Műemlékvédelem, 2009 (53. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 6. szám - Buzinkay Péter: A hivatali Műtárgyfelügyelet 10 éve (1998-2008)
francia műkincsrendőrség (Office Central de Lutte Contre le Trafic des Bien Culturels - OCBC) által használt TREIMA 2 szoftver honosításával. Ugyancsak a projekt részeként valósul meg - webes felületen keresztül - a külső felek és a belső hivatali felhasználók számára is (szélesebb hozzáférési jogosultságokkal) a KÖH védett, kivitt és lopott műtárgy-nyilvántartásaiban való egységes és felhasználóbarát keresés lehetősége,80 valamint egy további kiegészítő fejlesztés révén 2010 márciusára valamenynyi műtárgyas eljárás elektronikus ügykezelése is. E fejlesztésekkel párhuzamosan került sor a KÖH honlapjának tartalmi és formai átalakítására, és részeként a műtárgyas oldalak teljes körű megújítására is. * Összességében, a tíz évet áttekintve a legnagyobb eredménynek azt kell tekintenünk, hogy ha több év késéssel is, de szinte az alapokról indulva sikerült egy működőképes és hatékony műtárgy-felügyeleti rendszert kiépíteni. A három fő feladatkör (védés, kivitel és bűnügyi együttműködés - restitúció) mindegyikében és az ezeket kiegészítő ügyfél-, illetve közönségkapcsolatok területén is sikerült jelentős előrelépést elérni, a megújítás koncepcióját kidolgozni és a folyamatokat a megfelelő mederbe terelni. A védettség területén legfontosabb vívmánynak az új védések megfelelő szakmai színvonalát biztosító Kulturális Javak Bizottságának életre hívását, valamint a napi ügyintézésen túl a védetté nyilvánított műtárgyállomány felügyeletét biztosító, rendszeres helyszíni szemlézéseket kell tekinteni. A kiviteli engedélyezésnél sajnos a szükséges változtatásokat csak többéves késéssel, 2009 őszére tudta a KÖH elérni az eljárásrend egyszerűbbé és hatékonyabbá tételével. A bűnügyi együttműködés és restitúció terén mutathat fel talán a legtöbbet a hivatal, hiszen ezt az új feladatkört gyakorlatilag előzmények nélkül kellett kialakítani és bevezetni. Mindezen tevékenységek eredményeit rögzítő hatósági nyilvántartás(ok) szakmai felülvizsgálata és hivatali rendezése azonban továbbra is égető, de egyelőre még nem tisztázott feladat. A hatósági munkát kiegészítő ügyfél-, illetve közönségkapcsolatok területén sem kell a hivatali műtárgyfelügyeletnek szégyenkeznie, hiszen nemcsak teljes körű nyomtatott és elektronikus (internetes) tájékoztatást alakított ki az évek során, hanem a vonatkozó rendezvények, hazai és nemzetközi projektek szervezésébe is bekapcsolódott, sőt a különböző érintettek számára rendszeres képzéseket is biztosított. Mindezek mellett végül még azt említjük meg, hogy a folyamatos napi munka mellett a KÖH Műtárgyfelügyelete mindig is külön figyelmet fordított a fejlesztésekre, a megújulásra (az „innovációra”), hiszen a műtárgyak védelmét is folyamatosan változó környezetben kell(ett) ellátnia. Talán ez is reményt adhat a következő évtized hatékony(abb) műtárgy-felügyeleti munkájához.81 JEGYZETEK 1. A műtárgyak védelmének múltbeli szabályozásáról, történetéről 1. Buzinkay Péter: Műtárgyaink - ingó műemlékeink védelme. Műemlékvédelem, 46. 2002. 36-41.; Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I. Magyar Műemlékvédelem, 13. 2006. 7-72.; Sinkó Katalin: Nemzeti Képtár. „Emlékezet és történelem között”. Budapest, 2009. 2. 1881. évi XXXIX. törvénycikk a műemlékek fenntartásáról. 3. 1929. évi XI. törvénycikk a múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezéseiről. 4. 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelet a múzeumokról és műemlékekről. 5. A korábbi szabályozások alapján a központi hivatal szerepét a két világháború közötti időkben az Országos Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsa, majd utódja, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa, míg ez idő tájt (1950-53 között) a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) látta el. 6. A muzeális emlékek védelméről szóló 1963. évi 9. törvényerejű rendelet. 7. A könyvtári és levéltári terület már korábban is részben eltért a múzeum ügyétől, és ezen a ponton is különváltak az utak: a védés terén a hatósági döntési jogkör (azaz a védést és védést megszüntető határozatok kiadása) itt továbbra is a minisztériumnál maradtak. 8. Vö. Dr. Bodó Sándor Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) közgyűjteményi főosztályvezető 1994. március 18-án kelt, 117273/94. XXVII-237. számú, az MKM felügyelete alatt álló országos múzeumok vezetőinek címzett levele. 9. A szervezeti kereteket és a szükséges hátteret a Művelődési Minisztérium és Magyar Nemzeti Galéria együttesen biztosította. A munka első nyilvános és terjedelmesebb eredményét egy angol