Műemlékvédelem, 2012 (56. évfolyam, 1-6. szám)
2012 / 6. szám - Borovi Dániel: A budapesti Rudolf trónörökös-emlékmű
42. Ripka 1901. i. m. 49. A szobrot megmintázására eredetileg Zalát kérték fel, aki hasonló szobrot tervezett: „Erzsébet napernyővel kezében a mezőn sétál, és egy falusi leánykának megsimogatja a fejét." Műcsarnok, 3, 1900. 15. 186. 43. Róna József: Egy magyar művész élete. Budapest, 1929. 667. 44. Róna a szobor talapzatára eredetileg állítólag a királyné életének eseményeit megörökítő domborműveket is tervezett, ezek azonban nem valósultak meg. A tervezett témák: Erzsébet Deák Ferenc ravatalánál, Erzsébet megkoronázása, A millenniumi hódolat, Erzsébet királyné Korfun. A reliefek vázlatai magántulajdonban vannak. Elisabeth, Königin von Ungarn: Erzsébet, a magyarok királynéja. Hrsg/Szerk. Gerda Mraz, Cennemé Wilhelm, Gizella. Wien - Köln - Weimar, 1991. Kat. No 177. Bár Róna az emlékirataiban részletesen ismerteti a szobor keletkezéstörténetét, domborműveket nem említ. Elképzelhető, hogy az Eisenstadtban kiállított relieftervek inkább a budapesti pályázatok valamelyikével hozhatóak kapcsolatba. 45. Vasárnapi Újság, 1901. augusztus 4. 496. Stróbl szobrát alig egy évvel korábban, 1900. szeptember 10-én leplezték le. Gajdos Tamás: Szabadka képzőművészete: vázlatos áttekintés a kezdetektől 1973- ig. Szabadka, 1995. 82.; Erzsébet királyné emléke Szabadkán. Vasárnapi Újság, 1900. szeptember 30. 643. A finom, szecessziós hangulatú plasztika márvány példányát Teles az 1901/02-es téli tárlaton mutatta be. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1901102. téli kiállítása. Budapest, 1901. Kát. No 22. Az agyagmintának a katalógusban közölt képe szerint a büszt csak a mellrész kialakításában tért el a szabadkai emlékszobortól. A Vasárnapi Újság a kiállításról tudósítva a szabadkai változat mintájának képét közli. Vasárnapi Újság, 1901. november 24. 752-753. A szobrot Hauszmann Alajos felterjesztése nyomán megvásárolják a királyi palota számára, hogy „valamelyik szalon kiváló díszéül" szolgáljon. Szathmári Gizella: Az Ybl- és Hauszmann-féle palotaszárnyak szobrászati díszítése. A Habsburg-terem. Tanulmányok Budapest múltjából, 29. 2000. 471. Valószínűleg ezt látjuk az Auguszta főhercegnőnek a Vár krisztinavárosi szárnyában újonnan berendezett lakosztálya dolgozószobájában a Szalon Újság 1902-es fotóján. Szalon Újság, 1902. december 31., 7. (V. kép)A szobor további sorsa nem ismert. 46. Az Aigner Sándor által tervezett templom az Üllői út 75/77. szám alatt épült fel 1904 és 1908 között. Felszentelésére 1908. szeptember 8-án került sor. Vasárnapi Újság, 1908. szeptember 20. 761-762. A szobor már 1907-ben készen állt, és a templom elkészültéig ideiglenesen a Nemzeti Múzeumban állították fel. Vasárnapi Újság, 1907. november 24. 944. 47. A szobor életnagyságú gipszöntvénye az 1908. január 15-én megnyitott Erzsébet Királyné Emlékmúzeumban volt kiállítva. Vasárnapi Újság, 1907. december 1958. Egy további példány ma a bécsi Hofburgban látható. A márványszobrot 1949-ben a templomból a szomszédos lelkigyakorlatos házba vitték át, melyet 1956-ban súlyos találatok értek, a szobor összetört. Egykori építészeti keretét utóbb mellékoltárrá alakították. Prohászka László: Szoborhistóriák. Budapest, 2004. 48. 48. Szyllaba Emil: A pozsonyi Királyi Katholikus Főgymnasiumnak Árpádházi Szent Erzsébetről nevezett Erzsébet Királyné-Emléktemploma. Pozsony, 1914. 23. 49. Rudolf trónörökös szobra. Pesti Napló, 1908. október 13. 3. 50. Budapest Főváros Levéltára [továbbiakban: BFL], XXIII. 114.a 3835-176/1950. 51. BFL, XXIII. 114.a 3835-215/1950. 52. BFL XXIII.114.a 3835-236/1951. Erzsébet királyné szobrait és emléktábláit az egyelőre el nem távolítandók közé sorolják. 53. BFL, XXII.114.a 3835-267/1951. 54. BFL, XXIII. 114.a 3835-265/1951. 55. Ligeti Gábor szíves szóbeli közlése. 56. Prohászka 2004. i. m. 45. 371