Mozgó Világ, 2019. január-június (45. évfolyam, 1-6. szám)
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Mihályi Péter: Miként lett „bukott állam” Magyarország? - Az első világháború százéves perspektívából I.
Mihályi Péter Miként lett „bukott állam” Magyarország? Az I. világháború százéves perspektívából Bevezetés: Szoborcserék kora Mára elfelejtődött, hogy a Tisza-kultusz újraépítése Magyarországon már az első Orbán-kormány idején megkezdődött — 2002-ben csak félbeszakadt. 2000. október 31-én Orbán Viktor Debrecenben Tisza Istvánnak Kisfaludy Stróbl Alajos által 1926- ban készített szobrát avatta fel újra, és már akkor is történelmiigazságtételéről beszélt. Orbán 2010-ben lett ismét miniszterelnök. 2012-ben lépett hatályba az Alaptörvény, amely törölte az ország hivatalos nevéből a „köztársaság” megnevezést. Három hónappal később a Kossuth térről elvitték az első magyar köztársasági elnök, Károlyi Mihály szobrát. Helyére 2014 nyarán Tisza István emlékművének rekonstrukciója került. 2012-ben az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor jelenlétében avatták fel Tormay Cécile szobrát a budapesti Józsefvárosban. 2015. március 15-én újrafaragott formában a Kossuth tér „visszakapta” azt a Kossuth-szoborcsoportot, Horvay János alkotását, amelynek eredetijét a Horthy-korszakban, 1927-ben állították fel ugyanitt, s amelynek helyén 1952-től 2013-ig Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-szoborcsoportja állt. 2018 októberében, Tisza halálának 100. évfordulóján az emlékmű talapzatánál is Orbán beszélt. Utolsó mondata így hangzott: „Dicsőség Tisza Istvánnak!” A szónoklatban Károlyi Mihály neve egyszer sem hangzott el, az 1918. november 16-án kikiáltott első Magyar Köztársaságról a miniszterelnök csak anynyit mondott, hogy „szocialista operett-köztársaság”. A Kossuth tér melletti Vértanúk terén (a rendszerváltás előtt Ságvári tér) 2019-re tervezik az 1918-19-es forradalmak áldozatai előtt tisztelgő, 1934-ben felavatott (és később kétszer is kibővített) Nemzeti Vértanúk emlékművének a helyreállítását, amelynek felállítását annak idején a Fehérház Bajtársi Egyesület névre hallgató fajvédő szervezet kezdeményezte. E helyen 2018 végéig Nagy Imre szobra állt, amelyet Demján Sándor, Andrew Sarlós és Fejér Béla adományából építtetett a főváros 1996-ban, a mártírhalált halt politikus 100. születésnapjára. S vélhetően még nincs vége a szoborköltöztetésnek. Az 1921-ben a Szabadság téren felállított, majd 1945- ben eltávolított, négy részből álló, korabeli nevén irredenta szoborcsoportot már 2016-ban újrafaragták, és a várpalotai Trianon Múzeumban ki is állították. Várható, hogy 2020- ban, a Trianon-évforduló tiszteletére ezeket a szobrokat Budapestre hozzák. De az is lehetséges, hogy az egész Trianon Múzeum a budapesti múzeumi negyedbe költözik. Az I. világháború megítélésének kérdése rávetül a mai Magyarország