Múltunk – politikatörténeti folyóirat 52. (Budapest, 2007)
2. szám - Munkásosztály és munkáséletmód - Horváth Sándor: A lakás és a fürdő: a munkás- és szociálpolitika prototípusai az ötvenes években
resztelte, hogy őket, élmunkásokat becsapják, mert ilyen magas lakbérű lakásokat adnak.25 A házmesterek sorra írták a jelentéseket az elégedetlen lakókról. A pesti bérházak központi figurái, a házmesterek az élmunkásházakban is a felügyelő szerepkörét töltötték be, csak most a háziurak helyett a SZOT Szociálpolitikai osztályára küldték jelentéseiket. A SZOT sorban kapta a beköltözött élmunkások kérelmeit arról, hogy otthonaikat olcsóbb lakbérű, szoba-konyhásra akarják cserélni, erről már meg is állapodtak a másik lakás lakóival, és csak a SZOT jóváhagyását kérik. Ezt néhány esetben meg is kapták, de még mielőtt az élmunkásházakból kiáramlottak volna az élmunkások, az MDP jogügyi osztálya lefújta az akciót. A Népgazdasági Tanács 20-30%-os lakbérkedvezményt helyezett kilátásba, mivel „az élmunkáslakásoknak politikai jelentősége van, és nem hagyhatjuk, hogy az élmunkások elköltözzenek onnan".26 Amikor már az élmunkásházak lakóinak többsége képtelen volt fizetni a 90-150 forintos lakbéreket vagy egyszerűen csak csatlakozott a lakbérsztrájkhoz, a SZOT felmérést készített az élmunkásházakban élő munkáscsaládok jövedelemviszonyairól.27 Az 1949 őszén készült felmérés szerint a munkáscsaládok jövedelme (71%-uknak 1000 forint alatt volt, 32%-uk kevesebb mint 600 forintból gazdálkodhatott havonta) nem tette lehetővé a magasabb komfortfokozatú lakások fenntartását.28 Míg havonta 300-450 forintot kellett volna fizetni az átlagosan 38-60 négyzetméteres lakások fenntartására, addig a régi, alacsonyabb komfortfokozatú lakásokban csak havi 100-150 forintot. Az ügyben készített jelentés a lakbérek, a fűtés- és a gázdíj 30-50%-os enyhítésére tett javaslatot.29 Az élmunkásházak lakóinak jövedelemszintje erősen differenciált volt, hiszen a családok 29%-a több mint 1000 forintos havi jövedelemmel rendelkezett, ami majdnem kétszerese volt a munkások 1949-es, hivatalosan 572 forintos átlagbérének. Magyarországon 1949-ben a munkás és alkalmazotti családokban az átlagosan egy főre jutó havi jövedelem 305 Ft volt, az élmunkásházak munkáslakóinak átlaga ezt mindössze 13%-kal haladta meg. Az egyes élmunkásházak lakóinak jövedelmi vi- 25 PILSZKL SZOT Szoc. pol. 1949.3/13. 26 Uo. 27 Uo. 28 Az elemzés 158 élmunkásháztartás jövedelemviszonyaira és a 32 MÁVAG-ban dolgozó munkás háztartásának adataira épült. 29 Lakbér 100-160, fűtés 100-160, gáz 40-50, melegvíz 48-64, lift 12-16 forint. PIL SZKL SZOT Szoc. pol. 1949. 3/13.