Mozgó Képek, 1985 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
1985. JANUÁR A bivaly Fekete bivalyok játszanak a Sortűz egy fekete bivalyért című magyar-francia filmben, amit a Párizsban élő Szabó László rendez. A bivaly viszont ritka, mint a fehér holló. Szegeden és Nagybajomban találtak azonban, Székely B. Miklós terelgethette hát a szelíd bivalyokat. A baj csak az volt, elhitték azt, amit Gion Nándor regényében leírt, hogy a bivaly egyáltalán megvadítható. Az érdi téglagyárban barikádot építettek (ha a bivaly kitörne), vízifecskendővel tűzoltókocsi állott készenlétben (hogy távoltartsa a bivalyt), három mesterlövész töltött puskával vigyázott (ha a legvégső megoldáshoz kell folyamodni). A bivaly nem akart garázdálkodni. Ingerelték bottal, ugató kutyákkal, a kellékes csipesszel darazsat rakott a fülébe - a bivaly békésen egymás mellett élt a filmesekkel. Mit fog ez a csordában mesélni hazatérése után? Kállai Ferenc, Jean Rochefort és Jean-Louis Trintignant a Sortűz egy fekete bivalyért című filmben A Vörös grófnő és a szakszervezet Ötven statisztával kellett volna mutatós fogadást forgatni a keszthelyi kastélyban vasárnap. Az új rendelkezések Madách Imre szerint működnek: „a gép forog, az alkotó pihen”. A filmgyár keményen tartja a szombat- és vasárnapot, hogy akkor nem szabad dolgozni. Hacsak nem nagyon indokolt anyagilag. Zuhogott az eső aznap. A statiszták ott Kovács András rendező és Bíró Miklós operatőr a Vörös grófnő forgatásán hon maradtak, híven: elmarad a forgatás. A főszereplők felöltöztetve, kifestve, az Andrássy-kastélynak álcázott Festetich-kastély is készen állt. A vendégsereg sehol. Bajusz József, a Vörös grófnő gyártásvezetője föltelefonozta a filmgyár igazgatóját, engedélyezze, hogy a forgatócsoport tagjai beöltözhessenek statisztának. (Saját dolgozó nem vállalhat statisztálást, mert így különpénzhez jut. Ez is rendelkezés.) A beleegyezés megtörtént. A fodrászból így lett francia ezredes, aki felvételi szünetekben szorgalmasan fésülte Básti Juli haját. Ekként a rendelkezések is betartottak, mégse lett belőle nagyobb kár. ZTARKLUB E rovatunkban ezentúl rendszeresen közöljük népszerű hazai és külföldi színészek címét, remélve, hogy ezzel sok postaköltséget takarítunk meg olvasóinknak, és sok munkát szerkesztőségi titkárságunknak. Charles Bronson c/o Paul Kohner Inc., 9169 Sunset Boulevard, Los Angeles, California 90069 USA. ■ Andorai Péter MAFILM, Budapest, Lumumba u. 174. 1145. Kabir Bedi c/o William Morris Agency, 151 El Camino Drive, Beverly Hills, California, 90212 USA. Benkő Péter Thália Színház, Budapest, Nagymező u. 22/24. 1065 Alain Delon c/o Adel Productions, 4, rue Chambiges, 75008 Paris, France. Cserhalmi György Katona József Színház, Budapest, Petőfi S. u. 6. 1052 . Peter Gilmore BBC - Television Centre, Wood Lane, London W. 12. England. Eszenyi Enikő Vígszínház, Budapest, Szt. István krt. 14. 1137 Terence Hill c/o I.C.M. 8899 Beverly Boulevard, Los Angeles, California 90048 USA. Mácsay Pál Nemzeti Színház, Budapest, Hevesi S. tér 2. 1077 A, 301 A szerelem törvénye, avagy hátrányos helyzetű elvált férfiak „Csak semmi szexet, kérem, angolok vagyunk” - majdhogynem e szavakkal fortyantak fel a Lovelaw (A szerelem törvénye) című BBC-sorozat angol munkatársai, Bill Nicholson rendező és Angela Kaye szerkesztő, ha a kívülálló netán sanda kérdéseket tett fel a szokatlan cím hallatán. Hogy a nyolc részre tervezett dokumentumműsor készítőinek szándéka valóban merőben más, azt elárulja a sorozat néhány epizódjának témája is. „A hűség határai”, „Asszonyok és férjek”, „A helyes választás” - ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket vizsgál a műsor jónéhány országban, Angliától egészen Japánig. A Magyar Televízió, amelyet Bajnai Ildikó szerkesztő, Kepes András riporter és dr. Semjén Anita szociológus képviselt, a koprodukció öt filmjéhez szolgáltatott helyszíneket és - ami nem mindig volt könnyű - riportalanyokat. A boldogság titkáról bárki szívesen nyilatkozott, azonban „A válás okai” című rész szereplői, érthető módon, már nehezebben nyíltak meg. A férfiakat jószerével nem is lehetett a kamera elé citálni, az ő nevükben végül is Hernádi Miklós ragadott mikrofont, kifejtve elméletét a „hátrányos helyzetű elvált férfiakról”, amit alighanem sokan egyetértő kíváncsisággal hallgatnak majd ... A Szerelem törvénye forgatócsoportja 3 Gyalog Tóni színre lép Sovány, középmagas, vakítóan szőke hajú - és pont úgy néz ki, mint Cseke Péter -, ez Gyalog Tóni, elsőéves kiskatona és feltehetően a gyerekek új kedvence. Gyalog Tóni ugyanis a Magyar Néphadseregből lép egy tábornyi srác életébe és ott is marad tíz folytatáson át. Gyalog Tóni ugyanis nemcsak egy tábornyi srác botcsinálta vezetője lesz, hanem Pirx pilóta, a Tenkes kapitánya és Bors Máté versenytársa. Márpedig a felsoroltak a Magyar Televízió legnépszerűbb sorozathősei közé tartoznak. Hogy Gyalog Tóni hol lép színre? A Gyalogbékában! Ez nem valami vendéglő, vagy hangulatos kiskocsma, hanem egy új tv-sorozat, amely háromszáz percen keresztül szórakoztatja majd az ifjabb és - mint sejtjük - az idősebb nézőket is. A Gyalogbéka Petrovácz István forgatókönyvéből, Bornyi Gyula kamerája előtt, Fejér Tamás rendezésében kerül filmszalagra, majd képernyőre. Főszereplője Sztankay István (az igazgató) és Gyalog Tóni (Cseke Péter) meg tucatnyi jópofa gyerek, akik egyszerűen megunták, hogy a nyarat a balatonszemezdi sörgyár üdülőjében töltsék. Ők táborozni szeretnének. Csakhogy Létrát, a tornatanárt behívják, így kerül Gyalog Tóni Öregvisnyóra, a Tinódi Lantos tábor élére. Egy tucat nekivadult fiú és három lány fogadja. Hogy ebből mi lesz? Nos, erre 1985 vége felé derül fény, amikor képernyőre kerül, s ország-világ láthatja majd a Gyalogbéka folytatásait... URAMISTEN, 1984. VII. 13. A musztemézés után, este nyolckor, a filmgyárból megyünk át a Nemzeti Szálló éttermébe. Komoran ülünk Feleki Kamillál a kocsiban, dühös vagyok magamra, fel kellene oldani a hangulatot. Az előző háromnapi, majdnem félórás anyagot jónak éreztük, de az egyik csúcsjelenet végének megoldása, egyetlen húsz másodperces beállítás egyikünknek sem tetszik. Nyilván meg kell majd ismételni, de most úgy ül a kedélyünkön az előbb látott jelenetvég, mint légypiszok a térítőn. Az étteremben aztán kiderül, hogy legalább két órát késünk majd, még hozzá sem kezdtek a lámpázáshoz, viszont egy alkalmi műsor folyik egy alkalmi dobogón az asztalok között: üvegestánc és nótaest. Együk le magunkat - sóhajt Kamill. Vacsorázunk. Tízkor végre szedelőzködni kezdenek a vendégek. Tibi világít, közben behozzák a spanyolfalat, és elkerítenek egy részt az étteremből. Az egyik legrázósabb jelenetet vesszük fel ma éjszaka: Eperjesnek ki kell dobnia Felekit a spanyolfal elkerítette ketrecéből, közben valahogy szét kellene esnie a spanyolfalnak is, majd Kamillnak, feltápászkodván, pofon kell csapnia Eperjest. Laticelborítást hozatunk a padlóra, hogy Kamillka ne törje össze magát, de azért félek. Eperjesnek a végső kétségbeesésében olyan fokú dühöt és agresszivitást kell eljátszania, hogy semmiféle mímelésről nem lehet szó: szinte fel kell tépnie Kamillt a székről, végig kell vonszolnia három métert, és ki kell hajítania - a szó szoros értelmében - a spanyolfal övezte térből. - Dobjam tiszta erőből? - somfordál oda hozzám Szamóca (Eperjes Károly. A szerk.). Én határozottan rábólintok. Kicsit ugrálok a laticelpadlón, bizony, elég kemény. Kamill odalép hozzám: Tudod, hányszor zuhantam én le életemben, a puskám?! - Legyint. Közben látom, hogy alig egy méterre a spanyolfal szélétől egy férfi vitatkozik halkan az üzletvezetővel. Kiderül, hogy bár az étterem ajtajára kiírták, hogy ma csak tíz óráig üzemelnek, a férfi nem hajlandó elmenni. Egyre hangosabb. - Kifizettem a vacsorát, nem? - harsogja. - Én szeretek vacsora után üldögélni... Pimaszul nevet, körbenéz, várja a hatást. - Különben is, én egy magyar film kedvéért nem állok fel az asztaltól! - Mellettem egy világosító a fülembe súgja, hogy ő majd kidobja a székkel együtt, alig bírom viszszatartani. Éjfélig eltart a huzavona, a pali végül káromkodva és fenyegetőzve távozik. Az első próbák óvatosak. Szamócának nem akaródzik kivágnia Kamillt, aki egyszer csak dühös lesz: - Nem vagyok cukorból! Vágj oda! - Szamóca vállat von, én mindenesetre négy embert állítok a spanyolfal szélére, hogy próbálják repülés közben elkapni Kamillt, vagy legalábbis fékezni az esésben. - Azért vegyük csak fel - súgom Tibinek, erre ő is elvörösödik. - Egy élességet nem néztünk még be, így nem lehet! -Va banque! - sziszegem én, és intek. Szamóca, mint egy bika, elindul, felkapja Kamillt a grabancánál fogva, hullik a gomb, ledől a szék. Kamill úszik a levegőben, kiszakítja a zsanérra forgó spanyolfalajtót, a négy markos legény szintén repülve, a csodával határos módon elkapja. Mindenki falfehér. - Nem volt jó, mondtam, az élesség! - üvölt Tibi. Tehát még egyszer. Aztán újra. És ismét. Negyedszerre Kamillt nem tudják elkapni, a földre zuhan, érzem, hogy nagyon megütötte magát, de ő mosolyog, int, hogy újból. A hetediket végre megvesszük, Kamill kicsit biceg, azt gondolom, nagyon fájhat a bal térde. És most a pofon ... Szamóca vigyorog. - Nyugodtan üssön, Kamill bácsi, én a színházban már megszoktam! - Kamill is félrehúz: - Igazi, nagy pofont? - Látom, hogy húzza a lábát, a betyárbecsület is úgy kívánja, meg a film is. - Naná! - Kamill tehát feltápászkodik a földről, elmondja a mondatot, és üt. Többen felszisszennek. Hogy szorulhatott ilyen kis emberbe ennyi erő? Szamóca áll, elismerően csücsörít. Még egy pofon csattan. Kettő biztosan vállalható a vásznon is. Szinte végszóra visszatér a férfi, aki nem volt hajlandó felállni az asztalától. Kicsit részeg, de elszánt. Hozzám tántorog, és közli, hogy az egész stábot feljelentette a rendőrségen. Hajnali négy óra van... GÁRDOS PÉTER Töredékek egy naplóból Feleki Kamill és Eperjes Károly az Uramisten című filmben CSAP® UTÁN.