Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1846-05-08 / 37. szám
Kolozsvárit* 37. Péntek május 8-n 1846* ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. 14.k kevezés. O cs. kir. ap. Felsége szolgálat érdekében szükségesnek találta f. é. april. 28-ki kabineti írásánál fogva, galicziai föhadivezért récsei Récsey Ádám e exoját, hoszszas és hit szolgálatjai kegyes elismerése tekintetéből a’ kir. magyar ns testőrségnél második kapitányi helytartónak kinevezni.— O cs. kir. ap. Felsége f. é. apr 25-kén kelt hímes határozatánál fogva az.erd. mlv. focancellariánal concept- practicansokat Herberth F.dvardot és Fridenfels Eugent tiszt udv. concipistáknak kegyelmesen kinevezni. (fillér: XIII) Különböző úrbéri terveket ismerünk, és a mindenikben az on föhiányt találjuk , hogy a' jövendők feltartózhatatlan fejleményeire figyelem nem fordilatott. Azon terv, mire X. Z. nézetei vonatkoznak, szintúgy mint a’pruszszus rendszer, megosztoztatja a’ kiváltságos osztályt az úrbéresekkel azon különbséggel, miszerint az előbbi az egész úrbéri földről némely tartozásokat (legalább egy ideig) meghagyván földes úri sajátul, minden colonicaturákat elveszen, ellenben a' pruszszus rendszer a'colonicalurák felét teljes tulajdonul hagyja a’ földes uraknak, de a’ más feléről minden úrbéri tartozásokat megszüntet. Ez osztály bár melyik úton menjenvéghez, megengedjük, egy ideig megnyugtathatná a’ proletaries naptömeget, mert élelmére földet szakasztana, mi, ha illusiókkal nem akarjuk kecsegtetni magunkat, többé nem tesz földes urak sajátja. De miután a’ birtok szentsége ellen az első lépés megtétetett, ki állhat jót, hogy a’ vagyonosabb rész ellen ismét hasonló osztály nem történend , mihelyt a' körülmények újra oda nőnek, hol jelenleg állanak?— Ki biztosíthat, hogy ha a’ köznép , melyen ily osztálylyal akarunk jelenleg segíteni, ismét úgy elszaporodik, és oly szegény lesz mint most, annak ujabbi felsegélésére a’ birtokszentségét óvó eszköz, nem pedig az ismét eltelik, mire a’ jelen példa mintául szolgálatid? — És igy a’ kiváltságos osztály minden saját veszendő tömeg, melyből időről időre lerombolhat egy egy lex agraria; de hogy ahoz bármi járulhasson, közállomány gondoskodásán alól van. Ezen fejlődés, természetes következese a’ félszeg intézvénynek, mely bizonyos néposztálynak birtokai körül kiváltsági erős korlátokat von, miként belöl senki ne juthasson, ki 1140 azon sorokhoz tartozik, vagy mely az utabbi tervek szerint birtok és birtok közti különbséget állít fel, minél fogva a földnek egy része csak kiváltságos, más része csak kiváltságtalan gyomrok számára teremhessen kenyeret. Mi ezen abnormitások elhárítására más módot nem tudunk, mint a szabad adásvevésnek ’s birtokszerezhetésnek legtágabb körbeni megengedését, oly segélylyel, mely módot nyújtson a szegény ugyan, de igyekező családnak is sajáthoz juthatni. Az emberi sors természete szerint igen folytonos azon naponként feltűnő változás, hogy családok, melyek előbb virágzók é s vagyonosok valónak, leesnek s homály boritoka nevek emelkednek-fel. Közös ez minden népekkel, s egy szerencse vagy balsors,— egy családfő szorgalma vagy pazérlása jő közbe, és a' vagyon, mi előbb sokaké vala, öszvehalmozódik, vagy miben előbb néhányat fényűzőleg tuszkálának, sokak közti előszik. 1.: ily individuális változások meg nem rendítik a’ birtoki jogok alapjait, ha azok maguk természetes folyamuk szerint fejlődnek; ellenben mikor alkotmányos institutiok szigetelnek el birtokokat, melyek csak nehányaké lehessenek , szaporodik az oda nem juttható tömeg , és közállománynak ez ínségen segíteni kell;s ha ismét fenntartva az elszigetelési elvet, bármi torz alakban osztályt viszen véghez : az idők ismét előállójuk a’ megoszlás szükséget; a’ miatt, hogy egyik néposztály sem képpes magán az egyes tagoknak oly individuális munkásságával segíteni, mely közállomány egészére nézve nem érezhető , haneha a’ vagyontalannak segély kell, azt csak egész néposztály számára, a’ más osztály vesztésével, közállományi általános intézkedés nyujhat. Óhajtanak, hogy a’ birtokszerezhetés a’ legtágabb értelemben tétessék szabaddá; azonban ha az ősiségi viszonyok az elvnek egész leljedelenébeni elfogadását még most lehetetenné teszik, nyittassék-ieg bár azon vagyontalanok előtt, a kiket tovább is polgárok gyanánt csak akkor nézni, midőn közállomány terheiről van szó, még a birtokoltultástól is elrekeszteni nem lehet. E jogot nem elég kecsegtető ábrándul állitani elő, mert ha szintén vannak is pazérló 's szerencsétlen birtokosok elegen, kik javaikat időről időre árulgatják, de képpes e a' köznép, melynek egyetlen pénzforrása a' silányul jövedelmező kis gazdaság, önszorgalmával előállóm pénzt elegendőt, hogy a’ törvény által adott jognak alapján közzülök sokan, mint szabadon vásárlók, köztulajdonosokká legyenek ? Bizonyosan nem. Közállományi segély kell tehát a’ vásárolni kívánó igyekező úrbéresek részére, és e’ segélyt egy országosan felállítandó hitelintézetben véljük feltalálhatni, mely a’ vásárló úrbéreseknek kész tőkékkel szolgáljon. .. hitelintézeteknek (Credit- Anstalt) első hona Pruszszia vala, 's miután ott az úrbéresek felszabadítása az ismert után t. i. a’ kolonicaturák egy részének megtartásával megindult, a’ hitelintézet a' meggyengült arisztokratziának jószágok vásárlására s instruálására oly segélyt nyujta, minélfogva a földesurak a felszabadítással szenvedett káraikat teljesen kiépülték, sőt vagyonosabbak most, mint valónak. Mi, ha mód van reá , ezen felszabaditási kemény gyógyszert mellőzni óhajtanak,— megfordittatni kívánjuk tehát a’ segélyt, és a hitelintézet munkásságának sarkirányául tűzze ki az úrbéres néptömeg birtokossá válását, főként ezeknek szolgáltasson földvásárok alkalmával kész tőkéket. Fontosabb tárgy a’hitelintézet, mint sem olvasóinkat azzal ez egy czikkben megismertethetnék; lehet talán később időnk és a ka 1 - f mánk, hogy főbb vonásit mind úrbéri, mind nemzeti gazdálkodási tekintetben előad- juk. Mint tudjuk, a hitelintézetreli munkálat az illető országos választmányi osztályzatok által ki van dolgozva, de középponti illéseken — idő eltelte miatt — keresztül nem mehetett. Most csak a’ következendőket jegyezzük meg: Heti kölcsön, azaz : oly kölcsön, mivől az adós évenkint kamatot fizet a’ nélkül, hogy a töke az adósság lefizetéséig bármit apadna, az úrbéresek felségélésére nem alkalmas. Vegyünk például egy közönséges telket, minek középára Erdélyben jelenleg ezer váltó forint, hányadik úrbéres, ha ily eladó telket talál , szerezheti ki saját szorgalmával az ezer váltó forintot?— Éssegítsük most öt heti kölcsön mellett ezer forinttal: a' száztél hat kamatot mely század bér —jegyezzük meg— a’ pangó Erdélyt és a' sok vállalkozásaival pénzt becsessé teve Északamerikát kivéve , a' civilizált világon már mindenütt uzsora) vagy is a’ hatvan forintot évenkint fizetheti a' saját birtokhoz jutott úrbéres, — de a’ tökét? nehezen lesz módja ezer forintot az évi kamaton felyül kiszerezni, 's legtöbb esetekben az adósságért zsellére lesz annak, ki őt a’ hóti kölcsönnel segítő. — A' törlesztő rendszer — amortizalio rendszere— a’ hitelintézeti kezeléseknek ezen sarkelve, — egyedül segítheti a' köznépet, mely melletti kölcsönözésben miután a' rendes alanti kamaton felül még évenként bizonyos öszveget, vagy is évdijat fizet, ez által néhány évek múlva adósságát, teljesen lefizette. Ha amortizatio mellett kap az úrbéres telke vásárlására ezer forintot, (minek lehetetlen országos hitelintézet által ötnél feljebb szökkentetni) a' kamat száztól hat, örömest fizetend a’ tulajdonossá vált úrbéres a’ hatvan forint helyett évenként hetvenötöt, midőn tudja, hogy néhány évek múlva ezen folytonos részletes fizetéssel, adósságát az egyszerrei lefizetés súlya nélkül letörlesztette, 's megvásárlón lelke adósság nélkül övé 's maradékaié. Megjegyezzük továbbá, miként ámbár a' hitelintézet, hogy szilárdul állhasson, a' kölcsön bátorságos mására lekötött vagyon, és annak mennyisége tekintetében szigorú kellékeket teszen szükségessé, de ezeket mind azon kölcsönökre nézve, mik az úrbéreseknek birtokvásárlásra adatnak, fágillatni és szelid illetni kívánjuk annyira, míg csak az intézet hitelének fennállhatása engedi; és erre , ha a hitelintézetről alkalmunk leend szólani, nevezetes figyelmet fordóandunk, ezúttal csak annyit érintve, hogy a' törlesztő rendszer melletti kölcsönök , a' lekötött hypothekára nézve egészen más arányban állanak , mint a’ heti kölcsönök; midőn ezeknél a hypotheka, a’ mindennapi tapasztalás szerint, annál kevesebb bátorságot nyújt, minél régibb a' kölcsön: a’ törlesztő rendszerben évenkint mindég kifizettetvén ai tőkének is bizonyos része , az előre lekötött hypolpothekán évről évre kevesebb adósság fekszik, és igy hova tovább több biztosítékot nyújt. A vásárolni kívánó úrbéresekre nézve a’ kétannyi értékű hypothekát egy részben