Mozgó Világ, 1990. január-június (16. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 3. szám - INTERJÚ - Farkas Zoltán: "Nem tekintettük magunkat társadalmi erőnek" - Beszélgetés Kis Jánossal, Kőszeg Ferenccel és Lengyel Lászlóval
KI. Ehhez persze hozzá kell tenni, hogy az a kompromisszum, ami a 17.-18. század Angliájában kialakult és aztán konszolidálódott, hosszú időre szólt. A „Társadalmi szerződés” ezzel szemben nem valamiféle stabil hatalommegosztásra tett javaslatot, hanem egy evolúciós folyamat elindítására, amely emberi léptékkel nem látszott nagyon rövidnek, de történelmi léptékkel természetesen igen. — Ehhez pedig elsősorban is: tárgyalni kell. KIS Ez sem olyan egyszerű. Erre majd térjünk vissza. KŐSZEG A megjelenés időpontja, 1987 júniusa nincs messze a megírás, a szerkesztés befejezésétől. Rövid volt a nyomdai átfutás. KIS Márciusban kezdtünk dolgozni a szövegen. KŐSZEG Két-három hónap alatt kész lettünk vele. A „Társadalmi szerződés” a Beszélő szerkesztőségének közös munkája. Hárman szövegeztük hatvan százalékát Kis János, a többit Solt Ottilia és én. De a szöveg elkészültében közreműködtek a Beszélő többi szerkesztői is - Haraszti Miklós, Szilágyi Sándor. Mások is olvasták, akiknek a javaslatai bekerültek a „Társadalmi szerződés”-be. — Mekkora példányszámban jelent meg? Kik olvashatták? KŐSZEG Két kiadásban jelent meg. Nem is tudom, volt-e olyan Beszélő, amelynek két kiadása is volt... KIS Hogyne. A 16. szám, amelyet először maradéktalanul elkoboztak. KŐSZEG Igen, de piaci okokból talán ez volt az egyetlen, amelyből utánnyomást kellett készíteni. Az első kiadás, ha jól emlékszem, ötezer példányban jelent meg. Kétezret készítettünk még belőle. Ez az egyik legkeresettebb akkori Beszélő-szám. A hatása nem mérhető a példányszámmal, ugyanis a legkülönbözőbb társadalompolitikai, szociológus és közgazdászkörökben vitatták meg. — A címzettek reagáltak rá valamiképpen? KIS Kikre gondolsz? — A társadalmi szerződés megkötésére felszólított másik félre... KIS Azt hiszem, érdemes lesz majd beszélni róla, hogy mi hogyan képzeltük a tárgyalásokhoz vezető utat. Mi nem így gondoltuk... — Hanem úgy, hogy előbb követelni kell. KIS Ahhoz, hogy tárgyalni lehessen, előbb tárgyaló felekre van szükség. Mi azt kezdeményeztük, hogy szerveződjön meg az a társadalmi erő, amelyik idővel tárgyalóképessé válhat. A „Társadalmi szerződés” címzettje tehát nem az MSZMP volt. Akkor viszont így szól a kérdés: az MSZMP vezető és felelős köreiből - az MSZMP-ért magáért felelős körökből - érkezett-e hozzátok hivatalos válasz, vagy nem hivatalos üzenet? Akár csak magánbeszélgetés formájában... KŐSZEG Formális válasz hozzánk nem érkezett. De azt tudtuk, hogy ismerik, hogy behatolt a felső pártkörök gondolkodásába. Ennek számos jele volt. A sajtóban ugyanis semmit nem támadtak abban az időben olyan elszántan, mint azt a gondolatot, hogy a párt hatalmát törvényesen korlátozni kell. Ezt újra meg újra visszautasította a Népszabadság. Anélkül, hogy közölte volna, kinek-minek szól a kritika. LENGYEL LÁSZLÓ Egy reakcióról azért hadd beszéljek... Erről egyébként Kis János is tud. Annak idején én egyfajta üzenetközvetítő voltam. Pozsgay Imre Kis Jánosnak kifejezetten azt üzente - igaz, talán egy évvel később -, hogy a maga részéről a „Társadalmi szerződés”-t tárgyalási kiindulópontként fontos javaslatnak tartja, és hajlandó „szeminarizálni” ezt az ellenzék képviselőivel. A demokratikus átmenet ügyében ő ezt kiindulópontnak tekinti. Szerintem ezt komolyan is gondolta, elolvasta a „Társadalmi szerződés”-t, és az hatással volt rá. Másokkal erről nem beszéltem. Összefüggésbe hozható ez azzal a ténnyel, hogy 1989 elején Pozsgay Imre nyilvánította ki 1956 átértékelését, mondván: ha törik, ha szakad, az népfelkelés volt? Hiszen a „ Társadalmi szerződés ” utolsó fejezete 1956 örökségéről szól, és minden olvasó számára nyilvánvaló, hogy enélkül nincsenek tárgyalások, nincs közmegegyezés, semmi? KIS Alig hiszem, hogy egyetlen dokumentumnak ilyen hatást lehetne tulajdonítani. A „Társadalmi szerződés” közreadása és Pozsgay Imre rádióinterjúja között lényegében lezajlott az a folyamat, amit mi előre jeleztünk: ha a sajtó zsilipjei megnyílnak, akkor ötvenhat megítélése újra napirendre kerül. Mi ezt csak megelőztük, de a reakció aligha jött közvetlenül a „Társadalmi szerződés”-re, hanem sokkal inkább az akkori tömeges nyomásra. Hiszen akkor már tömegek követelték ötvenhat rehabilitálását. KŐSZEG Amióta a Beszélő létezik, követeljük, hogy ötvenhatot rehabilitálni kell, viszonyunkat hozzá tisztázni kell. Sőt még korábban.