Mozgó Világ, 1989. január-június (15. évfolyam, 1-6. szám)

1989 / 4. szám - KEREKASZTAL - Angelusz Róbert - Gombár Csaba - Hann Endre - Pozsgay Imre - Szecskő Tamás - Lengyel László: Közvélemény, közvélemény-kutatás

Közvélemény, közvélemény-kutatás Angelusz Róberttal, Gombár Csabával, Hann Endrével, Pozsgay Imrével és Szecskő Tamással beszélget Lengyel László LENGYEL LÁSZLÓ Üdvözlöm kerekasztal-beszélgetésünk résztvevőit, és köszönöm, hogy eljöttek. Az volna az első kérdésem: van-e egyáltalán közvélemény, lehet-e kutatni, illetve ma Magyarországon tényleg a köz véleményét kutatják-e vagy valami mást? SZECSKŐ TAMÁS Tulajdonképpen ugyanazt a kérdést fogalmazod meg, mint Bour­­dieu az egyik híressé vált tanulmányában, amelynek az volt a címe, hogy A közvélemény nem létezik. A kérdésfeltevés valós problémákat tükröz és olyan értelmiségi előítéletet is a közvélemény-kutatással szemben, ami majdnem minden társadalomban megfigyelhető. A közvélemény létezik, a közvélemény a társadalom egyik tömegjelensége, amely - amint azt Angelusz Róbert több írásában, könyvében kimutatta - különböző szociológiai, szoci­álpszichológiai paraméterekkel leírható tudományos tény, egyben politikai tény is. Ennek megközelítésére különböző módszerek vannak. A módszerek összessége a közvélemény­kutatás. Bourdieu-nek abban igaza van, hogy nem minden esetben közvélemény az, amit a közvélemény-kutatás felszínre hoz. Maga a kutatói kérdés generálhat véleményeket ott, ahol nincsenek különben vélemények, továbbá a kutatás - mint ahogy a tömegkommuniká­ció is - a társadalom napirendjére hozhat olyan témákat, amelyek különben nem volnának napirenden. Nekem meggyőződésem - és ennek tudatában tevékenykedünk -, hogy ha a kutatónak tudomása van az objektív korlátokról, a valóságos buktatókról, akkor lehet kutatni a közvéleményt. LENGYEL De van-e olyan, hogy magyar közvélemény? Azt kutatja-e a közvéleményku­tatás? Ez különösen fontos egy olyan országban, ahol a közvélemény-kutatás lényegében egy centrumú, és meglehetősen „politikavezérelt”. Ebből következően a befolyásolási mó­dok, az, hogy mit és hogyan kérdezek, továbbá hogy a végeredményt kinek adom oda, ez nem ugyanaz a probléma, mint mondjuk Nyugat-Európában, vagy az Egyesült Államok­ban. ANGELUSZ RÓBERT Én is azt a választ adnám, hogy a közvélemény létezik, de az igazi kérdés az, hogy Magyarországon melyek ennek a közvéleménynek a sajátosságai. Hosszú lenne mindezeket a sajátosságokat végigelemezni, ezért csak három dolgot emelnék ki. Az egyik az, hogy Magyarországon - és talán egész Kelet-Európában - egy viszonylag széles körű vélemény nélküli publikumról lehet beszélni. Különböző kutatások eltérő ered­ményeket hoztak ebben a tekintetben és más és más méretűre becsülik a véleménynélküliek nagyságát. Én a saját kutatásaim alapján ezt akár a magyar lakosság egyharmadára is ANGELUSZ RÓBERT­ 50 éves, a szociológiai tudományok kandidátusa, az ELTE Szocioló­giai Intézetének docense. GOMBÁR CSABA - 50 éves, az ELTE bölcsészkarán végzett. A Társadalomtudományi Intézet munkatársa. HANN ENDRE - 43 éves, az ELTE bölcsészkarán végzett. A Magyar Közvélemény-kutató Intézet munkatársa. POZSGAY IMRE - 56 éves, történelem-filozófia szakos tanár, a filozófiai tudományok kandidátusa, az MSZMP PB tagja, államminiszter. SZECSKŐ TAMÁS - 56 éves, a szociológiai tudományok kandidátusa, a Magyar Közvéle­mény-kutató Intézet főigazgatója.

Next