Reggeli Hirlap, 1929. október (38. évfolyam, 222-246. szám)

1929-10-01 / 222. szám

Miskolc, 11XVIII. évf. 222 Ára 16 fillér Kedd 1929 október 1. Reggeli Hírlap fearlsztőség és tristábhvatal • MWnto, Hangsél séss @. BefizetM­ári egyedávre 8, egy hónapra 3 pwmgf. Felelős szerkesztői FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőségi telefon i 498 és SM Kiadó Hivatali telefon i *96 - Éjjel t I A politika nagy eseménye a kormányzó beszéde és Bethlen nagy nyilatkozata Horthy Miklós kormányzó kijelentette, hogy a kormányzás aktív részeseivé akkor lehet tenni a magyar munkásság vezéreit, ha kinő táborukból a magyar MacDonald, Henderson és Snowden . A titkos választójog nem kétséges, mondotta Bethlen, de csak akkor vihető keresztül, ha nem jár veszéllyel . A magyar egység, mint a revízió biztos eszköze­ inke. szeptember 30. Bethlen István gróf miniszterel­nök kedden visszatérve a főváros­ba, átveszi hivatalának vezetését. Ezt megelőzőleg a miniszterelnök nyilatkozott az aktuális politikai problémákról. Mindenekelőtt bejelentette, hogy a parlament programját a minisz­tertanács fogja megállapítani. — Majd igy folytatta: — Informálva vagyok arról az akcióról, amelyet Baltazár püspök úr politikai téren indított és amelynek folyományaképpen ő egy programot állított össze 12 pont­ból, amelyet kézhez kaptam. Azt a kérést intézte hozzám, hogy szemé­lyesen tájékoztassam felfogásom­ról. Ez a napokban meg fog tör­ténni. Csak tempó kérdése A legutóbbi napok politikai bo­nyodalmairól, amely Nagy Emil ismert beszéde és Rothermere lord nyilatkozatai körül keletkezett, Bethlen így nyilatkozott: — Én megszégyenítőnek tartom az országra nézve, hogy megszólal­tatnak egyes külföldi embereket az­­ország közállapotáról, akik azokat alig ismerve, de helybeli politiku­sok által félrevezetve ítélik meg a helyzetet. Egyenesen megszégyení­tő, ha ily nyilatkozatnak súlyt, be­folyást és értéket tulajdonítanak.­­»­ Nem kívánok ezekkel a nyilat­kozatokkal polémiába bocsátkozni, amennyiben külföldiektől származ­nak, mert, hogy ilyenek történnek, azt illetéktelen­­beavatkozásnak tar­tom a magyar belpolitikába és en­nek folytán az ezekkel való polé­miát is kerülnöm kell.­­ Ami már most a demokratikus fejlődés lényegét illeti, több izben hangoztattam magam is, hogy fo­kozatosan és rendre a közszabadsá­gok terén, sőt a választójog terén­­ ebben az irányban kell fejlőd­ünk. Köztem és azok között tehát, akik siettetnek, nem a lényegben van differencia, hanem a tempó kérdésében. Számtalanszor hang­súlyoztam, hogy a mai nehéz hely­­ben, amikor nemzeti létünk helyreállítása a fő probléma, ami­kor súlyos gazdasági és szociális bajokkal kell megküzdenünk, a leg­rosszabban megválasztott időpont a­rra, hogy a különben is mindig megrázkódtatásokkal járó refor­­­ok egyik napról a másikra és meggondolatlanul vizessenek ke­resztül.­­ A fő kérdés ma az, hogy az ország külpolitikai helyzetét ja­vítsuk. Nekünk nemzeti egységün- Ü.M. kell visszanyernünk, hogy gaz­dasági bajainkat leküzdjük. Lesz titkos választójeg tünket azon a nyomasztó helyzeten, amelyben most van és amely a po­litikai életre is természetesen visz­­szahatással bír. — A magyar nemzet türelme ne­héz próbára van téve, de türelme­sen kell várnunk, mert idő előtti meggondolatlan lépés csak vissza­vethet bennünket. A nemzet össze­fogása,"" összetartása, az önbizalom erősítése, a belső harcok kerülése, külpolitikai téren is sikerekhez fog bennünket juttatni. Ha ezt a politi­kát folytathatja, akkor a jövőben is rendelkezésére fog állni a ma­gyar közéletnek, de ha kompetens tényezők véleménye szerint hibás politikát akarnának ráerőszakolni, akkor egy percig sem maradna to­vább a helyén. Hogy titkos választójog lesz-e, az n­em kétséges. De ezt, fokozatosan '11 keresztül vinni és akkor, ami­­kor ez nem járhat többet kataszt­r­ófális visszahatással­­parlamenti életünkre és ezen keresztül a nem­­életére. Azt mondják, hogy Né­metország sikereket, ért el, mert demokratikus ország. Erre m­a felel­­etem csak az, hogy az antant a vi­lágháború alatt érezte a német nemzetnek óriási erejét, rátermett­ségét és hatalmát. A német nemzet a maga igazát nem azért látja f6l­­ nap délelőtt résztvett a hősi halót­­kozatosan érvényesülni, mert de­­tak emlékművének leleplezésén, kormányzótól az emlékmű leleple­zésére. A kormányzó a következő beszéd­del válaszolt: — Ez az emlékszobor nemcsak hirdeti nekünk az áldozatos tettek magasztos emlékét, hanem állan­dóan számonkér. Csak az közeledhet méltóan, nyugodt, férfias öntudat­tal ehhez az emlékszoborhoz, csak az mondhatja el magáról, hogy a hősökkel szemben megtette köteles­ségét, aki erejéhez és tehetségéhez mérten kiveszi részét azokból az ál­dozatokból és abból a munkából, amely falunk jövőjének újrameg­­alapozásához vezet.­­ Hogy e munkában a kezdet mérhetetlen nehézségeit sikerült leküzdenünk, azt annak köszönhet­mokratikus állam, hanem az-­­ Petrovics György országgyűlési ért, mert egy hatalmas nemzet. —­­ képviselő ünnepi beszédet mondott. Az elvekben és célokban — ismét , amelynek végén engedélyt kért a sem — egyet­értünk, de vindikálom magamnak azt a jogok sőt többet mondok, kötelességem, hogy a gya­korlati politika szemszögén keresz­tül látva, azt a tempót tartsam be az elvek érvényesítése terén, ame­lyek mellett az ország közállapo­tainak békéjét és nyugalmát fenn­tartani nem lehet.­­ A revizó egy lassú és nehéz munkát feltételező célkitűzés. Eh­hez azonban elsősorban egységre van szükséges idebent. Nem érett meg az idő arra, hogy belpolitikai kérdések felett hajba kapjunk. * Együtt a kisgazdákkal — Szeretném tudni és erre még soha fel­világosítást ne­m adott sen­ki, hogy mennyiben feudális és oli­garchikus jellegű a mai kormány­zat. Én kezdettől fogva­, igenis a kisgazdáikkal együtt kívántam ha­ladni és akarok haladni a jövőben is. Igyekeztem minden olyan kér­désben, amelyben hozzám fordultak, méltányosan és érdekeiket sz­em előtt tartva, eljárni. Nem hiszem, hogy ugyanezt a bizonyítványt ró­lam Magyarország nagybirtokosai is kiállítanák. Az, hogy a magyar földbirtokosok földjét nem egy­szerű rablás útján vettük el, az még nem jogosít fel arra, hogy valaki is azt mondja, hogy itt feudális felfogások uralkodnak.­­ Eltérve a belpolitikai kérdések mezejéről — folytatta a miniszter­­elnök, — a magyar közéletet kell, hogy foglalkoztassa az a tárgyalás, amely Párisban a keleti államok reparációs kérdésének végleges rendezése tárgyában hivatott össze. Amíg összes állami vagyonunk és jövedelmünk reparációs követelésre vannak elzálogosítva, addig komoly pénzügyi szuverenitásról és hitel­­képességről nem lehet szó. — Egyik fő törekvése pénzügyi politikánknak az kell, hogy legyen — eltekintve a takarékosságtól, amelyet magam is nyomatékosan hangsúlyozok, — hogy az utolsó évben már csak kismértékben ke­resztülvitt beruházási tevékenység újból fellendülhessen és ezáltal a gyűlése dicsőséget szerzett az alsó keresztül segítse közgazdasági ele- i borsodi egyházmegyének. A gyü­­l.,T,W akim­a­­­lés méltóságteljes tanácskozásai, a biblia szolgálatai, ünnepélyes fel­vonulásai szokatlan nagyszámú résztvevővel sikert biztosítottak az anyaszentegyháznak és a fel-fel­­újuló sebek őszinte, bátor feltárá­sával minden munkájukkal magu­kon hordozták az evangélium lélek bélyegét.­­ A nagygyűléssel kapcsolatos, innen-onnan felhangzó bántó bírá­latokkal — mondotta Farkas Ist­ván esperes — nem kívánok foglal­kozni. Amit végeztünk, a kötelessé­gét jól végző ember nyugodt­ öntu­datával mondhatjuk hogy jól vé­geztük. Hírlapi polémiákkal, bántó és sértő nyilatkozatokkal­ sem Isten országát, sem földi hazánk ügyét nem visszük előbbre". A magyar erők összefogására és a felekezeti békére soha sem volt a nemzetnek olyan nagy szüksége, mint nap­jaikban. De ennek az egységnek, ennek a békének­­ őszintének és igaznak kell lenni. . . Egyenlő elbánás kell minden vonalon és akkor nem lesznek fel­tárni való fájó sebek. Édes testvér A kormányzó a munkásságnak az aktív kormányzatban való részvé­teléről Horthy Miklós kormányzó vasár­jük, hogy egy hatalmas politikai párt lehetővé tette a kormányzat állandóságát. Az ország helyzete még ma sincs túlságosan nehéz ah­hoz, hogy a jelenlegi állapoton erő­szakosan változtatni akarjunk és a sötétbeugrást megkockáztathassuk. Ha a munkásság soraiból kiemel­kedik egy-egy magyar MacDonald, Henderson és Snowden, akikben meg lesz a szükséges képzettség, tehetség, széles látókör és szilárd jellem, akik átérezve fajuk és hazá­juk érdekeit, azok mellett erős nem­zeti érzéssel és elszánt bátorsággal szállnak síkra, mint az angol mun­kásság e nagy vezérei tették ezt Hágában, akkor nyugodt lelkiis­merettel lehet őket is a kormány­zás aktív részeseivé tenni. — A falu népe, fajunk gerince, ereje, ősforrása, akikkel egynek ér­zem magam vágyaikban, remé­nyeikben, haladásra való törekvé­seikben és a magyar föld szereteté­ben. Maradjanak ők továbbra­­ is büszkék és magyarok. Úgy­­ mint eddig, fogjanak kezet ezentúl is az­zal a történelmi középosztállyal, amely ezer éven keresztül irányí­totta ennek az országnak a sorsát.­­ A nagy magyar múlt és a hő­sök kiöntött vére mindnyájunkat arra kötelez, hogy tántor óhatatla­nul kitartsunk ama szent eszmék mellett, melyek a magyarságot egy évezred viharai között megóvták a pusztulástól. Őszinte és igaz felekezeti békére van szükség_ „Egyenlő elbánásra van szükség minden vonalon“ — mondotta Farkas István esperes, az alsóborsodi ref. egyházmegye közgyűlésén . A vasgyári református templomépítkezés 49 ezer pengős többletkiadása a közgyűlés előtt Miskolc, szeptember 30.­­ legyen a keresztyének minden fele­kezete. Édes testvér legyen a hazá­nak minden hűséges fia. Az alsóborsodi református egy­házmegye hétfőn délelőtt tartotta őszi közgyűlését a református reálgimnázium tornatermében. A népes közgyűlésen Farkas István esperes és báró Bottlik István egy­házmegyei gondnok, majd Lipcsey Péter úr, kormányfőtanácsos elnö­költ. Az imával megnyitott őszi köz­gyűlés elsősorban a lelkészi és taní­­tói beerősítéseket tárgyalta le. Farkas István esperes olvasta fel ezután jelentését. Elsősorban az országos presbiteri nagygyűlés­ről számolt be a jelentés, amely el­ismeréssel emlékezik meg az orszá­gos központi rendezőség, mint a diósgyőri lelkészek, a gyülekezetek, a presbitérium áldozatos teljesít­ményéről. Az ORLE ezévi nagy- Egerben a legnagyobb felekezeti egyetértés uralkodik Ezután Lipcsey Péter dr. világi tanácsbíró kitüntetéséről szól a je­lentés. Kormányfőtanácsossá való kinevezése alkalmából közjegyzői munkásságának 25 éves fordulóján megérdemelt jutalomban volt része. Kun Andrást, az egyházmegye vi­lági aljegyzőjét pedig gazdasági főtanácsossá nevezte ki a kormány­­zó. Az egyházmegye mindkettőjük örömében részt vesz. Majd elismerő szavakkal méltatta Gaál Ferenc poroszlói lelkész érdemeit 40 éves lelkipásztori szolgálatainak jubi­leuma alkalmából és Puky László egyházmegyei világi tanácsbíró elhunytáról emlékszik meg és fel­említi, hogy fáradhatatlan szolgá­lattal, hűséggel végezte el az egy­ház által rábízott feladatokat. Vé­gül indítványozza a közgyűlésnek, hogy a megürült világi tanácsbirói állásra a szavazást december 1-ben jelölje meg. Lipcsey Péter dr. meleg szavak­ban köszönte meg az üdvözléseket és válaszában különösképen hang­súlyozta, hogy munkásságának eredményességét nagyrészt annak köszönheti, hogy Egerben a legna­gyobb felekezeti egyetértés ural­kodik. A felekezeti béke eredménye az is, hogy kérésére az egri refor­mátus templom építésére Eger kép­viselőtestülete 20 ezer pengő se­gélyt szavazott meg. Egerben a katolikus és a református egyház a legnagyobb szeretettel fér meg egymás mellett. Utána Kun András gazdasági főtanácsos köszönte meg néhány szóval a hozzáintézett me­leg üdvözléseket. A tárgysorozat további folyamán a tanügyi bizottság jelentésével, a belmisszióval és a lelkészi értekez­let felterjesztéseivel foglalkozott a­ közgyűlés. Majd Nádházy Bertalan.

Next