Mult és Jelen, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)

1845-04-08 / 28. szám

Kolozsvárit« april. §.n 1915 ERDÉLYI HÍRLAP. Figyelmieztetés. A’ második postahivatalnál előfizetni lehet. Szerk. évnegyedre 3. IGirolli ríttál ezüstben, valamint szerkesztőségnél, úgy minden cs. kir. ERDELY ES MAGYARORSZÁG. Kinevezések. cs. kir. ap. Felsége Lónyai Jánost udv. cancellariai referendariust saját kérelme következtéül eddigi hivatalától felmentvén, dijelengedés mellett valós. bels. titkos tanácsossá és Bereg megye főispáni helytartójává; továbbá gr. Nádasdy Ferencz eddigi mosoni főispánt, Árvamegye főispánjává és gr. Zichy Henriket kir. táblai bárót, mosoni főispánná; báró Perényi Zsigmondot ugocsai főispánt e’ hivatalától, a’ hétszemélyes táblai ülnöki hivatala tekintetéből felmentvén, báró Perényi Gábort beregi főispáni helytartót ugocsai főispánná; Rohonczy Ignácz Sopron megye eddigi első alispánját, a' hg Eszterházi Pál e' megye kormányától saját kérésével felmentésével, ugyan ezen megye főispáni helytartójává; továbbá gr. Batthyányi Imrét Zala megye főispánját hasonlóul saját kívánságára a’ megyei kormányzástól felmentvén, gr. Festetics Leót Zala megye föispáni helytartójává; ’s végre Gyürky Pál krassói főispánnak önnön kérelmére e’ hivatalától legfelsőbb megelégedés kijelentésévek felmentése után, Krassó megye föispáni helytartójává, Kiss András eddigi első alispánt kinevezni kegyelmesen méltóztatott. Halálozás. Kelemen József a' iivásárhelyi ev. reform, fötanodában professor, mártz. 22-kén megszűnt élni. Közoktatói hivatalát csak félévig folytatá. Nyugodjanak békében a’ derék tanár porai. Figyelmeztetés. A' jövő vasárnapon u. m. április 13-kán e’ város tánczteremében sorsjátékkal öszvekapcsolt tánczvigalom fog adatni. Minden bélépti jegy mellett, külön dij nélkül, sorsjátéki szám adatik, a’ szünóra alatt több mint 30 legszebb portékák sors általi kijátszására. Az egész jövedelem, a kolozsvári ev. ref. külső templom építésére fog fordittatni. Ifála-nyilvánlitás. A' jelenkor legszentebb igénye a' népnevelés lévén, hogy falusi iskolatanitóink e' sarkalatos ügyben annál lelkesebben ’s talán árvaságra maradható édes övéik jobb sorsa felöl is biztosítva lévén , annyival nyugodtabb kebellel működjenek: a’ gyergyai papság még 1843-n a' kántori és tanítói özvegyek ’s árvák gyámolitására egy intézetet alapitott, melynek alapítványi pénzöszvege már tavaly 32 fi. 10 xr. v. ez. volt, közelebbről pedig szép nevekedést nyert méltóságos és főtisztelendő Fogarasi Mihály Szentegyedröl czűnzett apát ’s nagyváradi kánonok úrnak magas kegyéből ('s a' mi kedves büszkeségünk) anyaföldje iránti szeretetéböl, ki is ezen intézet számára 250 rftot v. ez. szíveskedett küldeni. Ha e’ tisztelt jóltéve úr iránti hálaérzetnek átalán a' vidék nevében lehetnék tolmácsa, többek közzül felhozhatnám azt is, mit a’ már Gyergyószentmiklóson virágzó gymnasium létesítésére áldozni méltóztatott. Fakóin, az említett intézet képében csak nyilvános köszönetet ömlengeni és honszerte hálát hangoztatni, azon őszinte legforróbb buzgalmu óhajtással, hogy e’ jóltéve nagy férfiúnak, honunk kedves szülöttjének közhasznú becses élte számos évekig terjedjen ’s azon édes érzés, mely a hazát nem hagyja felejtetni, magas keblét, rokon dobogásu szivét szívalaku kies vidékünk anyagi és szellemi érdekeihez továbbra is áldásfárasztólag kapcsolja. Gyergyó februarius 20-a 1845. S. I. az intézet fögondnoka. Hegyes eldleges közlés. és Belsöszolnok vármegyének idei márcz. 26-ra lisztújitási közgyűlése vala hirdetve. A* kitűzött napon e közgyűlés első főbírói elnöklet alatt megkezdett; de csak annyiban volt tiszújitásos, hogy a’ halál által ürességben volt árendás pénztárnoki hivatal közfelkiáltás útján idősb Mósa Sándorra bízatott és a’ törvényszék birái titkos szózatolással megválasztattak . Az eddigi udv. cancellár Noptsa Elek úr ő excja nyugalmazásával, az erdélyi udv. cancellária igazgatásának alelnöki minőségben báró Józsika Sámuel úr ö excjára lett bizatását tudató kir. kormányszéki rendelet egyszeri tudásul vétetett. — Azon kir. kormányszéki rendeletre pedig, melyben a' Ilir. a’ tisztnyilásra nézve az ő Felsége ismeretes parancsolatra teljesítésére figyelmeztetnek, határoztatott, hogy a’ AB. e' tárgyban törvényszerűleg hozott határozataikhoz továbbra is állhatatosan ragaszkodnak. Észrevétel az „Erdélyi Hradó“ 22-k száma alatti Aranyos szék közgyűlését tárgyazó czikkre. Nem kívánom érinteni a' kijelölt czikkben érdeklett köztanácskozás más eredményeit, csak is egyedül kiemelőleg a szék közház ügyében (mert ebben gyrás gyűlésünk sok gyanúsításokat szenvedend) Felvinczet pártoló kevés számú 's a' közóhajtásnak minden kitelhető gúnyos modorban ellenszegülni kívánó diadalmas „uraim“ (?!) kényökre, az ügy jelen állásával ellenkezőleg becsúsztatott — makacs engedetlenségi czímmel bélyegezni kívánt (bizony mintha az engedetlenség a’ kérésben tüntetné ki magát ? törvényes és igazságos közintézkedéseit székünknek, kárhoztatást méltán érdemlő szives kikürtölését; mert hiszem midőn az ügyet törvény és törvényen épített közóhajlás szentesitik, 's az ennek érzetében, kitervelt álalakon még is megbukást szenved: a' szenvedő kebelenek minden gúnymosoly és káröröm kinasán faj; de egyszersmind „erős vasmacskája azon hit és remény,a mely a' borúlátók után derült napfényt sugároztat ebbe. Ki a' magában kifejlett akadályokat felséges fejedelme magas trónja ebbe kívánja hatoltatni ’s ennek nyomán segélyért esdeklik , az nem pártos, nem engedetlen , - - - de ki az ártatlan irány szelid lépéseit ily gyanúsításokkal, magány érdekből bélyegezni kívánja: intézkedésében felsőit.• Levelező úr által kijelölt ’s a’ szék közházát érintő intézvényeknek ’s fökirálybirói megírásnak jelen év mártziusa 3-kán leend felolvasásukkal, felvinczi, de Kolozsvár városában lakó Tóth Márton, az első napi zordon idő daczára is fuladásig tömött tanácskozási terembe egy begyűlt szék rendei előtt, ünnepélyes és törvényes óvást tett aziránt , hogy mivel a szék házhely tágasítására, az általa zálogos per alá vont, ősi jogára tartozó belső telek Felvinczen, általajánltatott, arra az építendő közház egy része legfennsebb helyen megállított rajzszerűleg reá is terveztetett, az, semminemű épitményekkel ön jogai csonkítására, meg ne terheltessék. Azonban koránt sem iglatta óvásába mint levelező úrnak tetszett tollazni) azt, mintha a tervezett közház helyét egészben per alá vonta volna. Per alá vonta a tervezett székház helyének egy oly részét, mely jogára tartozó, tehát nem a szék tulajdona, egy oly részét, mely a’ székház útsza felőli kilátását merőben elfoglalja, egy oly részét, mely nélkül a' tervezett épületnek alsó szobái vízzel telvék, mely nélkül az épület előtti kör megfordulhatatlan szűkké alakulna, és mely nélkül közházat, ha a’ legfennsöbb helyen megállított rajz, félre nem vettetik, a' legfennsőbb határozat kijátszása, a’ szék nyilvános kára, országos pénztár rövidsége nélkül állandósítani éppen lehetetlen. Levelező úr felmérési számítása következőleg az ügy állásával kitetszőleg ellentétben áll, a mint ezt a’ gyrás gyűlés jegyzőkönyve s a’ folyamatban lévő per igazolják. Nem csuda, levelező úr hírlapi tolla után! Hát még ’110.iy törvényszék előtti törvényes ügyeket hírlapilag is czímezzünk ebiéljünk?! Igen, csak hogy bármi úton czélt érjünk. Ezen per eldöntését azonban levelező úr hírlapi tollára törvény nem bizta, sem felsőbbségi határtalan joggal nem bira, hogy a' Felvinczre semmi ajánlatot nem tett, tizenöt székely nemes helységeket, a törvény nyilvános rendelete ellenében, a' Felvinczre tervezett színház körüli munkatételre kötelezze. Ezek mellett még azon felfogást is meglepve lehet olvasni az érdeklett czikk rendén, mintha a’ kövendpártiak (ki tudja hányadik) folyamodást intéztek volna ő Felségéhez; megfoghatatlan levelező álszines ecsetje, melylyel a tárgyakat csalóka sziliben fesli le világ ebbe. Kövendpártiak sem ez elölt, sem jelenleg székház ügyében, gyrás gyűlésről folyamodást nem tettek , (ha csak a' Rendek nagy többségét úgy nem kereszteljük) folyamodtak a’ Rendek,— a' fulladásig egygyűlt Rendek — a közóhajtás és igazság szentelte ügyben ezelőtt ő Felségéhez közvetlen; jelenleg pedig csak közvetve könyörögtek alázatos feliratukban a’ felség, kir. kormányszék elött, az ügy mikénti állásának ő Felségéhez leendő felterjesztése iránt, 's hogy e’ tény, nem felsőbb rendeletek elleni szekia a' felselés és engedetlenség ,VI 286' kir.