Múltunk - politikatörténeti folyóirat 62. (Budapest, 2017)

2017 / 3. szám - SZEMLE - Marjanucz László: A fősodorral szemben (Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben - Marginalitástörténeti vázlatok. Tiszatáj, Szeged, 2016.)

A fősodorral szemben­ Lengyel András új könyve a 20. század első fele magyar ellen­kultúrájának történetéről szóló tanulmányokból ad válogatást. Részben már közölt, kisebbrészt új írásokat foglal egy kötetbe. Nem monográfia, nem egységes szerkezetű történeti folyamat­ábrázolás, mégis összetartozó egész, a különböző helyzetek ti­pizálhatóságát biztosító néhány elv miatt. 1. A történetiség elve - vagyis az időben változó ellenkultúrák fölfejtése a századelőtől a Horthy-korszak végéig. Természetesen ebben nem egyszerűen a kronológiai rendet követi, hanem a történelmet sajátos alulnézetből értelmezi, amikor nemcsak a peremlét igazodik a körülményekhez, hanem az alternatíva­képzés másfélesége is befolyásolja a történelmi fejleményeket. 2. Valamennyi írás - bár nem egyforma súllyal - foglalkozik József Attila személyével, illetve költészetével. 3. A harmadik kohéziós elem a módszer. Ezen a források filológiai földolgozását, az egyetemes megállapítások empirikus konkrétságú megalapozását értjük. 4. Az értelmezett ellenkultúrák baloldali meghatározottsága. Tudván azt, hogy léteztek persze „jobboldali” marginalitások is, történelmi relevanciával és kultúraalakító erővel főként a balol­dali oppozíció bírt. Ezt és a szerző korábbi művelődéstörténeti érdeklődését is figyelembe véve érthető és indokolt az értékvá­lasztás. * Lengyel András: Ellenkultúra, peremhelyzetben - Marginalitástörténeti vázlatok. Tiszatáj, Szeged, 2016. Múltunk 2017/2 247-255

Next