Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-02-02 / 10. szám

jei a portugáliai nemzetnek! Örömmel lá­­tom a’ tisztes helyen a’ portugáliai nemzet képviselőit ismét öszvegyillve, kiket a’ stá­tus alaptörvénye a’ nemzet vélekedése és ki­vonatai tolmácsainak tiszteletre méltó jelle­mével felruházott. Azon czélból, hogy köze­lebbi vizsgálódás által népem szükségeit meg­ismerhessem, ez előtt néhány hetekkel fenn­­séges férjem, és két gyermekem kíséreté­ben a’ fővárost elhagytam, Alemtejo és Es­tremadura főbb helyeit meglátogatni, ’s re­méltem, hogy e’ kirándulásom nem fog Ara­szon nélkül lenni azon tartományok lakosai jólétére nézve, kiknek irántam viseltető sze­­retetéről, hivségéről és tiszteletéről itt örö­mest teszek nyilvános vallomást. Az utolsó gyűlés innepélyes kinyitása óta tetszett a’ gondviselésnek egy herczegnő születése ál­tal e’ királyság thronusa bátorságának új zálogát adni. — Örvendem, hogy uraságtokat biztosíthatom, miszerint folyvást minden szö­vetséges hatalmasságtól és nemzetektől ba­­rátságuk csalhatatlan bizonyságait kapom, a teljes bizodalmam van, hogy rövid idő múl­va a’ szent székbeli alkudozások a’ lusitani­­ai egyház szükséges kára nélkül bevégezve lesznek. Különösen örvendetes rám nézve, hogy uraságtokat bizonyossá tehetem, misze­rint a’ közcsendesség az egész királyságban legkisebb megháborittatást sem szenvedett. A’ szárazi és tengeri erő számára és állása meghatározásában uraságtok a’ nemzet be­­csületére, érdekére és bátorságára tekintet­tel leendőek. A’ királyság alkotmányának határozata szerint, az országos jövedelmeket és költségeket illető felszámítások a’ követ­kező pénzügyi esztendőre uraságtok elibe fognak terjesztetni, mind ezekre, mind a’ státus szolgálatja több ágaira nézve minisz­tereim uraságtokkal azon javaslatokat közöl­ni fogják, melyek czélarányosoknak é s a’ta­pasztalás által szükségeseknek fognak talál­tatni. Meg vagyok győződve, hogy a’ kama­rák kormányomat azon együ­ttmunkálodás­­sal gyámolitandják , a mit buzgóságuktól ’s a’ státus java iránt viseltető részvétüktől mél­tán lehet várni. — Az ülés ki van nyitva.“ — — Olozaga folyvást Lisbonában van, és an­gol követségi titoknok Southern házában la­­kik, kinek hitvese spanyol nő. A’ nevezett ex-miniszter elvonulva él, ’s úgy látszik nem szándékozik Portugáliát elhagyni. SpílligoforSZ&gf- Az újabb tudó­sítások Madridból januar­ 10-ig terjednek. A’ királyné , mint mondják , a’ római szent­székkel már rég félbeszakadt diplomátziai öszveköttetés helyreállítását szivére vévén, saját kezével irt levelet fog a’ pápához in­tézni, kinek azt egy biztos személy fogja ke­zébe adni. — A’ Krisztina királyné viszsza­­hivására Párizsba küldött követek Donoso Cortes és Ros y Olano jan. 7-k Madridba viszszaérkeztek.— Több senatorok és köve­tek a’ moderado pártból megegyeztek Krisz­tina királynéhoz egy felírást intézni, melyben hazatérését sürgetik. — Madridban némely­ pótló- követi választások folynak, melyekben eddig elő a’ többség a’ progressisták kijelölt­­jei mellett van. — Martinez de la Rosa az új spanyol követ Párizsban, Madridból elu­tazott, és januar. 15-k már Bayonne-ban volt. Figueras várát a kormány sergei januar. 12-k elfoglalták. A’ felzendült örsereg tiszt­jei nagyobbrészint Francziaországba mentek. E 'íltSíC®— Említettük a pairkamara válaszfeliratának a’ jan. 8-ki ülésben elfogadását. Annak kezdő és bévég­­ző szavait, mint jelentőbbeket,’s a’ melyek­ben van, a’ legitimistáknak a’ bordeaux-i her­­czegnél járására ezélzás foglalva, itt közöl­jük , a’ többi úgy is csak a’ király beszéd­jének viszhangja: — ,,A’ thronusról Felsé­ged által mondott szavak minden sziveket megörvendeztettek. Midőn mi azokat tiszte­lettel fogadjuk, a’ királynak az ország jólé­téért hálánkat nyilvánítjuk, kinek luven és törvényesen gyámolitása részünkről sohasem fog hijánzani. Vajha Francziaország termé­keny munkásságának, békés foglalatosságá­nak egészen neki adná magát, ’s minden nemzetek kitett hatalmára, felvilágosodására és gazdagságára nézve növekednék. Jöven­dője biztosítva van. A’ törvények uralkodá­sa helyreállittatott. A’ pártok meg vannak győzve, és a’ státus hatalmak, midőn mél­tóságukon alulinak tartják, azoknak hiú de­­monstratioira ügyelni, csakugyan nyílt szem­mel kisérik bűnös mesterkedéseiket.“ — A’ felirat vége: „Az Isten Felségedet megáldot­ta, midőn Felségedhez mint a’ nemzethez méltó gyermekekkel ajándékozta­ meg , kik annak első támaszai, így erősödnek­ meg az országlóházak, a’ királyi családok és a’ né­pek igy olvadnak­ öszve egy és a’ legmaga­sabb érdekben­­ a’ letett eskü, és a’ költsö­­nös hajlandóság e’ kötetet feloldozhatatlan­­ná teszik. A’ király midőn thronusára lépett, azt ígérte, hogy életét egészen nekünk fog­ja szentelni, és semmit sem teszen , csak a­ mi Francziaország javára és dicsőségére szol­gál. Francziaország neki hivséget esküdt. A’ király maga esküjét megtartotta, a’ franczi­­ák a’ magokét elfelejthetnék, vagy elárul­hatnák é ?“ — Herczeg Richelieu mint irtuk a’ vitatások közben Angliában tett út­jáért magát védelmezte, ’s a’ pair-i méltó­ság függetlenségében keresett igazolást , a­­zért esküje megsértése nélkül jogosítva volt a’ bordeaux-i herczegnek tisztelkedni, és személyes hálás vonzalmát iránta nyilvánít­­ni , a’ mit hogy tett, becsületére valónak hiszi. Egyébaránt ha ezen lépését bűn gya­nánt kívánják tekinteni, kész a’ pair törvény­szék elött magát menteni. — Marquis Verne után , ki a’ bordeaux-i herczeg elrendelteté­­séröl­­ ’s egy „felséges szerencsétlenséget“ illető kódolásról szóla, külső miniszter Gui­zot állott­ fel, ki azt nyilvánitá , hogy a’ kormány a’ válaszfeliratnak az esküt érdek­lő pontját tökéletesen helyesli. bár eddig sok boszszútű­rést mutatott, de ezután sze­mes fog lenni , minek eddig is bizonyságait adta. A’ hol a’ bordeaux-i herczeg megjelent, mint Bécsben 1841-b. Drezdában 1842-b. és Berlinben 1845-b. a’ kormány erre nézve intézkedéseket texint­el nem mutatta, a­ mik czélra vezetők is voltak. „Mivel a herczeg jelenléte a’ mondott fővárosokban“ igy fe­­jezte-ki magát a’ miniszter, ,,e’ két követke­zések közzű­l egyiket maga után hozni látszott, hogy vagy a’ király képviselőjét csalja és zavart okozó állásba tegye, vagy a’ szenve­délyeket, és bűnös reményeket, buzdítsa, táplálja, akkor kinyilatkoztattuk, hogy e’ helyzetet el nem tűrhetjük, és ha az hosz­­szasabban tartana, a’ király képviselőjének akkor ugyan azon helyen jelenlétét sem il­lendőnek, sem lehetségesnek nem tartjuk.“ Midőn a’ herczeg most közelebbről Angliá­ba ment, a’ kormány mindent előrelátott, és felszámított. Victoria királyné egyébaránt ötét nem fogadta­ el. Csakugyan az angol ka­binet megkérdeztetek , hogy nem lenne e semmi törvényes eszköz azon botrányos nyil­vánítások elnyomására? de a* mire,,nem“-mel felelt , azonban a’ franczia udvart bizonyos­sá tette, hogy azokra nézve kedvetlenségét hathatósan kifejezendi. —­ — A’ követkama­ra válaszfeliratának terve a’ januar. 12-ki ü­­lésben olvastatott­ fel. Abban a’lengyel nem­zetről és az afrikai rabárusság eltörlését il­lető alkudozások folytatásáról is van emlitet téve. Annak vége a’ legitimistákra czélzással igy hangzik: „igen is Felséged családja va­lóban nemzeti, melyet Francziaországgal fel­­oldozhatatlan kötél kapcsol­ öszve. A’ Felsé­gedtől és tőlünk letett hit forrasztó e’ köte­let öszve. Felséged házának jogai, a’ nemzet függetlenségének el nem törölhető biztosí­tása és tör­vényszeretete alatt állanak. A’ köz lelkiesméret gyalázattal bélyegzi a’ bű­nös nyilvánításokat. Júliusi revolutzionk, mi­dőn a’ letett hit megszegését büntetéssel il­lette, azzal egyszersmind az esküt is meg­szentelte.“ — A’ pénzügyi miniszter ezen ü­­lésben az 104­5-k budget-et a’ kamara ebbe terjeszté. — A’ válaszfelirat feletti vitatások a’ januar. 15-ki ülésben elkezdődtek, midőn Berry­er és több legitimista tagok, a’ bordeaux-i herczegnél tisztelkedésökre nézve nyilatkoztak, mely lépésüknek, mint álliták­ semmi politikai ezélzása nem volt. — Ugyan ez napon 15-ik volt a’ hires drámai költő Moliere emlékezete felszentelése és leleplezé­se is. — Ol­ah ország*. *** Bukarest. Jan. 20-k. *) Oláhország jelen évi országgyűlése folyó hó i°/..-k. mint határozva és kihirdet­ve volt, megnyittatott. A’ Rendek a’ metro­­politával mint elnökkel a’ gyűlési teremben megjelenvén, miután előbb a’ görög vallás szertartása szerint isteni szolgálat (veni san­cte) tartatott, megérkezett mintegy déltáj­ban a’ külügyek státustitoknoka, ki is a’ fejedelemnek az ország Rendeihez intézett leirata felolvasása után, a’ gyűlést rövid sza­vakkal megnyitóknak nyilvánitá. A’ fejede­­delem, leiratában figyelmezteti a’ Rendeket, hogy az illető miniszterek által elejökbe ter­jesztendő, hivatalos adatokkal ellátott orszá­gos számadások megvizsgálását, valamint szin­tén egyéb előterjesztéseket is tanácskozá­sok alá vegyék, kifejezvén egyszersmind az iránti reményét, hogy azt a’ Rendek méltó komolysággal és teljes Hiedelemmel teendik. A’ kinyitás utáni legközelebbi gyűlésekben csupán a’ titoknokok és azoknak helyettes­sel választattak­ meg, ’s noha némely elöle­­ges értekezések tartattak, csakugyan mind eddig semmi érdekesebb tárgy elő nem vé­tetett.-------•Közöltetvén közelebbről az itte­ni cs. kir. agentia által egy olyan egy­én sze­mélyes leírása, ki magát a’ cs. kir. biroda­lomban készitett hamis 100 forintos bank­jegy bűnébe keverte, az ide való főrendőri biztossal: ennek sikerült tegnap előtt itt a’ vétkest éppen akkor elcsipelni, midőn ez egy moldovai útilevéllel ellátva, innen tovább akart menni. A’ fogoly egy zsidó, ki­­s úti­levelében Itzignek neveztetik­­ elfogattatása­­kor nála két darab hamis 100 forintos bank­jegyet mellényébe varva találtak­ meg. Valla­tása foly. Mit eddig felőle megtudhattunk , megvalósul azon gyanú, hogy a’ fogoly cs. kir. alattvaló, a’ ki különböző nevekre u. m. Salamon és Abrahám­ra útileveleket tudott magának szerezni, nevezetesen pedig Jassy­­ban utolsó útilevele kieszközlése alkalmá­val idegen személyeit béfolyását használta, különben tökéletes bizonyosnak lehet venni hogy Itzig, több neves különbfélesége da­czára is azon egyén, kiről a’ személyes leí­rás szól. — — U t ó­­­r­á s. Éppen most hall­juk, hogy Itzig vallatásának már vége, ’s ál­­taladatott az itteni cs. kir. ágentiának, a­ honnan is fél óra múlva útnak indittatik Jassyba az ottani cs. k. agentiához, egy az agentia szolgálatjában lévő káplár felügye­lete alatt. A’ fogoly neve Itzig Salamon, ga­­licziai születésű, s vallomása szerint, a har­madik kézből (mint több már Jassyban el­fogott személyek is) kapott volna Botto­­shanban — de hihetőbb hogy Galieziában,— efféle hamis bankjegyeket, hogy azokat Mol­­dovában és Oláhországban elváltassa. *) Ugyancsal« a’ közelebbi postán január. 22-röl k­a­pott buk'iressi levelet csak jövő számunkban közölhet­jük. S­z­e­r­k. 40 orvdí, S­iá­si, A Ci ’V 3 FRKEHGE, Nyomatott ac ovattii,. reform­. Fő­osskola K­ön­yv- és könyvinointézetében.

Next