Mozgó Világ, 2019. január-június (45. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 2. szám - PÓDIUMBESZÉLGETÉS - Pikó András: Hogyan tovább ellenzék? - Beszélgetés Donáth Annával, Vadai Ágnessel, Korózs Lajossal és Tordai Bencével

vesz a szájába. Ilyen lelkiállapotban voltunk 11-12-e táján. Korózs Lajos Volt az MSZP-frak­­ciónak egy őszi felkészítője Sopron­ban, ott elmondtam, hogy ez az ősz nem lesz olyan, mint eddig bármi­kor. Most is azt gondolom, hogy február 18-án, amikor Kövér László összehívja az Országgyűlést, sem­mi sem folytatódhat úgy, mint ed­dig, minden más lesz. Ha senki más nem fog erről gondoskodni, akkor majd én ott leszek. Nekem decem­berben is volt javaslatom, öt vagy hat; néhány vezetőtársammal meg­beszéltem a frakciónkban, hogy mit tegyünk az ülésteremben, végül a leglightosabbat fogadták el. Pikó Ha ez volt a leglightosabb, akkor mi lett volna a legkeményebb eszköz? Korózs Nem fogom feltárni, mert kiszivárog, és készülni fognak rá. Decemberben azt láttam, hogy jó né­hány képviselőtársunknál tényleg el­szakadt a cérna. A fiatal Varga Lász­ló például, aki kevésbé ismert, mint Kunhalmi Ágnes vagy Hiller Pista, önmagából kivetkőzve kiabált, mert­hogy Kövér erre okot adott. Nem lett volna ennyire kemény és durva, ha nem ilyen primitív házelnökkel van dolgunk, mint Kövér László. A biztosítékot az verte ki, hogy nem kaptunk lehetőséget a saját igazunk melletti érvelésre. Pontosan emlék­szem rá, hogy minket hogy szívattak annak idején, éppen a mi tárcánkat, mert államtitkár voltam az előző két kormányban; karácsony és szilvesz­ter között beküldtek 870 indítványt, amiből 370 vagy 380 a szociális tár­cához érkezett. Most viszont nem engedték megvitatni a módosítókat. Egyébiránt szerintem nem a munka törvénykönyve volt a legkeményebb, hanem a közigazgatási bíráskodás, amit közben ugyanúgy áttoltak, de nem az verte ki a biztosítékot. A lé­nyeg, hogy adódott egy helyzet, és ha ezt nem veszi észre egy politikus, akkor menjen haza pogácsát vagy bejglit sütni. Pikó Eközben a Momentumnál nyilván látták, hogy mi történik, és hogy új helyzet van. Hogy született a döntés, hogy kívülről megtámogatják parlamenti pártokat? Donáth Anna A parlamenten kívül más mozit nézünk, ahogy a választópolgárok is egy picit más mozit néznek, mint a parlamenti képviselők. Miért mentek aznap az emberek a Kossuth térre? Látták, hogy végre történik valami. Nem kell hozzá különösebb politikai ér­zék, hogy megértsük, miért a rab­szolgatörvény lett a tiltakozások szimbolikus ügye, és nem a közigaz­gatási bíróságok. Talán épp azért, amiért a médiatörvény vagy az Al­kotmánybíróság jogkörének csorbí­tása miatt sem mentek ennyien az utcára. A jogállamiságot nem lehet egy mondatban elmagyarázni, a rabszolgatörvény viszont egyetlen szó. Gyakorlatilag díszletként ke­zelik az ellenzéket a parlamentben. Nem április 8-a, még csak nem is december 10-e óta, így van ez 2010 óta. Sokan nem értik, miért kellett ennyi időnek eltelnie, hogy miért próbált az ellenzék úgy viselked­ni, mintha működő parlamentben és demokráciában élnénk. Kövér László sem tegnap kezdte a házel­nökséget, tehát nem most kezdte

Next