Mozgó Világ, 2018. július-december (44. évfolyam, 7-12. szám)

2018 / 12. szám - ESSZÉ - Lengyel László: A történelmet befolyásoló történész - Szűcs Jenő 90

Szűcs ötvenhatos volt, de hatá­rozottan nem kuruc és negyven­nyolcas, mint ebben az időben a népi tábor Szabó Dezső, Németh László, Illyés Gyula és Bibó István alapján. Ugyanakkor nem volt la­banc teréziánus és/vagy jozefinista, hatvanhetes, mint Szekfű Gyula alapján a szekfuánusok, így Kosáry Domokos, a száműzött történészki­rály. A világot immár kiábrándult marxistaként nem a kapitalizmus és a kommunizmus közötti versengés­ként, az osztályharcok történeteként látta, de nem keresett harmadik utat se a két rendszer között. Abban reménykedett, hogy találhatók mé­lyebb szerkezetek, amelyekkel iga­zolhatók a kelet-közép-európai más­ságok, anélkül, hogy a kapitalizmus vagy szocializmus dichotómiájában keresnénk megoldásokat. Szűcs Jenő teljesítménye többé-ke­­vésbé érthetetlen a nyolcvanas évek politikai, gazdasági és társadalmi kontextusa nélkül. Amikor nagy hatású történeti-politikai röpiratá­­ba belefogott, „derült volt az ég”. A párizsi Magyar Füzetek 1979-es Bi­­bó-emlékszáma után döntött arról a Donáth Ferenc által első ízben ko­ordinált ellenzék, hogy emlékköny­vet adnak ki. Az emlékkönyv szer­kesztőbizottságában Szűcs Jenő az egyetlen történész, rajta kívül Ben­ce György, Csoóri Sándor, Donáth Ferenc, Göncz Árpád, Halda Aliz, Kenedi János, Kis János, Réz Pál és Tordai Zádor a tagjai. A kötetet nem szamizdatnak szánták, hanem ígéretet kaptak arra, hogy megjelen­het a Gondolat Kiadónál. Hetvenhat írás született, több mint ezer olda­lon, és ezek között volt Szűcs Jenőé, a Vázlat Európa három történeti ré­giójáról. Az írások egy időben születtek a szovjet típusú szocialista gazdasá­gok általános válságával és a lengyel Szolidaritás hatalmas mozgalmával, amely megrengette nemcsak Len­gyelországot, hanem az egész szo­cialista tábort. Minden gondolkodó kereste a válság politikai, gazdasági és társadalmi okait, a történészek a történelmi gyökereit. A kelet-közép­­európai térség egyik nagy államá­nak, a lengyelnek a széthullása és a többiek megroppanása a hatalmas és mozdulatlan Szovjetunió mellett magyarázatot igényelt: mennyire vagyunk azonosak és mások az Elbá­tól keletre? Megszületett a remény, hogy lehetséges egy sajátos kettős hatalom a pártállam és a független szakszervezetek, civil szervezetek, egyház együttesében, létrejöhet egy új kelet-közép-európai modell a ke­leti szovjet Oroszország és a Nyugat között. A Bibó-emlékkönyv 1981 ele­jére állt össze, amikor a lengyel moz­galom még fölfelé tartott, és amikor még nem volt világos, hogy milyen lesz közvetlen vagy közvetett hatása a kelet-közép-európai térségre, ezen belül Magyarországra. Szűcs Jenő tanulmányát nem szaktörténeti munkaként, hanem olyan történeti-politikai nagyesszé­ként kell kezelni, mint Szekfű Gyula Három nemzedék, vagy a nemzet­közi irodalomból Jan Patocka Mi a cseh, vagy Fernand Braudel A kapi­talizmus dinamikája című írásait. Az ilyen típusú művek nem mono­grafikus céllal íródnak, történet- és politikafilozófiai célból születnek, értékelvű megközelítéssel egy or­szág, földrész vagy korszak helyét és szerepét kívánják meghatározni az egyetemes vagy kontinentális törté­netben. Egy ilyen történeti-politikai

Next