Mozgó Világ, 2019. január-június (45. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 2. szám - PÓDIUMBESZÉLGETÉS - Pikó András: Hogyan tovább ellenzék? - Beszélgetés Donáth Annával, Vadai Ágnessel, Korózs Lajossal és Tordai Bencével

kicsit lenyugtatni őket azzal, hogy változatlanul tárgyalni szeretnénk. És akkor egy váratlan pillanatban egyszerűen kizártak bennünket az épületből. Én személy szerint annak az ódiumát már nem szerettem vol­na fölvállalni, hogy a biztonsági őrök újabb képviselőt bántalmazzanak, mert Varjú Lacit, ne szépítgessük, megverték. Minden akció nagyon jó, de vannak pillanatok, amikor a he­lyesebb döntés a háborúban is az át­meneti visszavonulás és erőgyűjtés azért, hogy újabb, másfajta dolgot tudjunk csinálni. Korózs Azt azért tegyük hozzá, hogy mindent rögzítettek. Végig fil­meztek bennünket. Olykor-olykor otthagyták a kamerát, szóltam is Bangó Ildinek, hogy óvatosan be­széljünk, mert megy a kamera, csak nincs ott az operatőr! Eljátszották, hogy félrehúzódnak és beszélget­nek. Volt úgy, hogy Oláh Lajossal, Gréczy Zsolttal vagy Bencével be­szélgettünk, és a kezemet a szám elé tettem, mert jeltolmáccsal bármit le tudnak olvasni. Kora délutánra már magunkat kezdtük ismételni. Akkor támadt az az ötletem, hogy akik jól beszélnek idegen nyelven, kinn az utcán nyilatkozzanak, ott volt a ház előtt egy csomó külföldi tudósító. Az­tán verték meg Varjú Lacit. Délután kétszer élőben bekapcsoltak a Klub­rádió élő adásába, elmondtam, hol tartunk, mit csinált a szerencsétlen jegyző asszony, akin betegre röhög­tem magam. Voltak ott azért furcsa­ságok. Amikor rendőrt hívtunk, kijött a kerületi kapitányság közrendvédel­mi alosztályvezetője, de a biztonsági őrök nem engedték be, és a rendőr őr­nagy háromnegyed órán keresztül ott toporgott, mert a biztonsági őr volt a főnöke. Értik a szituációt? Egyéb­iránt én is a maradásra szavaztam. Meg Tordai Bence is. Donáth Ha nem csinálunk vala­mit bátran, abból nem lesz semmi. Kiröhögtek minket, amikor előző este kitaláltuk, hogy a Kossuth tér­ről el fogunk vinni több ezer embert a Kunigunda utcába. A Jászai Mari téren egy picit megijedtünk, amikor csak kétszáz ember jött utánunk, de nem fordultunk vissza, hanem hát­­raküldtünk húsz embert, hogy terel­je át a tömeget, és több ezer ember átsétált a tévéhez, ami azért nincs közel. Az, hogy egyszerű képviselők vagyunk a demokráciában, ezért de­mokratikusan játszunk, nem tart­ható. Hát nem arról szól ez az egész évek óta, de legalább december 12-e óta, hogy a Fidesz nem ért másból, mint az erőből és a konfliktusból? Nem a parlamenti vagy fővárosi köz­gyűlési felszólalásoktól vonták visz­­sza az olimpiai pályázatot, hanem attól, hogy komoly erőt mutattunk fel a Momentummal. Nincsenek de­mokratikus szabályok, nincs olyan, hogy a képviselő képviselőket ját­szik, mert ez már megszűnt. A tilta­kozásnak pont attól lett ereje, hogy a Kunigunda utcában és az MTVA- székházban konfliktus volt. És bo­csánat, nem Varjú László összeveré­­se volt az oka, mert ez később derült ki. Ha Szél Bernadett és Hadházy Ákos nem indulnak el abba az épü­letbe, ahonnan kidobták őket, nem történt volna semmi, ki sem mentek volna oda az emberek. Itt csak akkor fogunk elérni bármit, ha konfliktust generálunk. Ha megmutatjuk, hogy ez a rendszer akkor hibázik, ha meg­lepjük őket, és akkor, hogyha nem a játékszabályai alapján játszunk.

Next