Múltunk – politikatörténeti folyóirat 45. (Budapest, 2000)
1. szám - MÉRLEGEN A XX. SZÁZAD Válaszok a szerkesztőség körkérdéseire - Lengyel László
LENGYEL LÁSZLÓ 1. A rövid XX. század és ami utána következik „Miért rosszabb századunk a többinél? Talán mert eszét vette a bús az izgalmak heve, s ránk zúdította azt a legszörnyűbb csapást, mely fölébe nőtt - mit sem tehet már ellene. Ott nyugaton ma még a földi nap világít, a városi tetők fényben csillámlanak, de már a házakon a kereszt jele látszik, fehér ragály veszít repülni varjakat." Anna Ahmatova: Miért rosszabb századunk... (1919) A XIX. század kitöltötte a maga száz évét, 1818-tól 1914-ig tartott. A XX. század jó tíz évvel 2000 előtt, egészen pontosan 1989-1991 között már véget ért. Történelmi értelemben előbb zárult le a század, mint kronológiailag. És az ember a történő időben él, nem a kronológiai időben. A század a rövid századok közé tartozik, hiszen 1914-gyel, az első világháborúval kezdődött. Világrészek, országok számára más és más a század indulása és zárása. A XVIII. század rövid volt a franciáknak (1715-től 1789-ig tartott), ám hosszú az angoloknak (1689-1815). Majd a franciáknak jött egy hosszú század 1789 és 1914 között, s az angolok éppen belefértek a századokba 1815 és 1914 között. A minket érdeklő Kelet-Közép-Európában a magyar évszázad csak többé-kevésbé indul a világháborúval, hiszen új történetünk az 1918- 1919-es trianoni Magyarországgal veszi kezdetét. Ez a korszaknyitója az új Lengyelországnak, Romániának, Csehszlovákiának, Jugoszláviának és Ausztriának is, amelyek azonban nem mind azonos időpontban és egyformán zárták a századot. Magyarország, Lengyelország és Románia 1989-ben lépnek ki XX. századukból, Csehszlovákia és Jugoszlávia 1991 - 1992-ben, olyannyira, hogy korábbi állami létük elenyészik a századdal, Ausztria pedig a kilencvenes évek közepén bejut az Európai Unióba, és ezzel végleg a Nyugat részévé válik. A történészek majd vitatkozhatnak arról, hogy „kié" volt a rövid XX. század, miként a XVI. század II. Fülöpé és a spanyoloké, a XVIII. század a franciáké, a XIX. pedig Viktória királynő brit birodalmáé. Ha a háborúk