Műemlékvédelem, 2012 (56. évfolyam, 1-6. szám)

2012 / 6. szám - Borovi Dániel: A budapesti Rudolf trónörökös-emlékmű

szerű betontalapzatról van szó, és csak a bontás közben derült ki, hogy a talapzat — il­letve valószínűleg a talapzat magja — valójá­ban vasbeton. Az Emlékműfelügyelőség végül kiegyenlíti az Útépítő Vállalat szám­láját.53 Ezzel párhuzamosan a felügyelőség kezdeményezi, hogy szoborbontásoknál ki­váló munkát végzett, és „legaláb­b sic!] 10.000,­ Forintos megtakarítást" elérő mun­kacsoportját a Népművelési Osztály juta­lomban részesítse. A többek közt a Rudolf­­szobrot és talapzatát, valamint a Rákosi Jenő-, a Bandholz- és a Görgey-emlékmű talapzatát lebontó munkásokat 100-100 Ft jutalomban részesítik.54 A beolvasztást elkerülő, raktárba szállí­tott szobor 1980-ban kerül újból köztérre — egyelőre rangrejtve. A Balatonfenyvesi Nagybereki Állami Gazdaság igazgatójának kezdeményezésére a vadászruhás bronzala­kot a vadgazdálkodással foglalkozó gazda­ság épületének homlokzata előtt állítják fel, a szobrot őrző Budapest Galéria letétjeként, az eredeti talapzat nélkül, egyszerű díszítő­szoborként. Felirata is mindössze ennyi: A vadász. A szoborra csak 1991-ben kerül­­ a művész unokája, Ligeti Gábor kezdemé­nyezésére­­ a művészt és az ábrázoltat meg­nevező felirat.55 A szobor végül 1995-ben kerül vissza eredeti helyéhez közel a Város­ligetbe, az eredetitől némileg eltérő, de ha­sonló jellegű sziklatalapzatra.56 (6. kép) Amit megjelenít, az ma sem áll távol at­tól, amit a trónörökösről gondolunk. JEGYZETEK 1. Jelen tanulmány a 2008-ban a Gödöllői Királyi Kastély konferenciájára készített előadás bővített, szerkesztett változata. 2. Molnár Viktor: A Rudolf-szobor története. Buda­pest, 1908. 7. 3. Uo. 4. Molnár 1908. i. m. 9. 5. A királyfi szobra. Budapest, 1908. október 19. 10. 6. Molnár 1908. i. m. 10. 7. Uo., 17. 8. Uo., 17-18. 9. Uo. 10. Kaján Marianna: Rudolf trónörökös és Magyaror­szág. Rudolf - A reményvesztett imádó. Szerk. F. Dózsa Katalin. Gödöllő, 2008. 14-16. 11. Kovács Éva Marianna: Rudolf és a természettudo­mányok. Rudolf - A reményvesztett imádó. Szerk. F. Dózsa Katalin. Gödöllő, 2008. 24—26. 12. Kaján 2008. i. m. 14. 13. Uo., 14., 18. 14. Idézi: Molnár 1908. i. m. 19. 15. Vér Eszter Virág: „Rezső királyfiak”. Rudolf trón­örökös politikai nézeteinek magyar vonatkozásai­ról. Rudolf—A reményvesztett imádó. Szerk. F. Dó­zsa Katalin. Gödöllő, 2008. 28-35. 16. Ferenc József osztrák vadászábrázolásairól bőveb­ben ld.: Krasa, Selma: Erzherzog Johann und Franz Joseph I. Zur Ikonographie der Jagdporträts des Kaisers. Jagdzeit. Österreichs Jagdgescicht - Ein Pirsch. Hrsg. Renata Kassal-Mikula, Selma Krasa. Wien, 1996. 51-53. 17. Wurst, Jürgen: Franz Lenbach und das Herrscher­porträt. Lenbach. Sonnenbilder und Porträts. Hrsg. Reinhold Baumstark. München, 2004. 134— 136. 18. Krasa, Selma: Das Jägermonument als Denkmal­typus. Jagdzeit. Österreichs Jagdgeschicht - Eine Pirsch. Hrsg. Renata Kassal-Mikula, Selma Krasa. Wien, 1996. 298. 19. Uo. 20. Krasa 1996. i. m. 299. 21. Uo., 300-301. 22. (D.): „Lovon vagy gyalog”? (Szőnyegre kerülő kérdés). Fővárosi Lapok, 1890. március 27. 617. 23. Molnár 1908. i. m. 25. 24. Uo., 26. 25. Uo. 26. Uo., 26-27. 27. (D.): „Lovon vagy gyalog”? (Szőnyegre kerülő kérdés). Fővárosi Lapok, 1890. március 27. 617. 28. Uo. 29. Molnár 1908. i. m. 27-28. 30. Uo., 26-27. 31. K-ny Ö-n [Kacziány Ödön]: A Baross szobor pá­lyázatának pályanyertes művei. Vasárnapi Újság, 1894. március 18. 169. 32. A végleges változaton a mellékalak nem szerepel. 33. Rudolf. Magyar Hírlap, 1908. október 13. címlap. 34. Molnár 1908. i. m. 31-32. 35. Uo., 34. 36. Uo., 32. 37. Uo., 34. 38. Uo., 39. 39. Rudolf királyfi. Szalon Újság, 1908. október 15.3-4. 40. Ripka Ferenc: Erzsébet királyné Gödöllőn 1867- 1897. Emlékkönyv a gödöllői Erzsébet szobor lelep­lezési ünnepére. Budapest, 1901. 45—46. Darányi 1898 őszén körlevelet intézett az ország lakosságá­hoz. Ebben arra buzdított mindenkit, hogy a király­né emlékét emlékfák, ligetek, erdők létesítésével örökítsék meg. (71544/1898.1.1 .-a FM számú ren­delet) Becslések szerint 1899-ben a felhívásra tele­pített emlékfák száma meghaladta a hárommilliót. Vér Eszter Virág: Erzsébet-kultusz. Budapesti Ne­gyed, 14, 2006, 2., 3. No 52/53.1.: 46-56. 4. Gábel Gyula: Erzsébet királyné emlékének. Hódo­lat Magyarország nagy királynéjának. Budapest, 1905. 58.

Next