Mozgó Világ, 2019. július-december (45. évfolyam, 7-12. szám)
2019 / 7-8. szám - PÓDIUMBESZÉLGETÉS - Pikó András: Szobrok az emlékezetben - Beszélgetés Bauer Tamással, Mélyi Józseffel és Pótó Jánossal
korabeli kritika egészen elmarasztalóan kezelte. A Kossuthot a letargiájáért, a történelmi hazugságért, hogy itt áll a Batthyány-kormány, és akkor a miniszterek meg a miniszterelnök ilyen picik, a Kossuth meg ott áll középen másfélszer akkorában, mint a többiek, aki pénzügyminiszter volt ugye ebben a kormányban, nem miniszterelnök. A Tiszát meg egyszerűen azért, mert maga az alak anatómiailag el van rontva, szóval deréktól lefelé baromi rossz. Anatómiailag rossz. Sokat gúnyolódtak a kortársak azon is, hogy egy bronzból és koból készült emlékművön Tisza bronzalakja egy szintén bronzból öntött sziklaszirt előtt áll. Meg azon is, hogy fönt, abban a húszméteres magasságban ott a kígyóval körültekert oroszlán, a húst megfojtó árulás és ármány szimbóluma, hát ez meg egyszerűen értelmezhetetlen és minősíthetetlen. Pikó Jöhetnek a közönség kérdései! Pócs Dániel Köszönöm, művészettörténész vagyok és egy kicsit hoszszabb leszek. Mátyás király hatalmi reprezentációja a kutatási témám, és azzal a példával indítanék, hogy amikor Mátyás kapcsolatokat épített a firenzei humanistákkal, akkor azok kidolgoztak egy ideológiát Mátyás számára, mégpedig neoplatonista alapon. Azt mondták, hogy a jó filozófus az uralkodó, a jó uralkodó a filozófus, ugye, ez a Platón Államából átvett képzet, a legitimációs deficitet helyreállító ideológia volt, merthogy Mátyásnak nem volt dinasztikus őse. Tehát ő azért legitim uralkodó, merthogy ő erre alkalmas, ő a jó filozófus. Ugyanez a Mátyás király, amikor elfoglalta Lausitz tartományt — ez a mai Németország délkeleti része, Sziléziától északnyugatra a központjában, Bautzenben, a várkapu tornyára egy hatalmas szobrot állíttatott: a középkori képzetek szerint ül a trónon, és fölötte angyalok tartják a koronát. Tehát angyalok hozzák számára a koronát. Ez egy olyan motívum, amely a 12-13. századi uralkodói reprezentációban volt általános, Mátyás korában teljesen archaikus elemnek számított. Azért használta itt, mert ebben a közegben jól működött. Két teljesen eltérő reprezentációs eszközt alkalmazott tehát, teljesen eltérő kontextusban, de mind a kettőnek az az értelme, hogy a hatalmi legitimációt szolgáló reprezentációs eszközöket mutasson be. Én azért kezdtem ezzel, mert a beszélgetés onnan indult, hogy mi az ideológia, és én azt gondolom, hogy nincs a Fidesznek tételes ideológiája. Az alaptörvény preambulumát nem tekinteném ennek, hanem ami a Kossuth téren zajlik, az tulajdonképpen az uralom legitimációját közvetítő hatalmi reprezentáció, és abban teljesen egyetértek Mélyi Józseffel. Úgy működik, hogy vannak ezek a különböző emlékművek, és bármelyiket be lehet kapcsolni, amikor éppen szükséges. Viszont azért említettem Mátyás királyt meg az „angyal hozta korona” ikonográfiai formuláját, mert a beszélgetésnek tulajdonképpen ott kellett volna kezdődnie, hogy ezek az új emlékművek nem a Parlament körül, hanem a korona körül vannak. A koronát bevitték a Parlamentbe, és az első Fidesz-kormányt követő kormányok nem voltak abban a helyzetben — nem voltak elég bátrak, vagy nem merték meglépni —, hogy a koronát kivigyék a Parlamentből.