Múltunk – politikatörténeti folyóirat 53. (Budapest, 2008)
1. szám - Tanulmányok - Ablonczy Balázs: A frankhamisítás. Hálók, személyek, döntések
tett tudni. Az előjelek jók voltak: Clinchant, eltérően a francia diplomaták zömétől, katonacsaládból származott, s a magyar elit egy-két tagja már ismerte, sőt Teleki Pál 1919-ben találkozott is vele Bernben, mint beosztott diplomatával. Első nyilatkozatai még mindenképpen a szenvedélyek csillapítására irányultak.41 A botrányért eleinte nem tett felelőssé politikusokat, s párizsi felettesei sem törekedtek a széles körű felelősségre vonásra. Bár a franciaországi „sajtóakció" párizsi szervezőjével 1926. január elején közölték a Quai d'Orsay-n, hogy legalább „egy hétig most tettesse magát halottnak", a francia fél eleinte partner volt a botrány csitításában. „Úgy látszik, a Quai d'Orsay csillapítja a sajtót" - írta elégedetten a párizsi magyar követ 1926. január 10-én.42 Igaz, 1926. január végén Georges Clinchant már az egész magyar elit felelősségét felvetette, s Budapestről való távozása után (bukaresti követ lett) már csak „veszett kutyának" titulálta a magyarokat.43 A magyar-francia kapcsolatok felívelésének időszakában a botrány tehát aligha hiányzott a miniszterelnöknek. Romsics Ignác és Ormos Mária korábbi munkáival összhangban elfogadható az a tézis, hogy Bethlen csak szórványosan, illetve későn értesült a tervről, s nem volt ereje érkezése leállítani.44 Az 1926 tavaszán komoly port felverő Hir-féle kombináció nem tűnik hitelesnek. Hir György nemzetgyűlési képviselő ugyanis azt állította, hogy Bethlen olyan kijelentéseket tett egy közös út alkalmával, amelyek egyértelműsítik: tudott a tervről. Hir kórházi ágyon tett vallomását a legitimista ellenzék igyekezett felhasználni Bethlen ellen.45 Csakhogy Bethlen a HK által megjelölt időpontok egyikén nem is találkozhatott a képviselővel, mert Genfben volt, illetve Balatonföldváron és Radványban pihent.46 Bethlen szerepét összegezve és a felbukkanó információdarabokat összeis 41 „Remélem, hogy a budapesti rendőrség munkája eredményre fog vezetni". (Interjú Raoul [sic] Clinchant követtel).) Pesti Napló, 1926. január 3.1-2.; SZMRECSÁNYI Anna: Clinchant, az új francia követ nyilatkozik a Nemzeti Újságnak. Nemzeti Újság, 1926. január 3. 42 MOLK64.18.cs., 11/a., ad 31 res/1926. sz. Korányi Frigyes levele ismeretlennek [esetleg Villani Lajosnak], Paris, 1926. január 10. A Quai d'Orsay-n áll a francia külügyminisztérium épülete.) 43 DAFHBCIV. 222. sz. A „veszett kutyára" lásd MAE AD Europe 1918-1940. Hongrie, t. 51. f. 171. Georges Clinchant Aristide Briand-nak. Bukarest, 1927. július. 44 ORMOS Mária: Hamis frankokkal teli bőröndök. I. m.: ROMSICS Ignác: Bethlen István. Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1991.169-171. Érdemes megemlíteni, hogy egyik legutóbbi munkájában Ormos Mária lehetségesnek tartja, hogy Bethlen tudott a tervről. (ORMOS Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. I. k. PolgART, Budapest, 2000.133-135.) 45 LUKÁCSOVICH Lajos: Hir György megüzente a Rókus Kórházból a bíróságnak, hogy rendelkezésre áll és vallani akar mindenről, amit tud. Reggel, 1926. május 17. Vallomásának körülményeiről: Magyarország, 1926. május 19.10-11. Hir vallomása: BFL, VII. 1. 8520/1926. Hir György vallomása, Budapest, 1926. április 21. 46 BITI, 214-218. Továbbá: A frankperben befejezték a bizonyítási eljárást. Budapesti Hírlap, 1926. május 20.5.