Mult és Jelen, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)

1847-04-08 / 28. szám

ERDÉLYI HÍRLAP. Figyelmeztetés. A 1 2-dik fertály év beállásával junius végéig terjedő fertály évi előfizetést elfogadunk frtfid­ ezüstben. Előfizetni lehet minden cs. kir. postán, vagy pénzt a­ szerkeztőséghez beküldeni. Szerk. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG.­ ­All­evezés. Eddigi kir. kamarai főpénz­­tár­i pénzkezelő (Gassier) G­éli­nek Fere­nc­z fenn több helyen , fiók-bank-pénztári ellenőrködő hivatalnokká léptetett­ elő. Giyász­iár. Sebeshelyi kir. erdész Schül­ler Sámuel, az ifjúkor legteljesbb virága­ és erejében ’s házi boldogsága öröme élvezése kö­zepette, hivatalos foglalatosságban történt testbe­li megerőltetésből mártzius 28-a meghalt. Sirat­ják korán történt szerencsétlen halálát neje, kis leánya, a’ mind két részröli szülök és jó barátok. 1 Béke porainak ! 'E’lizvész. Mórában (hol a’ templom a­­pril. 2-n nem égett­ el, mint irtuk) tegnapelőtt ked­den apr. 6-n új égés volt. Megyei tisztek voltak a' helységben jelen, ’s a’ ref. papilakban szállva, midőn az irt nap estvéjén éppen azon háznál egy szalma buglya hihetőleg meggyujtatott, minek kö­vetkeztében valamint a' papilak úgy a’ templom is tüzmartaléka lett. Gyalu­ban az elégett házak száma MO — melléképületeké (istálók, csűrök) 200; egy nő 's két gyermek élete égési sebek következtében ne­hezen maradt m­eg: marha is 8—10 darab elégett; a kárt 25— 50,000 ezüst rftra lehet számilni, a' tüzet hihetőleg pipa okozta. Országgyűlési közlés, a* már­ 1 /dús 20 dikán tartott negyvenöt­öd­i­k országos ülés vége. K­is k­is 11 e­­­m. k­ö­v­e­t­j­e . Küldői a' permissiv megváltást pártolják­, mind a’ bir­tokosság mind a’ parasztság érdekében , mert az által a’ parasztság az idők vi­szontagságainak ki nem tétetik , mert nem kell hetekig várakoznia a­ bordással, és ha előre tudja mennyit kell néki béadni, azt előre megszerzi; de a’ földesurakra nézve is hasznos, mert midőn az úri büntető hatalom korlátok közzé fog szorit­tat­ni , az úrbéresek nem félnek a’ földesuraktól 's azután nem fogják béadni a' dézmát pontosan. Li­d­v­a­r­h­­e­l­y-s­z­é­k k­ö­ve­t­t­e: Bár mi törvények ho­­ssanak is a’ dézma irányában, m­ig megváltás által örökösen meg nem szün­tetik a’ termeszt­ménybeni dézmaadás, az i­­ránta gyakoroltatni szokott viszszaéléseknek soha gátot nem vethetni; mert többnyire két hétig tartván az aratás ideje, ez idő alatt a’ dézma miatt el van zárva a' termesztmé­­nyeivel való éléstől az úrbéres és kénytelen vagy szükséget szenvedni, mi minthogy a*­ratáskor drágább szokott lenni a’ gabona, i­­gen nyomasztó rá nézve, vagy a’ dézma el­engedését, vagy azt kérni , hogy nem lévén mit ennie, gabonáját idő előtt behordhassa. De a­ földesúr és úrbéres közötti lenni szo­kott kellemetlen súrlódások is igénylik a­ dézmának örök megváltását, annyival inkább, mert eddig sem lévén gyakorlatban minde­nütt az országban a dézmának termesztif­ény- Leni kiadása , a’ dézmamegváltást nem is tartja szóló oly nagy lépésnek az örök­vált­­ságra. Úrbéri engedményekről lévén szó, ne tegyen olyat a­ törvényhozás, hogy mit az úrbéres véres verítékével szerzett, tetszése sze­rint ne használhassa; nincs pedig boszantóbb annál, mint, hogy termesztett gabonáját csak akkor takarithassa­ bé, mikor a’ földesúrnak tetszik, Szeben-szét követje azon állításáért, hogy a­ dézma örök-megváltásának practicu­­ma nincs, felszólitja szóló követ, hogy tehát adjon, mondjon gyakorlatot vagy módot ar­ra, mint lehessen törvényezikket hozni a’ dézs­málásokban gyakoroltatni szokott viszszaélé­­sek korlátozására , ’s ekkor véleményét szóló elfogadja, körömben a'megváltás mellett sza­vaz. Székely földön több termést ád a' föld mint Erdélyben másutt akárhol ; de ennek főokát abban kell keresni, mert a’ székely jobbágy az idő, gazdasága és tetszése szerint hordhatja­ bé gabonáját , midőn ez másutt a’ földesúr tetszésétől függ. F­elsőfejér­ m. k­ö v e t­­­e . Küldői a’ permissiv megváltás pártolására új ásítot­ták szólót. Igaz ugyan , hogy a’ permissiv megváltás eddig is létezett Erdélyben; de az is igaz, hogy két három év múltával ismét a’ régi gyakorlat állott elő, küldői pedig úgy akarják, hogy ha az illető hatóság köz­be jöttével történik a’megváltás, ez örökös legyen. K­ö v á r ■ v. követje. U­tasításánál fog­va a* bizottmányi szerkezet szerinti örökös dézma vá­ltságot pártolja. S­­­a­jn­o­s 11­­ v­á­r k­ö­v­e­t­t­e . Küldői a’ bizottmányi szerkezet szerinti 01 ok megvál­tást pártolják , azonban feltételül tették, hogy a* megváltás csak permissiv től renyess­ék ; s miután rendezet­len új bér határoztatott­ el és a' tagosításról eddig elé szó sincs, ez vé­leményt szóló helyesli­g. A' felek kölcsönös megegyezésére bízzák tehát küldői , a’ déz­ma megváltásának permissiv megtörténheté­sét, külömben a’ dézmának termesztmény­­beni kiadása mellett szavaz. Fogaras­ v. követje: Mi a’ dézmá­nak statusoeconomiai tekintetből; helyessé­gét illeti, talán e­ teremben felesleges arról hoszszas szót váltani, mert az egész világ­nak publicistái, egyet sem véve­ ki, azt mond­ják, hogy : az iparra nézve nyomasztóbb adó­neme a­ dézmánál nincs, és a­­ki valameny­­nyire utána gondolkozik is átlátja azt , ’s lát­ja azt is, hogy nem a' reá tett költségek irányábani jövedelemnek, hanem a’ kiulló jövedelemnek fizettetik bizonyos része ’s meggyőződhetik a’ dézmának káros voltáról. A* dézma megszüntetése tehát az egyedüli eszköz e* nyomasztó adó nemétől megszaba­­d­ulni, s az, megszűnt­etés vagy kényszeritett vagy permissiv megváltás által történhetik. Küldői reménylik azt, hogy az önk­énytes 1 na­g­v, 11 f­ős út­at fog nyitni a’kényszeritést meg­váltásnál; minél előbbi behozatalára, annál fogva nem tisztán az önkénytes megváltást adták útasitásul, hanem azt, hogy a’ földes­­úrnak legyen hatalma a’ Cziráki úrbérien meghatározott természetben veendő dézmálás neme, és a­ bizottmány javaslata közti vá­lasztást tenni, vagy pedig ha önkénytes e­­gyezés útján az úrbéresre nézve más köny­­nyebb útat lehetne feltalálni, azt választaná, és igy nem éppen a­ tisztán engedményezett megváltásra adja szavazatát, hanem arra, mi azzal, atyafiságot. A’ megváltásnak kivihető­ségére nézve elmondá szóló a’ megváltási számokat illetőleg, hogy az 111 béres, vagy bizonyos évekre elhatározandó mennyiséggel váltsa­ meg mindég bizonytalan mennyiségű­ dézmáját, mely elhatároz­atnék először: ak­­kor, midőn az ütőér a’ bizottmány által bé­­hozattab­b, másodszor pedig; midőn az ország­­gyűlés által tétetnék határozatba, miszerint ha a’ megváltás ezen dézma nemére kivihe­tő­, az történjék­ meg, ’s hivatkozik e' r­ész­ben Magyarország példájára, hol ily megvál­tás jelesen a’ Bánátban divatban van. Ott é­­venként vált­ják­­ meg a’ dézmát egy előre meghatározott hóld szám szerinti mennyiség által, 's a’ mellett a' bánáti úrbéres jól ta­lálja magát, ’s a’ földesúrnak kára nincs ; és igy világos azon megváltási módnak kivihe­tősége, miután már is a' test vérhonban jó sikerrel gyakoroltatik. Mi a' földdel való meg­váltását a' dézmának illeti, ez hogy lehetsé­ges igen természetes; de erre nézve néme­lyeknek azon ellenvetésük van, hogy most is a­ paraszt nem sok földet bír, s miután az országgyűlés oly kicsinyekre határozta a s­t­enátumokat, ha még azokkal 1, 10 rész le­­vétetik , úgy még kisebb lesz az általa úgy is csekély mennyiségben bírt földbirtok. Ezen okoskodásnak azonban, vélekedése sze­rint ereje nincs; mert azon 1 10-ednyi föld­ből, melyet tartozik mivelni 's bévenni, úgy­sem veszi gyümölcsét az úrbéres, mert az azon termesztett gabonát úgy is a’ földesúr­nak dézma fejében adni tartozik, ’s igy mi­után cserébe a’ földnek 1 10-dét a' földesúr­­nak általadja, megnyeri az úrbéres az é­venként reá fordi­latni szokott munkáját, ’s igy ez úton inkább könnyebbségére szolga­lam­ ha földének egy részétől melynek hasz­nát úgy sem vette megmenekül, és igy ezen ellenvetés elenyészik. Miután tehát a’ bizott­mány által ajánlott két főelv közzű­l mind a' Getto tűrhető, azt pártolja szóló követ annyival inkább, mert meg van győződve , hogy ha a’ dézmát ma váltják­ meg, többet kapnak a’ földesurak mint 10 vagy 20 év múlva. Elnök: A' királyi kormányszékhez kül­dött követség viszszatérvén,jelentést kíván tenni. Z a r á 11 cl­­­ii. f ő is p­á­rt­­­a : A’ királyi kormányszék atyafilágosan köszönti a’ Elv­es R­et ’s az erdélyi udvari korlátnoki hi­vatal iránt közlött feliratot megolvasván, aki elfogadja, és csupán egy stylaris javaslatot teszen, miszerint „precum depromtarum“ helyett kívánja ezen szót használtatni ,,pre­­cum fusarum.“ A’ kir. biztos a­néltóságá­­hoz küldendő kisérő levélre nézve semmi észrevétele nincs. Elnök : Miután a kir. kormányszék a felirati szerkezetben kü­lönben megegyezik, azon csekély stilaris módosítással, úgy gondol­ja, hogy a tárgyon talán mindjárt átesni lehetne. A KK és BR a’ módosítást elfogadják. Elnök: Tehát elfogadván a’ KK és RR a kir. kormányszék által javasolt módo­sítást, ezen megál­l­ít­ott felirat letisztálhatni: 28

Next