Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Zalai Katalin: Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban. Az Est-lapok konszern felszámolása és utóélete
184 Tanulmányok Hi d táján találkozott a „legidősebb Gombalánnyal” Sárával.7 Az 1938-ban Frida édesanyjának halálhíréről szóló közlemény pedig említést tesz egy Aranka nevű testvérről is.8 A család anyagi helyzete nem lehetett túl rózsás, a lányok tanulmányait állítólag Margit finanszírozta - a rossz nyelvek szerint szépségének áruba bocsátásával. Sőt még a nevüket is neki köszönhették, állítólag a Gombaszögi művésznév ihletője Margit férjének Gombaszögön található tanyája volt. A kortársak azt rebesgették, hogy Heltai Jenő a Gombaszögi lányokról mintázta egyik legsikeresebb darabja, A Tündérlaki lányok hőseit. Nem ez volt az egyetlen pletyka, amely a Gombaszögi lányokról, különösen Fridáról elterjedt. A mendemondákból tudható, hogy gyengéd szálak fűzték a híres olasz zeneszerzőhöz, Mascagnihoz, akivel másfél évig együtt is élt. Egyes források szerint Puccinit is elbűvölte.10 Állítólag IV. Károlynak, a későbbi magyar királynak is a szeretője volt még főherceg korában.11 Ami tény, hogy Frida 19 évesen elvégezte a színiiskolát, utána azonnal szerződtette a Magyar Színház. 1916-tól visszavonulásáig, 1933-ig a Vígszínházban játszott. A színésznőt a „természet is megáldotta [...] szép, karcsú, mégis erőteljes termettel, kifejező szemmel, gazdag árnyalásokra képes hanggal, rugalmas és fogékony intelligenciával és ő ezeket az adományokat [...] művészi gondossággal fejlesztette”.12 Intelligenciájáról má r Móricz Zsigmond levelei. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: F. Csanak Dóra. Akadémiai, Budapest, 1963. 235. 8 Pesti Napló, 1938. január 11. 9 Gombaszögi Margit, a Népszínház és a Magyar Színház egykor ünnepelt színésznője fiatalon, 1925-ben hunyt el. Népszava, 1925. november 13. 10 Bános Tibor: Gombaszögi Frida trónfosztása. In: Bános Tibor: A csárdáskirálynő vendégei. Cserépfalvi, Budapest, 1996. 174. 11 Takács István összeállítása Gombaszögi Fridáról. Forrás: http://www. szineszkonyvtar.hu/. Letöltve: 2016. augusztus 16. A mendemondákat Sárközi Mátyás: Vérbeli várbeliek című, 2010-ben megjelent könyve is átvette forrásmegjelölés nélkül. Úgy tűnik, hogy az ősforrás Stella Adorján: „Lelket adott az élethez, lírát a lírához.” Film Színház Muzsika, 1966. január 14. 12 Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk.: Schöpflin Aladár. Színészegyesület, Budapest, 1931. 124-125.