Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-02-02 / 10. szám
e’ végre alkalmas telek lehető megszerzését ’s ennek feltételeit az újonan építendő korház tervével és költségi felszámítással a’közelebbi közgyűlésre adja bé. És a’ helyi birtokosok közűl két jelen volt érdemes tag helyet adni ajánlkozott is. —7) Nemes Tolna és Hányad vármegyéknek a’ kisded óvó intézetek felállítására tett ismeretes felszólításaik az elemi oskolák felállítása tervezésére kinevezve lévő biztosságnak általadattak.—8) A’ hír. tized haszonbéri lajstromnak kijavítására kinevezve lévő biztosság munkája bevégzésére szorgalmaztatok — 9) A’ törvényszékek bírái a’ jövő közgyűlésig iegbizattak. — 10) Felszólítás következésében, elnöklő főispán úr ő maga megígérte, hogy a’ közelebbről tartandó közgyűlésen az alsóbb hivatalokrai választásra és igy a’tisztújitásnak bár részletes gyakorlatára utat nyitand a’ ns megyének. —-ti) Minthogy az 1791-ki 12-d törvényczikk szerint csak a’ ns birtokosok lehetnek a’ megyei közgyűlések törvényes tagjai, és élhetnek szavazási joggal, a’ tiszt választás körüli kihágások korlátolására szükségesnek inditványoztatott (ezzel talán harmadszor) a’ birtok és nemesség személyzete változása szerint időnként módosítandó lajstrom. —Ez indítvány törvényessége és czélirányossága elismertetett ugyan, de létesülhetése késleltetésére még is biztosság neveztetett, mely a’ lajstrom készítésében használandó elvekre nézve tervet adjon. — 12) A’ Radnóthon és Csapón fe-ívül a’ Marus, — Héderfája alatt, és Széplak között pedig a’ K. Küküllő vize által az országos és postaútakban tett romlások megszemlélésére és kigazitására szükséges intézkedések tétettek. (Vége köveik.) — (IVs. Belső szol.átok megye közgyűlését hely szakiért más számunkéri//, sem adhatjuk; ugyan ezért V diánk ként elenek d tordai és marosvásárhelyi czikkeket is megszakasztani.) Szászvárosi Örömhír. — Mennyire szivén fekszik ő csász. kir. Felségének, hazánk legjobb atyjának, hiv alattvalóit tettlegesen boldogítani óhajtó szent czélzata, mely, mint a’ kristály forrás a’ csendes völgy árnyékában kiapadni soha nem szokott, kitetszik a’múlt évi October 51-röl költ Ulmes kir. leiratából, mely által a’ városi tisztek évi fizetéseiknek kitünöleg megjobbitását kegyesen megengedni méltoztatott. Ezen ke leirat szerint a’ királybíró évi fizetése ezután 800 rft, a’ székbiróé 500, a’ rendörigazgatóé 400, a’ tanácsosoké 300, a’ főorvosé 550, a’ főjegyzőé 300, a’ fiscalisé 200, aljegyzőé 200, árvák gyámnokáé 200, a’ városi pénztárnoké 200, a’ birói titoknoké 160,’s igy tovább lépcsőnként, mind pengő pénzben. Milyen befolyással leendő’fejedelmi kegyelmes engedély a’ város szebb jövőjére képzelni alig lehet, ha meggondoljuk, hogy eddig egy rendes tanácsos évi fizetése csak 120 ezüst kft. volt. Ezután már a’ jobb készületü ifjak nem lesznek kenterének szülötte városukat elhagyni; tanulások szerint méltóbb helyet ’s pályát keresendők ’s a t. — —• Hálás őszinte kebellel fohászkodhatik fel az örök Istenhez minden szászvárosi polgár; hogy „tartsd meg Uram! a’ mi Urunk ’s Fejedelmünk becses életét, sokáig tartsd meg; mert az ő élete a’ mi életünk.“ — Őszintóvári. Orszekgegettési koslés. cxxxvm. kerületi ülés, jan. 15-k. Tárgy: a’ megyei kicsapongások. — Felolvastatván a’ kér. jegyzők által készített megvesztegetési törvényjavaslat, köziratra bocsáttatott. Ezután folytattatok az 50-d §, mely szerint d) ,,Ki a tisztujitás helyén részeg, a’ csendtiszt által onnan közerővel is eltávolíttatván, azon tisztujitás alkalmával az őrszék ítélete által szavazatától eltiltassék.“ Többek által tett észrevétel következésében, miszerint ezen kifejezés „tisztujitás helyén“ igen határozatlan, a’ részegség pedig nem éppen olyan nagy bűn, hogy a’ miatt a’ választó szavazatjogától megfosztassék, a’ szerkezet oda módosíttatni végeztetett , hogy ,,a’ tisztujitás teremében vagy e’ végett rendelt más tanácskozási helyren;“ A’ részeg pedig mig kijózanodik eltávolitandó, de azután szavazatjogával még azon választáson élhet.—c)„A’ ki zászlóval vagy zenével megy a’ tisztujitás teremébe, vagy e’ végett rendelt más tanácskozási helyre, mint széksértő büntettessék. Ezen kívül a’ csendtiszt jelentésére az őrszék által egy hónapi fogságra is itéltettethetik.“ Ez ellen ismét felhozatott, hogy a’ szerkezet csak azt tiltja, miszerént zene és zászló a’ terembe vagy megyeház udvarára ne vitessenek, a’ város téréit ’s útszáll szabadon hagyja. Továbbá a’ szerkezet rendelkezését némelyek igen soknak, mások igen kevésnek nyilvániták. Mondatott egy részről, hogy ha zászlót és zenét a’ terembe vinni rész és illetlen, nem kell bébocsátni, de az ily nemzeti öröm napon a’ zenét eltiltani különös volna, ’s annyit tenne, mint a’ szabadság érzelme kioltásán munkálódni, és ezen rendőrségi kihágást fogsággal a’tolvajságra kiszabott büntetéssel illetni, a’büntető törvénykönyv alapelvei ellen lenne. Kijelentetett más részről , hogy a’ szerkezetben megirt széksértési büntetés igen is kevés , mert az sokszorozva is csekélység azoknak, kik a’ tisztújitásra már sok ezeret áldoztak, ’s tudják Hogy jó zene ’s öszvetartó zászlók által czélt érhetnek. A’ zene és zászló alkalmat ád öszvecsoportozásra, a’ zenének nemcsak szelídítő, hanem bőszitő hatása is van a’ kedélyekre, főleg a’ magyarra, természete ’s véralkatásánál fogva oly hóditó varázserővel bir, hogy annak csaljai után bátran megy a’ halálos veszedelemmel szembe, úgy szintén a’ zászlók iránt is a’ magyarnak az a’ természete, hogy a’ mely alá esküszik, azt életével sem gondolva kész el nem hagyni, melyből aztán verengetés ’s gyilkolás következik. Jobb tehát a’ csoportozatnak ’s kihágásnak ezen eszközeit is szorosan eltiltani; mihez képpest egy tiszai megye követe által inditványoztatott is, hogy a’ zene és zászló necsak a’ teremben s választás helyén, hanem a’ város útszám is tiltva legyen , 's a’ zene- vagy zászlóhordó hivatalosan szólittassék fel az eltávozásra, és ha nem engedelmeskednék, akkor büntettessék csak fogsággal. Ezen indítványt többen pártolták, ’s kevés szó után, az első része közegyetértéssel elfogadtatott; a’ másik részére nézve pedig t. i. hogy a’ székváros utszárn zene és zászlóvitel ne engedtessél., szavazás történt, ’s 31 megye 16 ellenében azt csak a’ választás szoros helyéről tiltá ki. — d) ,,A’ ki mást tisztujitási törvényes joga gyakorlatában tettleg gától : ha ez a’ sértett panaszára az őrszék által nyomban rendelendő vizsgálat útján kivilágosodik, azonnali letartóztatás és két hétre terjedhető fogság lesz büntetése. Ha kik ezt csoportosan teszik, e’ büntetés kettöztetik.“ Ebben a’ szerkezet maradt, a’ letartóztatás esetei pedig, egy megyei követ észrevétele nyomán, a’ büntető törv.könyv 185 § alá tartozóknak nyilvánittatott. — e) „Az elölülő főispánnak, örszék tagjainak, ’s hivatalban foglalkodó csendtisztnek bármi csekély, de szándékos megsértője, bebizonyítás esetében az őrszék által azonnal letartóztatván ’s perbe fogatván, ellene, helyzeterel minden tekintet nélkül, a’ tisztújító megye törvényszéke által hozandó itéletbeli büntetés három évi fogságra terjedhet. A’ verengezés esete ezen felyül a’ 46 § rendelete alá is esik.“ Ezen pontra nézve inditványoztatott, hogy a’ 5 évi fogság 1 évre szállíttassák , minthogy a’ büntető törv.könyvben is a’ fogság az egy éven túl rabsággá változik; s ez indítványt szavazat útján 28 megye 20 ellenében elfogadta. Végre kapcsolatban e’ szakaszszal javaslatba hozá egy megyei követ, hogy a’ jelen törvények megsértése esetére, a’ főispánok ellen is határoztassanak büntetések. Mely javaslatra nézve azonban többek által részletesb felvilágosítások kivántatván, szóló követ e’ javaslatának a’ jövő ülésre írásban leendő beadását igéré, mi jóváhagyatott. •— CXXXIX . kerületi ülés, jan. 10-1** Tárgy: a’ vesztegetési törvény szerkezetének vizsgálata.— A’ főispáni kihágások büntetésére nézve tegnap tett, ’s most írásban beadott javaslat felolvastatvan, kevés hozzászólás vita a köziratra bocsáttatott. •— Ezután olvastatott, a’ megvesztegetésről szóló 59 §-nak az öszves jegyzőség által készített következő uj szerkezete: 39 §. A’ megyei tisztújitás alkalmával elkövetett széksértés, verekedés, rendbontás, hamis vádtétel, és netalálui lázadás, vagy egyéb súlyosabb kihágások esetei, miután a’ büntető törvénykönyv illető czikkelyei, jelesen: a’ testi sértésekről (12. fej.), verekedésekről (13 fej.), erőszakos ellenszegülésről (16 fej.), lázzadásról (40 fej.), tisztviselők elleni sértésekről (48 fej.), széksértésről (49 fej.), végre a’ hamis feladásról (25 fej.) álltak gyanúsításról (26 fej.), rágalomról és becsületsértésekről (27 fej.) szólók, hasonló bűntények ’s vétségekről Ív dlla 10 g rendelkeznek, azok szerint fognak büntettetni ; azon körülmény mindazáltal , hogy a’ tettnek a’ tisztujitás szolgált álkalmul, a’ beszámítást súlyosbítván.—Ezen fellül azonban a’ megvesztegetésre nézve különösen rendeltetik: l) A’ választó, Ili szavazatát határozottan kijelölt czélra vagy egyénre előre kialkudott bérért köti-l, úgyszintén minden, ki másnak szavazatáért ilyetén bért ad, vagy előre lekötelez, megvesztegetésért büntetendő. ( 2) A’ megvesztegetés esetei miatt panaszt tenni a’ választás után csak egy hónap elforgása alatt lehet, későbben tett panasz el nem fogadtatik. Vádló mindenki lehet, a’ megvesztegetés elismerése egyébiránt egyedül a’ vallást tevő ellen bizonyít. — 5) Büntetésül az adott vagy általvett bért a’ megvesztegetett kétszer, a’ megvesztegető háromszor, a’ megye pénztárába fizetendi bé.— Ezen felolvasott szerkezet után hoszszas nyilatkozatok történtek, melyek részint annak birálata, részint a’ vitály közben kifejlett czáfolatok ’s ellenczáfolatok körül forogtak. Egyik rész úgy akarta a’ törvényt szerkeszteni, hogy az a' választási szabadságot minél kevésbé szoritsameg; a’ másik rész pedig minél szorosabb törvényt óhajtott, ’s ezen irányhoz képpest javaslá a’ szerkezetet módosíttatni. Az e’ felett folyt vitatkozás alatt az idő eltelvén, az ülés eloszlott. Januar. 19, 20 és 22-kei kerületi ülésekben, a’ megvesztegetési büntetésekről szóló pont szavazat útján bevégeztetvén, következett a' bíróság és eljárás kérdése. Ezután a’ követválasztásra nézve az igazolásnak országos gyülésre bizatása inditványoztatott; mely is mielőtt elhatározatnék, utasításadás végett, a’ küldőkkel közöltetni határoztatott. Végre a’ főispánok kihágása büntetésére nézve a’ jan. Jókai kérülésbe írásban beadott indítvány körül folytak a’ vitatkozások, ’s a’többség abban állapodott meg, hogy a’ főispánokat illetőleg a’ büntető törvénykönyv rendeleteire hivatkozás történjék, ’s továbbá, hogy a’ BB a’ büntető törvényben a’ tisztviselőkre kimondott büntetéseken felyül, a’ főispánokra még pótlólag rendelkezni kívánnak. — . T i w jipstr ti tigris 11- következik a’ királyné beszéde, melylyel az idei cortes-i ülést kinyitotta. „Érdemes pair-ek és követ-