Mozgó Világ, 2018. július-december (44. évfolyam, 7-12. szám)
2018 / 12. szám - ESSZÉ - Lengyel László: A történelmet befolyásoló történész - Szűcs Jenő 90
Szűcs ötvenhatos volt, de határozottan nem kuruc és negyvennyolcas, mint ebben az időben a népi tábor Szabó Dezső, Németh László, Illyés Gyula és Bibó István alapján. Ugyanakkor nem volt labanc teréziánus és/vagy jozefinista, hatvanhetes, mint Szekfű Gyula alapján a szekfuánusok, így Kosáry Domokos, a száműzött történészkirály. A világot immár kiábrándult marxistaként nem a kapitalizmus és a kommunizmus közötti versengésként, az osztályharcok történeteként látta, de nem keresett harmadik utat se a két rendszer között. Abban reménykedett, hogy találhatók mélyebb szerkezetek, amelyekkel igazolhatók a kelet-közép-európai másságok, anélkül, hogy a kapitalizmus vagy szocializmus dichotómiájában keresnénk megoldásokat. Szűcs Jenő teljesítménye többé-kevésbé érthetetlen a nyolcvanas évek politikai, gazdasági és társadalmi kontextusa nélkül. Amikor nagy hatású történeti-politikai röpiratába belefogott, „derült volt az ég”. A párizsi Magyar Füzetek 1979-es Bibó-emlékszáma után döntött arról a Donáth Ferenc által első ízben koordinált ellenzék, hogy emlékkönyvet adnak ki. Az emlékkönyv szerkesztőbizottságában Szűcs Jenő az egyetlen történész, rajta kívül Bence György, Csoóri Sándor, Donáth Ferenc, Göncz Árpád, Halda Aliz, Kenedi János, Kis János, Réz Pál és Tordai Zádor a tagjai. A kötetet nem szamizdatnak szánták, hanem ígéretet kaptak arra, hogy megjelenhet a Gondolat Kiadónál. Hetvenhat írás született, több mint ezer oldalon, és ezek között volt Szűcs Jenőé, a Vázlat Európa három történeti régiójáról. Az írások egy időben születtek a szovjet típusú szocialista gazdaságok általános válságával és a lengyel Szolidaritás hatalmas mozgalmával, amely megrengette nemcsak Lengyelországot, hanem az egész szocialista tábort. Minden gondolkodó kereste a válság politikai, gazdasági és társadalmi okait, a történészek a történelmi gyökereit. A kelet-középeurópai térség egyik nagy államának, a lengyelnek a széthullása és a többiek megroppanása a hatalmas és mozdulatlan Szovjetunió mellett magyarázatot igényelt: mennyire vagyunk azonosak és mások az Elbától keletre? Megszületett a remény, hogy lehetséges egy sajátos kettős hatalom a pártállam és a független szakszervezetek, civil szervezetek, egyház együttesében, létrejöhet egy új kelet-közép-európai modell a keleti szovjet Oroszország és a Nyugat között. A Bibó-emlékkönyv 1981 elejére állt össze, amikor a lengyel mozgalom még fölfelé tartott, és amikor még nem volt világos, hogy milyen lesz közvetlen vagy közvetett hatása a kelet-közép-európai térségre, ezen belül Magyarországra. Szűcs Jenő tanulmányát nem szaktörténeti munkaként, hanem olyan történeti-politikai nagyesszéként kell kezelni, mint Szekfű Gyula Három nemzedék, vagy a nemzetközi irodalomból Jan Patocka Mi a cseh, vagy Fernand Braudel A kapitalizmus dinamikája című írásait. Az ilyen típusú művek nem monografikus céllal íródnak, történet- és politikafilozófiai célból születnek, értékelvű megközelítéssel egy ország, földrész vagy korszak helyét és szerepét kívánják meghatározni az egyetemes vagy kontinentális történetben. Egy ilyen történeti-politikai