Mozgó Világ, 2019. január-június (45. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 4. szám - HÓNAPLÓ - Végel László: Az elnök sakkozik

megnéznie, hogy van-e valami mentő körülmény, amely a terhelő tényeket árnyalja), és a tét innentől nem csak milliárdokban mérhető. Ott és akkor tört össze valami a Nyugatot képviselő EP és Orbán Viktor között - minden más csak utójáték. A következmény pedig - ha ugyanúgy hagyjuk, ahogyan eddig­­ egy újabb olyan periódus lesz, amikor a Keletből egy kicsit többet, a Nyugatból pedig jóval kevesebbet kapunk: a kikötés most megint bizonytalan ideig halasztást szenved. Végel László Az elnök sakkozik Meghalt Tandori Dezső, a nemzet művésze. Első verseskötetét, a Töredék Hamletnek címűt olvasva arra következtettem, hogy végre akadt egy költő, akit mindenki szeretni és becsülni fog. Azok is, akik nem olvassák. Első verseskötete 1968-ban jelent meg, 1978-ban a József Attila-díjat, 1998-ban a Kossuth-díjat érdemelte ki. A búcsúztatása után olvastam, hogy a Fidesz­­kormány kisajátította a temetési szertartást. Nem voltam jelen, nem tudom, hogy ez miben nyilvánult meg, de felmerül bennem az írótársadalomban többször is elhangzott panasz: az élesen megosztott magyar társadalomban és vele együtt az irodalmi életben nincs közös találkozási pont. Nos, íme, végre megszületett: Tandori Dezső költészete kivívta „mindkét oldal” elis­merését, és eddig soha nem látott konszenzust teremtett. Az elhunytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának te­kintette, a temetést a Nemzeti Örökség Intézete szervezte. Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a búcsúbeszédében kiemelte, hogy Tandori Dezső korunk egyik legjelentősebb, legsokoldalúbb, legfelkészültebb és leg­érdekesebb magyar költője volt, akinek művei elfoglalják méltó helyüket a nemzeti emlékezetben. „Tandori Dezső élete egy volt a művével, és a műve egy volt az életével. Mindkettőt az átgondoltság és formai tisztaság, vala­mint a dolgok, jelentések és eszközök helyükön kezelése jellemezte.” Ennél elismerőbb szavakat, ennél több leget a kormány részéről nagyon kevés író érdemelt ki az elmúlt években. A gyászszertartáson megjelent többek között Térey János, Kukorelly Endre, Horkay Horcher Ferenc, Szentmártoni Já­nos, a Magyar Írószövetség elnöke, Szőcs Géza, a Magyar PEN Klub elnöke és Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. A gyászszertartás után arra gondolok, hogy ugyanez a kormány miért nem sajátította ki Esterházy Péter temetését. Miért lehetett Tandori találkozási pont, és miért nem lehetett az Esterházy Péter? Tandori versei legalább egy napra elfelejtetik velem azt, hogy különös félelem járja be Európát, amelyet a politikusok gerjesztenek, és egyre in­kább beköltözik a hétköznapi életbe. „A kontinens a legnagyobb kihívással néz szembe az 1930-as évek óta. Arra buzdítunk minden európai patriótát.

Next