Mozgó Világ, 2001. július-december (27. évfolyam, 7-12. szám)

2001 / 10. szám - ESSZÉ - Kovács Péter: Modern magyar művészeti múzeum?

na baj, már csak azért sem, mert mind a szövegből, mind pedig a csatolt terjedel­mes listákból kiderül, hogy írója nincsen díjával a szükséges anyagismeretnek. Arról sem a fölkért szerző tehet, hogy az ismeretlen megbízó csaknem a lehetet­lent várj­a tőle: kérhette volna, hogy a gombhoz vakrjon kabátot, de ő egyene­sen azt kívánta, hogy a kész kabátba for­máljon épp beleülő alakot. Nem mehetünk el szó nélkül a dolgo­zat megszületésének kérdése mellett sem. Az még csak hagyján, hogy az épület ter­vezéséhez képest már igencsak késői a tartalmi elképzelések megfogalmazása. Ami igazán elképesztő: az illetékesek szemlátomást továbbra sem érzik fontos­nak, hogy az előkészítő munkát a szak­ma nyilvánossága előtt folytassák, amely egy esztendeje folyamatosan jelzi kü­lönféle fórumokon ez ügyben az érdek­lődését és érdekeltségét, nem beszélve a szélesebb közvéleményt megilető tájé­koztatási kötelezettségről. Az „illetéke­sek” helyett augusztusban a tervezőiro­da munkatársai kerestek meg - mint­egy önszorgalomból - néhány olyan szak­embert, aki korábban már hozzászólt a történtekhez, hogy ugyan mondjon már véleményt a „kabátról”, s arról is, „akit” beleszabni szándékoznak. Ez a fajta kér­­dezősködés sok mindenre jó, de nem pó­tolja az érdekelt körök tájékoztatását, s nemigen alkalmas a valós igények fele­lős fölmérésére, megfogalmazására sem. A tervezőket persze értem: hosszú hó­napok óta dolgoznak úgy, hogy valójá­ban nincs gazdája annak, amit tervez­nek. Hiába minden felkészültségük, ha a konkrét igényekről senkivel sem tud­nak értekezni! Közben pedig a „kabát­nak” mégiscsak el kéne készülnie, de eh­hez jó lenne, ha legalább a részletekhez hozzászólna a későbbi használó... Nem a tervezők hibája, hogy a véleményeket nem így kellene gyűjteni: a szakma meg­szólítása, a nyilvánosság bevonása nem az ő dolguk. A nyilvánosság alapvető de­mokratikus jog; érthetetlen, miért fél bár­ki a hozzáértő véleményektől, a tisztázó A MODERN MAGYAR MŰVÉSZETI MÚZEUM ÁLTALÁNOS KONCEPCIÓJA A Modern Magyar Művészeti Múzeum a 20. századi magyar képzőművészet múzeuma. Elsődleges feladata, hogy gyűjtse, megőrizze, tanulmányozza és interpretálja a különböző gyűjteményéhez tarto­zó tárgyakat. Mindezeken felül a tárgyak elhelyezéséhez olyan körülményeket biztosítson - értve ez­alatt a tárgyak dokumentációját is -, hogy azok tanulmányozásra, kiállításra alkalmasak legyenek. A múzeum feladata, hogy a gyűjtemény anyagát kiállításokon, előadásokon bemutassa, különböző publikációkban értelmezze, olyan széles múzeumpedagógiai tevékenységet fejtsen ki, amely megfelel a mai muzeológia oktatásközpontú követelményeinek. A múzeum ugyanakkor tudományos kutatóhely is. Kiemelt feladata, hogy publikációiban, kataló­gusaiban, évkönyveiben rendszeresen közölje a gyűjtőköréhez tartozó tárgyakat, forrásokkal, életmű­vekkel kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket. I. A MODERN MAGYAR MŰVÉSZETI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYEI A Modern Magyar Művészeti Múzeum a 20. századi magyar képzőművészet alkotásait gyűjti, azokon belül is elsősorban a kb. 1910-től kb. 1980-ig tartó időszak munkáit. 1910 körül jelennek meg a magyar művészetben azok a modern tendenciák, amelyeknek közvetlen előzményei is már a 20. századhoz kötődnek, illetve amelyeknek képviselői is zömükben már az 1900-as években kezdték pályafutásukat; olyan alkotók tehát, kiknek már nincs, vagy csak csekély a 19. századra eső munkásságuk. Az 1980 körüli években pedig (Kondor Béla, Schaár Erzsébet, Ország Lili, vagy éppen Hajas Tibor halálával) véget ért az újabb magyar művészetnek az a heroikus korsza­ka, amelynek alkotói még hittek a művészet megtisztító erejében, a művészet „világképszerűségé­ben”, a művészet nagy eszméjében. Ami a 80-as évektől jött - a humor, a sokszor parodisztikus önref­lexió, a századvég baljós és abszurd előérzete, az üresség, az értékvesztés problémái, az értékpluraliz­mus stb. már közelebb áll - nagy általánosságban - korunk művészeti világához. A múzeum gyűjteményének kialakítása kétféleképpen képzelhető el. 1. Saját gyűjtemény létrehozása, vásárlás útján, illetve ajándékozások eredményeképpen

Next