Mozgó Világ, 2019. július-december (45. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 11. szám - TANULMÁNYOK - Lázár Domokos - Sik Endre: A morálispánik-gomb 2.0

munikációjából, mint „tiszta forrás­ból” merítve) járjunk el, elkerülendő­ a félreinterpretálás vádját.­ Ugyan­ez okból, az eseménytörténettől min­den esetben jól elkülöníthető módon mutatjuk be azokat az értelmezése­ket, amelyek ezen eseményeket az MPG részeként felfoghatónak ítélik. Az első két gombnyomás A morálispánik-gomb első két (egy­mással szorosan összefüggő) esemé­nyére 2015. május és július közepe, illetve június eleje és július közepe között került sor. Kovács Zoltán kor­mányszóvivő 2015. február 11-én jelentette be, hogy a kormány támo­gatja a Fidesz azon kezdeményezé­sét, „hogy a megélhetési és gazda­sági bevándorlás ügyében nemzeti konzultáció induljon”. Orbán Viktor 2015. április 24-én a Kossuth Rá­dió 180 perc című műsorának adott interjújában erősített rá: a legfon­tosabb európai szintű kérdés a mig­ráció megállítása. A miniszterelnök ismertette azt is, hogy a témában hamarosan kiküldik a nemzeti kon­zultációs kérdőíveket. Május 5-i saj­tótájékoztatóján Kovács Zoltán kor­mányszóvivő­ is megerő­sítette, hogy készülnek a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció nyomtatványai, amelyeket május közepén juttatnak el a magyar emberekhez. Ennek megfelelően 2015. május 13-án meg is kezdődött a konzultációs ívek (1. kép) kiküldése valamennyi magyar háztartásba. Ahogyan arra hazai társadalom­­kutatók nyilatkozatukban felhívták a figyelmet, a nemzeti konzultáció egy kérdőíves felmérésnek látszik, de az valójában a közvélemény-ku­tatás módszerével való durva vissza­élés, úgynevezett „push poll”3, vagyis olyan politikai (tele)marketing tech­nika, amelynek célja nem a véle­mények mérése, hanem a választók meggyőzése és gondolkodásuk ma­nipulálása. E módszer sajátossága, hogy a kérdés magában hordozza „a helyes” választ, illetve a felkínált válaszlehetőségek a kérdező szán­dékainak megfelelően torzítanak. Mindennek szemléltetésére vegyük szemügyre a következő két kérdést és a lehetséges válaszokat. Első kérdés: „Sokféle véleményt le­het hallani az erősödő terrorcselek­ményekkel kapcsolatban. Ön meny­nyire tartja fontosnak a terrorizmus térnyerését (a franciaországi véreng­zés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából? — Nagyon fontos; Fontos; Nem fontos. Harmadik kérdés: „Vannak, akik szerint a Brüsszel által rosszul ke­zelt bevándorlás összefüggésben van a terrorizmus térnyerésével. Ön egyetért ezekkel a véleményekkel? — Teljesen egyetértek. Inkább egyetér­tek. Nem értek egyet. Az 1. kérdés felvezetése azáltal kelt félelmet, hogy sejteti a terroriz­mus terjedését, majd a kérdésben olyan fogalmakat használ (véreng­zés, riasztó), amelyek fokozhatják a félelem érzetét. A válaszlehetőségek kiegyensúlyozatlansága — háromból két válaszlehetőség a kormány által sugallt üzenetet hordozza - bizto­sítja, hogy az előfeltevés elfogadása mellett (ami megteremti a beszél- 2 A tanulmány interneten letölthető változata (amit a papíralapú változat megjelenése után azonnal feltöltünk az academia.edu oldalra) tartalmazza az összes linket, amin az eredeti forrásokat ellenőrizni lehet.­ ­ https://www.aapor.org/Education-Resources/ Resources/What-is-a-Push-Poll.aspx

Next