Mozgó Világ, 2022. január-június (48. évfolyam, 1-6. szám)

2022 / 2. szám - HÓNAPLÓ - Dalos György: Almati, avagy rosszkedvünk tele

„Most már azután megállapíthatták, hogy a spanyolnátha járványos beteg­ség, ami bejelentendő. Elrendelték továbbá Budapesten az összes iskolák zárva tartását október 15-ig, sőt, szó került arra is, hogy az összes színháza­kat, mulatóhelyeket, mozikat bezárnák egy időre.” Mindez a szemfényvesztés és kedélyeskedő­ híradagolás a háború végső­ szakaszában folyt. Oroszország már kiszállt a breszt-litovszki békével, Né­metország búcsúzkodott Vilmos császártól, a bolgár cár lemondott, a Mo­narchia szétesőben volt, és nem nagyon lehetett tagadni, hogy óriási baj van. A magyar parlamentben vita folyt a dualizmus perszonálunióvá való átalakításáról s arról, hogy Magyarországnak Ausztria nélkül kellene tár­gyalóasztalhoz ülni az antanttal. Október 16-án Károlyi Mihály, az ellenzék vezére beszédében sürgette az általános választójog bevezetését és a nem­zetiségekkel való finomabb bánásmódot. Másnap Tisza - aki elő­ző­ délután épphogy megúszta Lékai János merényletét - az Egri Újság szerint „Ma­gyarország integritásának sérthetetlenségéről és a nemzetiségi kérdésről szólt és felhívta az összes pártokat, hogy Magyarország érdekeinek meg­védésére fogjanak össze”. Mindez így is történt, csak két mondat maradt ki a tudósításból, Károlyié 16-ról: „Elvesztettük a háborút”, és Tiszáé 17-ről: „Elismerem, amit gróf Károlyi Mihály tisztelt képviselő úr tegnap mondott, hogy ezt a háborút elvesztettük.” Hogy lehetett kispórolni ezt a két egybe­hangzó történelmi kijelentést a másnapi újságból? Ráfoghatnánk a cenzúrá­ra, de utánanéztem: más napilapok csorbítatlanul adták vissza a két mon­datot. A vereség felől se az „intelligens osztálynak”, se pedig a „pórnépnek” nem lehetett kétsége. Inkább arra gyanakszom, hogy a szerkesztő mintegy magánemberként, érzelmi okokból ódzkodott a teljes igazság azonnali közlé­sétől - nem akart bánatot jelenteni az egrieknek, ahogyan a spanyoljárvány­tól is kímélni próbálta a kedélyeket. Lesz, ami lesz, gondolta, csak pánik ne legyen. A színházban a spanyolnátha ide, „vadnátha” oda - két bájos operett, a Tiszavirág és az Aranyeső vonzotta a publikumot, az Apolló moziban este nyolckor humoros és drámai filmek váltották egymást, a Vásártéren a Colos­seum cirkusz hatalmas sátra állt, a Kaszinó, a Korona, valamint a Széche­nyi szálloda és étterem vacsoravendégeket várt, a Széchenyiben esténként Kiss Béla cigányprímás és zenekara játszott. Azután persze lett, ami lett, 1919-ben a lap háromszor is nevet változtatott: előbb Egri Vörös Újságként, majd Egri Munkásként s végül Egri Népújságként jelent meg, szerkesztők jöttek, mentek, csak az évfolyam, a postacím és a telefonszám maradt. A volt főszerkesztő pedig sértődötten böngészte a Nemzeti kávéházban valamikori lapját, és arra gondolt, mennyivel jobb volt a világ akkor, amikor még ő adta le a napihíreket. * Tavaly augusztus óta van érvényben a 3­ G-Regel, a három G-szabály, a rövidítés feloldva: Geimpft, genesen, getestet, azaz oltott, gyógyult vagy tesztelt kell legyen az ember ahhoz, hogy szabadon használja a tömegközle­kedési eszközöket, járjon étterembe, boltba, színházba, moziba, korcsolyáz­ni, és felülhessen a repülőgépre. Az U-Bahn-vonalakon külön figyelmeztetés jelzi, hogy aki nem tud felmutatni igazolást e három állapot közül legalább

Next