Műhely, 1986 (9. évfolyam, 1-6. szám)
1986 / 6. szám - MŰELEMZÉS - Szíj Béla: Kies és szelíd tájak. Jókai Mór festményei és rajzai
SZÍJ BÉLA Kies és szelíd tájak Jókai Mór festményei és rajzai Sok évtizedes szünet után ismét van otthona vagy legalábbis alkalmas pódiuma Pápán a magyar színjátszásnak; elkészült és felavatták a Jókai Mór nevét viselő új művelődési házat. Ennek falain belül kapott helyet az új, korszerű színházterem. Az avatási ünnepség napján az új középületben kamarakiállítás nyílt Jókai Mór rajzaiból meg tus- és vízfestményeiből. A kiállításon a csaknem húsz Jókai-festményen és rajzon kívül helyet kapott Jókai két pápai tanulótársának, Orlai Petrich Somának és Petőfinek négy-négy rajza is. (A ma már nemzeti ereklyeként tisztelt Petőfi-rajzok fénymásolat formájában kerültek a nyilvánosság elé.) Jókai pápai diákként valójában még a festő pályára vágyott, s ez irányú készsége erősebb is volt, mint amilyet akkoriban a novellaírásban tudott felmutatni. Szülővárosában, Rév-Komáromban töltött gyermekéveiben — 1837 és 1841 között — rendszeresen eljárt az ottani „Rajziskola" óráira, s azokon az arcképrajzolásban és az építészeti rajzok készítésében gyakorolta magát. A pápai kollégiumban kitűnően tanult, s Petőfivel és Orlai Petrichcsel részt vett a Képzőtársaság munkájában. Szabad idejében sokat rajzolt és festett. Orlai Petrich is följegyezte: „ha időnk engedte, Jókaival ketten rajzolgattunk és festegettünk szűk szobánkban. A színek egymásra gyakorolt vegyi hatására nagy súlyt fektettünk, abban Jókai volt a mester, ő tudta, hogy milyen színeket szabad csak egymással keverni.” Ez idő tájt rajzolhatta meg tussal Tóth Ferenc szuperintendens arcképét (erről kőnyomat is készült). Sógorának, Váli Ferencnek és nővérének, Váliné Jókai Eszternek lavírozott tusrajz arcképei szintén a pápai tartózkodásához közeli időkből származhatnak. Sajnos, Jókainak nem maradt Pápán egyetlen műve sem, legalábbis nem tudunk róla. 1842 őszén Kecskeméten folytatta tanulmányait, és szabad idejében még többet rajzolt és festett. Részben másolta más művészek munkáit, részben arcképeket készített környezetének tagjairól, tanulótársairól, szállásadónőjéről, leányismerőseiről meg festőtársáról, Muraközy Jánosról. Abonyi Lajos nevű modelljének visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy rajzfüzetében kecskeméti ismerőseinek arcképei mellett „Jósika regényeinek, Abafinak, Utolsó Báthorynak alakjai pompáztak". Kecskeméten azonban újabb nagy sikereket aratott írásműveivel. Egyik színműve dicséretet nyert a Magyar Tudós Társaság, vagyis az Akadémia pályázatán. Akkor már körvonalazódott előtte írói pályája, de azért a rajzolást és a festést is folytatta. A Hétköznapok című művének nagy sikere után már tudatosan igyekezett elmélyülni az írói tevékenységben. Abbahagyta a jogi pályával kapcsolatos tenni- 39