Mozgó Világ, 2005. január-június (31. évfolyam, 1-6. szám)

2005 / 3. szám - TANULMÁNY - Standeisky Éva: Hazugságok az 1956-os forradalomban

102 [...] ezeket a rémhíreket azok kovácsol­ták össze, akiknek megvolt az oka rá, hogy a forradalom időszakában elbújja­nak, és magukra zárják ajtajukat. Most ezek az emberek a forradalom ellen iz­gatnak, és a Forradalmi Bizottmány munkáját és annak tagjait befeketí­tik.”28 Bár ilyen feketelistát senki sem lá­tott, létezéséről mégis meg voltak győ­ződve mindazok, akik a forradalom napjaiban halálfélelemben éltek. Vári György anyjától hallott a feketelistáról, „amire először a nagyapám (az egyetlen falubeli zsidó családfő) neve került rá.”29 Két halállistát is emleget a Tót­komlósról szóló fehér könyv. Az egyiket a propagandakiadvány szerint a forra­dalmi bizottság mellett szervezett „kín­zó különítmény” állította össze; ezen állítólag 60-70 kommunista neve szere­pelt, a másikról pedig épp e „különít­mény”30 tagjai faggatták az őrizetbe vett kommunistákat, akik tagadták a névsor létezését.31 A fehér könyvek összeállítói kiszínez­ték és felnagyították a kommunistákat fenyegető veszélyt, feltehetően saját ak­kori félelmeikre is magyarázatot keres­tek. Valamit azonban már ők sem hagy­hattak szó nélkül. „A véresre vert ta­nácstitkárt [X. Y.] és fia ismét felkeres­te. Követelték tőle, hogy állítsa össze azoknak a névsorát, akik az elmúlt években a faluban elkövetett bűncse­lekmények feljelentőiként, vagy azok­ban az ügyekben tanúként szerepeltek. Megfenyegették, hogy amennyiben pa­rancsukat nem hajtja végre, úgy jár, mint a géreci tanácstitkár, akit »előző éjszaka kettéfűrészeltek«. Ez az eset nem történt meg” - ismeri be a Vas me­gyei fehér könyv nevét elhallgató össze­állítója.32 Jegyzetek 1 Rév István: Az atomizáció előnyei. Replika, 1996. december, 162. o. 2 Leszek Kolakowski: Megjegyzések a kommuniz­musról és a nemzetiszocializmusról. Világosság, 2001. 4-5. sz. 80. o. 3 Lossonczy Tamás: Sümegi György: Kép­szó. Képző­művészek 1956-ról. PolgArt, Budapest, 2004. 17. o. * A szöveget a Déry és társai-per (Magyar Orszá­gos Levéltár, 63. d. 22. k.) irataiból idézem. Ör­kény a kézzel írt fogalmazványt kihallgatása so­rán autorizálta. A híressé vált nyilatkozat utóéle­tére lásd Örkény István: Levelek egy percben. Le­velek, emlékezések, interjúk a hagyatékból. Buda­pest, 1992, Szépirodalmi, 75-77. o. * Demeter Dénes: Tiszta a lelkünk. 1956. novem­ber 2. 6 1956. október 27. 71956 plakátjai és röplapjai. Október 22 - novem­ber 5. Szerk. Izsák Lajos és mások. Budapest, 1991, Zrínyi, 132., 384. o. * Déry Tibor: Barátaim, Irodalmi Újság, 1956. no­vember 2. 81956 plakátja és röplapjai i. m. 504. o., illetve A forradalom hangja, Magyarországi rádióadások 1956. október 23 - november 9. (Szerk. Kenedi Já­nos. Budapest, 1989, Századvég - Nyilvánosság Klub) 313. o. 10 Az igazság útján. Nógrád Népe, 1956. október 31. 11 Levél Bécsbe. Új Ember, 1956. november 4. 12 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 132. o. 13 .o. 113. o. 14 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 71. o. 15 Október 28-i rádióadás. Cseh Géza: A Damja­nich Rádió hullámhosszán. Szolnok­­ 1956. Szol­nok, 2003. 53. o. 16 Sümegi: i. m. 131. o. 17 Piros a vér a pesti utcán. Az 1956-os forradalom versei és gúnyiratai. Összeáll. Győri László. Ma­gyar Napló, Budapest, 2001. 252., ill. 254. o. A vers Illyés Egy mondatának erős ítatását mutatja. Illyés költeménye az Irodalmi Újság 1956. no­vember 2-i számában jelent meg. “ R. 1956. november 15-i levele. Tamási Miklós: Forradalom alulnézetből. Beszélő, 2004. novem­ber. 48. o. 19 .o. 49. o. 20 Borsányi György: Októbertől márciusig. Polgári demokrácia Magyarországon, 1918. Budapest, 1988. Kossuth, 22. o. 21 1956. október 25-i levél. Lásd 18. jegyzet. 46. o. 22 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 113. o. 23 Politikatörténeti Intézet Levéltára, 290. f. 63. é. e. 24 Balogh István: Debrecen a forradalom után. Debrecen, 1994. k. n., 38. o. 25 Jánossy Lajos professzor. Magyar Nemzet, 1956. november 2. Az uránium már a forradalmat meg­előző értelmiségi ankétoknak is témája volt. Töb­bek között Háy Gyula írót is erről faggatták Győr­ben október 19-én. 23 Politikatörténeti Intézet Levéltára, 290. f. 63. o. e. 27 A forradalom hangja, 311. o. és Karcagi Hír­adó, 1956. november 4. 28 56 Hajdú-Biharban i. m. 272., 274. o. 28 A Mindenütt Ünneplő Magyar kalandjai. Ma­gyar Narancs, 2003. november 13. 30 A fehér könyv azért nevezi különítménynek a nemzetőrséget, hogy a fehérterror és nyilas idők szörnyűségeivel kompromittálhassa a forradalmat. 31 Bocskár János (összeáll.): Tótkomlósi ellenfor­radalom. 1957, k. n., 20. o. 82 Ez történt Vas megyében. Budapest, 1957, Kos­suth, 63-64. o.

Next