Múltunk - politikatörténeti folyóirat 61. (Budapest, 2016)

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Zalai Katalin: Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban. Az Est-lapok konszern felszámolása és utóélete

ZALAI KATALIN Gombaszögi Frida drámája, két felvonásban Az Est-lapok konszern felszámolása és utóélete Néhány évvel ezelőtt, levéltári munkám során bukkan­tam a Szakszervezeti Tanács iratai között Miklós Andorné Gombaszögi Frida neves színésznőnek és Kossa Istvánnak, a Szakszervezeti Tanács elnökének az Athenaeum Nyomda tulaj­donjogával kapcsolatos, 1945-1948 közötti levelezésére. Ezzel szinte egyidejűleg kezembe került Sipos Péternek a Históriában megjelent dokumentumközlése is.­ Sipos kutatásai során az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában találta meg Gombaszögi Fridának a Népügyészséghez beadott feljelenté­sét Reményi-Schneller Lajos és Szász Lajos ellen, akiket nép­ellenes bűncselekmény elkövetésével, konkrétan Az Est-lapok 1939-es felszámolásában játszott szerepük miatt vádolt meg.­ Egyértelművé vált, hogy a Szaktanács iratai között talált le­velek lényegében ennek a sok évvel korábban kezdődött, több szálon futó, számtalan szereplős történetnek az utolsó fejezetei. Több hónapot töltöttem azzal, hogy ezt a drámát kibogozzam. Igyekeztem elsősorban Gombaszögi Frida személyes sorsára összpontosítani, mert nem titkolom, hogy nagy hatással volt rám figyelemreméltó személyisége. Ugyanakkor drámája elvá­laszthatatlan a két világháború közötti magyar sajtótörténet . Sípos Péter: Az Est-lapok „államosítása” 1939-ben. História, 1999/4. 16-19. 2 Budapest Főváros Levéltárában kerestem Reményi-Schneller Lajos és Szász Lajos büntetőügyének aktáit is, de a Budapesti Népügyészség iratai kö­zött a megadott jelzeteken (BFL XXV.2.b. 12085-1945; XXV.2.b-10184-1946) nem található iratanyag.

Next