Mult és Jelen, 1846 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1846-06-11 / 47. szám

Kolozsvárit. 4ff. Csütörtökön imiíns ]J-n 1846. ERDÉLYI HÍRLAP. Előfizetési felszólitás. Midőn a’ folyó félév már vésséhez közeledik i. ez. olvasóinknak lapunk iránt bizonyított pártfogásért hálánkat nyilvánítva— tisztelettel felszólítjuk a’ jövő második félévi előfizetésre, ’s annak mentel előbbi beküldését kérjük. Lapunk ezután is az alkotmányos conservatismus tolmácsa leend—melynek azért iránya, terjedelme, ’s külformája ugyan az marad. A’ hozzá tartozó]’a mindennémű hirdetések felvételére szolgáló ,,Kolozsvári Hetilappal“ hetenként ötöd félíven jelenik meg. Félévi előfizetés 6: Iliit rrt ezüstben. Valamint minden cs. k. postán előfizetni, úgy azt biztos alkalomtól, kivált a’ következő Antal napi kolozsvári s o k a d a I o ni k o r szerkesztőséghez béküldeni lehet. Szerk. O EH!ELY ÉS MAGYARORSZÁG. as evezések. Széki gr. Jeeki Miklós az erdélyi ,törv. kir. tábla rede ülnöse, legfelsőbb helyről a’ hivatal Letöltése irát kapott rendelet következtében, kir. kormányzó ő exczja által Kővár vidéke főkapitányi hel tartójává neveztetett. O csasz. kir. Felség • komáromi örökös és valóságos föisp m gr. Nádasdi Leopoldot valós, belső titkos tanácsossá díjmentesen kinevezni ki mesen méltóztatta. Unton és az erdélyi ellenzék. III.) Az ellenzéki lap —* vagy becsületes nevét említve — az ,,Erdélyi Híradó“ idei mártz. 24- és 31-ki 128 és 130-d szódíjaiban, e’ czím alatt: ,,A’ két testvér hon egyesüléséről“ X. Z. úr egy pár vezérczikkben értekezett az unióról, a’ Pesti Hírlapban ez ügyet érdeklő egy pár czikk kiegészítéséül. X.. Z. urnak ismeretes bőbeszédűségével, terjedelmes és többnyire kissé súlyos írása módjával itt is találkozunk, a' mellette" vezérczikkek világosan mutatják, hogy felvett tárgyát mint kedveik eszméjét, az olvasók meggyőződésébe minden úton, még szembeszökő ellentmondással , sőt nevetséges okokkal is belopni erőlködik. Ívi hinné, hogy — X. Z. úr ! — a’ kormány érdekét is szivén hordozni látszik, 's attól kölcsönözött erősséggel is áll elő, holott másfelől a' kormány gyanúsítása, rágalmazása, egész tudós értekezésének alapja és iránya! Igen is a’ kormány kissebitése, sőt vastagon bémázolása a veres fonal, mely mind két értekezésen keresztül vonul , mi a’ következő helyekben és szavakban elég világosan az értelmes olvasó szeme ebbe tűnik: Hiszen a két testvérhon egyesülésének magasztos eszméje, nem csak bokros nyomoraink, nem csak kétes bonyodalmaink reményzöld vérpártjai, hanem komoly elmélkedéseink, 's éjjeli, nappali gondjaink oly állandó tárgyát teszik, melyet minden lelkes honfi ágyába visz magával 's melylyel köszönti a két honra derülő nap sírgurait. Hiszen a' nemzeti haladás ’s jóllét minden egyéb ösvényei már annyira megkisértvék (?/') 's anynyira elzártaknak mutatkoztak {? ! !) hogy az egyetlen út iránt, melyen áldás ígérkezik (? ’) legkisebb kétségünk nem lehet; 's eljött az idő, melyben a' nagy eszme ténynye szilárdulása múlhatatlanul szükségesé‘ Alább : „Nálunk a' legfontosabb alkotmányos alapok a mostoha múltnak áldozatul esteké. Nem kevésbé: „Nálunk a'haladó párt figyelmének és erejének legnagyobb részét alkotmányunk alapja viszszanyerésére kéntelen fordítni.^ Végre: „Nálunk bajos opponálni, egyszersmind bajos haladni?//; midőn a' legfontosabb alkotmányos kérdések a' nekie,Képyen nem kedvező jelen időszakban ólomyihyként nehézkednek haladni kész lábainkra, melyeket lerázni, valamint velök hálálni egyaránt lehetleni( E’ szavakban X. Z. úr — ki ,,reményzöld révpartról“ ,,felderülő nap sugárairól“ „ólomsúlyról“ 's a’t. ábrándozik, ’s igy költői szellemét politikai vezérczikkben igen szépen kitüntette — azon eléggé ismeretes, de kissé elkopott ellenzéki modort használja, hogy Erdély nem haladtatása ’s igy elmaradása bűnét a’ kormányra kívánja rakni , azt gyanúsítja, vádolja, ’s egyedül a’ haladó pártnak tulajdonít minden érdemet, mely (természetesen a’ kormánytól) lábaira rakott bilincsekért nem haladhat, miért annak nem opponálni bajos. A’ mely ellenzék maga feladatává tette, hogy nem csak a’ törvényhozási teremben, de a’ végrehajtó hatalom körébe vágva az igazgatás mezején is opponáljon, ’s igy a’ kormány munkássága ebbe minden lehető akadályokat gördítsen; mely opponál ott is, hol igaza nincs, ’s a’ közügyek folyamát nehezíti, néha fennakasztja; mely opponál azért, hogy a’ kormánynyal szembeszállásban gyönyörködik, a’ hatalom bírásában, az uralkodásban osztozni szeret és munkásságának főczélja ez: egy ilyen politikai pártnak természetesen 'nem opponálni bajos, valamint éppen oly igaz hogy ilyen ellenzékkel megáldott hazában haladni bajos, sőt lehetetlen. "S hogy Erdélyben a’ hem haladás legfőbb okát éppen abban kell keresni, mivel itt bajos nem opponálni, tehát nagy az opponálási vágy, és a’ liberalismus főczimervonásának a’ kormánynyal szembeszállást ’s azzal szüntetem viadalban és harczban létét tartják, ’s igy nem tenni azt, mi a’ haladást előmozdítsa és biztosítsa, de elre ne szegülni a’ kormánynak, ’s annak külömben is nehéz állását —kivált, egy, hét főbűnnel, u. m. három nemzettel és négy vallással, a’ mellett számos ellenkező ’s ezer felé húzó és váló érdekekkel, nem kevésbé a’ kiváltságok és mentességek légióival megáldott hazában — még nehezebbé tenni, ’s ebbe ujabb meg újabb sorompókat rakni, melyeken szinte csak áttörni lehessen — hogy ily viszonyokban és politikai helyzetben álló országban bajos haladni, — ez szinte mathematikai igazság. X. Z. úr tehát et consortes — az uniót szükségesnek és múlhatatlannak állítják, mint a’ mitől függ Erdélynek különösen, valamint álaljában a’ magyar nemzetnek haladása, előmente, virágzása. A’ két magyar haza elvált állásában gyenge , a’ két országban megosztva lévő magyar nemzet ereje kevés hatású, midőn az egyesülés következtében , az egy ország és egy nemzet erős lesz. Szóval a’ nemzet erősítése — az unió áldása. Hogy ezen erősebbeválást inkább a’ kormány ellen, mint a’ haza érdekéért óhajtják — az alkalmasint nem titok, ez eszmét X. Z. úr értekezésében is feltalálja, kivált azon éles szem, mely a’ rendek közti azt is, mi kinyomtatva nincs, tudja olvasni. .Most már az emberek okosabbak lettek ,s az erős gondolatokat szelidebb és csinosabb szavakba burkolják : az erdélyi lapok olvasói emlékezhetnek hogy ugyan csak az „Erdélyi Híradó,“mely az unióról már sok politikai malasztos czikket közölt — ha nem csalódunk 1842-t—a’ két magyar haza viszont egyesülését — az egyiptomi fogságból kiszabaduláshoz hasonlító. Csak kár, hogy még az a’ Mózes nem született, ’s aligha hazánk O’Connelles és szónokhősei köztt is feltalálható, — ki az ellenzéki phalanxot az Ígéret földjére bévigye ! X. Z. úr különösen három főhasznot lát és hoz fel az unió mellett, ’s ezekre alapítja annak a’ magyar nemzetet boldogító voltát. Az elsőnek nagy feneke van és erősen kong, mert az unió „nem csak az ősz vés ausztriai birodalomra, de sőt a’ civilisatio (tehát az emberség) ügyére is idvesen hatónak állíttatik, miszerint anyagi és szellemi erőnk szilárdulása által boldog és nagy nemzeti fejlődésünk lehetővé lenne. Érdekes X. Z. urat e’ pontnak kifejtésében politikai ábrándozásaiban és magasztos álmaiban kisérni — az mindenkit meggyőz, hogy nem csak vallásos de politikai bigottság is létez, ’s azzal némely vezérczikkiró úr is megáldatott. Hivatkozik X. Z. úr az európai diplomátziára, melynek számításaiból, a’ mint reméli, egyedül mi kimaradni nem fogunk — ’s kimondja , hogy nemzetiségünk az unió, vagy „consolidatio nagyszerü mivében kétszeresen diszes pályára van meghiva — egyfelől a ’ civilisatiot közleni északnyugot és délkelet közti, másfelől pedig azon törekvések ellen szolgálni o 1t almát, melyek azt északról fenyegetik“ ezért egész innepélyességgel kimondja hitét, meggyőződését, reményét, hogy: ,,a’ két testvérben egyesülésére nemzetiségünk közvetlen érdekei mellett a’ birodalom és Europol politikája egyaránt