra, hogy bor­szőlő helyett inkább csemegeszőlő termelésére térjünk át, amelynek nagy piaca volna a külföldön is. Erődi Harrach Tihamér örömmel üdvözli a javaslatot, amely az első kivezető lépés a bortermelők súlyos válságából. Patacsi Dénes méltányos adózást kér és igazságtalannak tartja, hogy a községek háztartását a borfors­ztási adóból fedezzék. A javas­egyébként elfogadja. Mayer János földmű­velésügyi mi­niszter emelkedett szólásra. — Nemcsak közgazdasági, hanem fontos szociális érdek is, hogy a szőlőtermelésünk ismét a fejlődés útjára lépjen. Kivitelünk az elmúlt években folyton emelkedett. 1927- hez viszonyítva, 1928-ban négyszeres volt a kivitelünk és ez évben re­mény van arra, hogy ez még in­kább nőni fog. A tokaji­­ bor nem minőség, hanem származás, szokat­lan cikk. Beszéde végén a miniszter arról­­szólt, hogy a kormány mindent el fog követni a bortermelés fejleszté­se érdekében s elősegíteni kívánja annak minden jogos kívánságát. Györki Imre a házszabályokhoz kér szót és arról beszél, hogy szer­dán azért jegyeztek be annyi inter­pellációt, hogy felhívják a közvéle­mény figyelmét az ország súlyos gazdasági helyzetére. Az elnök té­vesen magyarázta a házszabályokat, amikor éjfélkor berekesztette az ülést. Puky elnök fejtegette, hogy az ülés teljesen tárgyalásszerűen folyt le. Kifogás hangzott el, hogy nem vontam meg pontban két óra­kor Mayer miniszter úrtól a szót és még horribile dictu négy percig be­szélhetett. Ezt az előzékenységet va­lamennyi szónokkal szemben gyako­roljuk, annál inkább egy miniszter­rel szemben, akinek a házszabályok értelmében bármikor joga van fel­szólalni. A parlamenti illemnek sem felelt volna meg, ha pontban két órakor elvágtam volna a miniszter úr beszédének fonalát. Az elnök az ülést háromnegyed három órakor berekeszti.

Next