Múltunk – politikatörténeti folyóirat 51. (Budapest, 2006)
2. szám - Tanulmányok - Simon István: Egy keresztény-nemzeti „csúcsmenedzser", Wünscher Frigyes
tok „legnagyobb" pénzelőjének nevezték, aki a vezetése alatt álló „egykezeket", a jobboldal támogatását, a németbarátságot, a háborús uszítást vagyonszerzésre használta fel. A hajdani „vagyontalan és állástalan nyugdíjas tisztből" ily módon lett „hatalmas" vagyon birtokosa, aki „pazar" villát szerzett és rendezett be, 500 holdas mintabirtokot vásárolt, amelyet a Hangya kihasználásával üzemeltetett. „Svábnak", fasiszta nagytőkésnek, német „kémfőnöknek", szimuláns, korrupt „alaknak" nevezték, aki jótevője, Kozma Miklós „elárulása" jutalmaként került a Hangya élére. Mindezek miatt - hangsúlyozták - ennek a gátlástalan, harácsoló, németbarát gazdasági „csúcsférfiúnak" semmi „keresnivalója" az új Magyarországon. Wünscher ellen eljárást is indítottak, de ítélethozatalra nem került sor, mert a tárgyalás előtt, 1946 májusában, a börtönben, infarktusban elhunyt. Életútja Wünscher Frigyes egy katolikus középosztálybeli polgárcsalád sarjaként 1892. január 28-án Budapesten, a Krisztinavárosban látta meg a napvilágot. Édesapja a császári és királyi szabad Kassa-Oldenburgi vasútnál szolgált mérnökként, s ott az igazgatóságig vitte. Édesanyja pedig a kor szokásának megfelelően a háztartásvezetést, a gyermeknevelés teendőit látta el. Amint az a család nevéből látható, a Wünscherek német eredetűek, őseik Meiningenben éltek, s az evangélikus vallást követték. Az 1800-as évek első harmadában azonban a család egyik férfi tagja, Friedrich Karl Wünscher Prágába költözött. Katolizált, megnősült, s ebből a házasságból született Franz Wünscher nagyapa, akivel a család egy prágai és egy budapesti ágra vált szét, mert a későbbi Wünscher Ferenc Budapestre nősült, s itt telepedett le. Említésre méltó családtörténeti érdekei- 2 Lásd például Béldy és Wünscher. Szabad Nép, 1945. július 11.; 100 vidéki Hangya vezető küldöttsége a miniszterelnökségen. Szabad Szó, 1945. június 10.; A politikai rendőrség Budapestre hozza... A Reggel, 1945. április 23.; Budapestre hozzák... Népszava, 1945. április 24.; így védekezik Wünscher... Magyar Nemzet, 1945. július 30. Az utolsó vád szerint azért lett a Hangya vezérigazgatója, mert Darányi miniszterelnöknek és „néhány ellenzéki vezérférfiúnak" adatokat szolgáltatott az MTI vállalatbirodalma sokmilliós jövedelmének felosztásáról. Ez az állítás éppúgy „kacsa" volt, mint a vagyonszerzésére vonatkozó kijelentés. Wünscher 1945-ös portréjáról itt még csak annyit jegyeznék meg, hogy kialakításában szerepet játszott a pártok azon igyekezete is, hogy megszerezzék a Hangya-komplexum vagyonát. 3 Magyarország tiszti cím és névtára 1928. 39. évf. Budapest, 1938. 380. Vö. Id. Wünscher Frigyes névjegye. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) K-654 (MTI iratok), 4. cs. 9. t. Levelezés, 1931.