Múltunk - politikatörténeti folyóirat 60. (Budapest, 2015)
2015 / 3. szám - I. VILÁGHÁBORÚ: HADSZINTÉR ÉS HÁTORSZÁG - Botos János: A fizetőeszköz inflációja az első világháború alatt és után 1914-1924
I. világháború, hadszíntér és hátország tette a pénzromlást. Az árszínvonal emelkedése azonban a társadalom egy részének előnyöket is jelentett. A valorizálás nélkül felvehető hitelek és a korábban felvett kölcsönök törlesztése az értékét vesztő koronában elősegített a gazdaság átállását a háborús állapotból a béketermelésre, magas volt a foglalkoztatottsági szint nemcsak az államapparátusban, hanem a nagyüzemi munkásság körében is. Az inflációs hitelek segítségével a gazdaság számos területén fokozatosan pótolták a háborús években elmaradt felújításokat, beszerzéseket. A munkanélküliség az időleges konjunkturális hatások dacára mégis magas szinten rögzült. A szakszervezetek adatai szerint a munkanélküliek száma 1922 decemberében 27 287, 1923-ban 16 491, a következő évben 25 231, 1925-ben 31 236.40 Az infláció fokozódását jól mutatta a korona zürichi jegyzése, ahhoz viszonyított budapesti árfolyama és az aranykorona értéke papírkoronában. A korona zürichi középárfolyama 1922. január és február hónapban az 1921. december végi 74 centiméről (100 K-ra számítva) 76, illetve 77 és fél centime-ra erősödött. Márciustól októberig azonban ismét erőteljesen gyengült: októberben az árfolyam 21 centime (72,90%-os értékcsökkenés), majd az év utolsó két hónapjában 22,50 centime-on stabilizálódott. A korona árfolyama 1923 januárjában ismét 21 centimera, februárban 18,75-re gyengült (októberhez képest 10,71%-os, 1922. januárhoz viszonyítva 75,32%-os az értékvesztés). A budapesti középárfolyama, ellentétben a svájci frankhoz viszonyított árfolyammal, a hazai kereslethez alkalmazkodva tovább gyengült: 1922. január 3-án 605 K, február 28-án 692,50 K (14,46%-os értékcsökkenés). Az ezt követő egy évben a korona árfolyama kisebb hullámzásokkal folyamatosan romlott. 1923. február végén egy dollárért már 2962,50 koronát kértek (327,80%-os értékcsökkenés). A két valuta értékkülönbségében változatlanul tükröződött a korona külső megítélése és belső értékvesztése közötti eltérés. Az árfolyama a svájci franknál erőteljesebben kapcsolódott a magyarországi árviszonyokhoz, a korona inflációjához, belső elértéktelenedéséhez. A korona ár- 40 A magyar szociáldemokrácia kézikönyve, i. m. 516.