Munka, 1978 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1978 / 1. szám

Herczeg Károly, a SZOT főtitkárhelyettese Új év, több felelősség AZ 1978. ÉVI SZAKSZERVEZETI FELADATOK szo­rosan kapcsolódnak politikai életünk, gazdaságpolitikai céljaink, társadalmi fejlődésünk aktuális, megoldásra váró kérdéseihez. Ilyen például a szocialista tervgazda­ság korszerűsítése, a hatékonyabb gazdálkodás, a minő­ségi vonások erősítése, s nem utolsósorban a dolgozók érdekvédelme, az üzemi demokrácia teljesebb érvénye­sítése, a politikai nevelőmunka javítása. Az elmúlt évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy a szakszervezeti mozgalom lépést tartott a társadalmi, gazdasági fejlődéssel. A szakszervezeti tevékenység eredményének megbízható mércéje, hogy erősödött a dolgozók bizalma a szakszervezetek iránt, nőtt a szak­­szervezeti mozgalom tekintélye és befolyása, erősödött felelősségérzete. A szervezett dolgozók a tisztségviselők közreműködésével mindinkább részeseivé váltak a po­litika alakításának, szorosabbra fűzve a munkásosz­tály, a dolgozók és a párt közötti kapcsolatot. Az 1978. évi szakszervezeti munkában is a XXIII. kongresszus állásfoglalása, határozata az iránymutató. A szakszervezetek tevékenységét továbbra is tudatosan és szervezetten kell fejleszteni úgy, hogy erősödjék szo­cialista jellege, és minden tekintetben még jobban meg­feleljen annak a követelménynek, amelyet a szocia­lista társadalom építése megkíván. Alapvető, hogy a szakszervezeti munka hatékonysága növekedjék, szocia­lista jellege erősödjék. A szakszervezetek továbbra is cselekvő részesei legyenek a politikai, gazdasági, társa­dalmi feladatok megoldásának, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének. Hazánk jelenlegi gazdasági helyzete, az 1978. évi nép­­gazdasági terv, az V. ötéves terv céljainak eredményes valóraváltása fokozottan igényli a szakszervezetek fe­lelős, az eddiginél is aktívabb közreműködését, kezde­ményezését, a gazdasági, a termelési feladatok meg­oldásában. Tavaly decemberben a SZOT állásfoglalása hangsú­lyozta: gazdasági fejlődésünk külső és belső feltételei­nek változását, a népgazdaság egyensúlyi helyzetét az V. ötéves terv 1978-ra meghatározott céljainak minél következetesebb végrehajtása válthatja valóra. Ennek érdekében a hatékonyság növelésével, a fejlődés minő­ségi tényezőinek előtérbe állításával erősíteni kell a népgazdaság tervszerű fejlődését segítő folyamatokat. A termelési,értékesítési előirányzatok és elosztási ará­nyok segítsék a gazdasági egyensúly javítására irányuló törekvéseket. A nemzeti jövedelem növekedésének fő forrása a termelékenység emelkedése és a hatékonyság javulása legyen. A belföldi felhasználás az előző évinél és a nemzeti jövedelemnél lényegesen kisebb ütemben növekedjék. Az import­­többlet ne haladja meg az 1977. évit, s ezen belül a nem rubel elszámolásokban csök­kenjék. A felhalmozás aránya közeledjék az V. ötéves tervben számítotthoz, jobban feleljen meg a népgazda­ság egyensúlyi követelményének és az anyagi-műszaki feltételeknek. A népgazdasági terv fő előirányzatának teljesítése ér­dekében arra van szükség, hogy a termelési szerkezet fejlesztését szolgáló konkrét tennivalók meghatározása, a beruházások tervszerűségét szabályozó intézkedések kidolgozása, ellenőrzése megkülönböztetett figyelmet kapjon. A SZAKSZERVEZETEK EGYETÉRTENEK az 1978. évi népgazdasági terv gazdaságpolitikai elveivel és kö­vetelményeivel, és azt cselekvő módon támogatják. He­lyesnek tartják, hogy a népgazdaság fejlődésében to­vábbra is — a megváltozott körülmények és a nehe­zebb feltételek között is — az MSZMP XI. kongresz­­szusa és az V. ötéves terv gazdaságfejlesztési, társada­lompolitikai céljainak megvalósítása az irányadó. En­nek feltétele munkánk szervezettsége, minőségi javí­tása, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása. Mindez arra utal, hogy az 1978. évi gazdaságfejlesztési céljaink megvalósítása érdekében az eddigiekhez képest következetesebben és egyidejűleg kell érvényesíteni a hatékonysági és egyensúlyi követelményeket. Az 1978. évi terv főbb irányelvei az V. ötéves tervben megfogal­mazottakkal azonosak, nem újkeletűek, viszont gond­jaink nagyobbak a vártnál. Az egyetlen járható út a kitűzött feladatok következetes és maradéktalan vég­rehajtása. Ehhez nélkülözhetetlen a szemlélet és a ma­gatartás megváltoztatása. Emellett fejlesztenünk kell az irányítás, az ellenőrzés, a szervezés módszereit. Ez vo­natkozik a gazdaságirányító és gazdálkodó szervezetek, valamint a szakszervezetek munkájára egyaránt. Egy­ben azt is jelenti, hogy az ágazati-iparági szakszerve­zeti vezető testületeknek is csak a célokkal és a nép­­gazdasági érdekkel összhangban álló ágazati, iparági, vállalati és csoportérdekeket szabad támogatni. Ezzel együtt a hatékony vállalati és egyéni munka megfelelő erkölcsi és anyagi elismeréssel párosuljon, vagyis töre­kedni kell a követelmények és az ösztönzés optimális összhangjának megteremtésére. A szakszervezetek ellenőrző, véleményező tevékeny­ségével is elő kell segíteni a gazdasági építőmunkát an­nak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés fő folyama­tai a tervezettnek megfelelően alakuljanak. A gazdasági szabályozókat idén tovább tökéletesítet­tük és módosítottuk. Véleményünk szerint ez a köve­telmények fokozása mellett, a gazdaságban kialakult aránytalanságokat is megszünteti. Megítélésünk szerint különösen kedvezőtlen, hogy a beruházási terv túltelje­sítése nem párosult az eszközök koncentráltabb felhal­mozásával. A népgazdasági munkában nem következett be az a gyökeres fordulat, amely nagyobb léptekkel vitte volna előre a legfontosabb gazdaságpolitikai cél­jaink megvalósítását, a termelési szerkezet korszerűsí­tését, a gazdasági hatékonyság fokozását, a minőség lé­nyeges javítását. Feladatainkkal összhangban fontos­nak tartjuk a beruházások tervszerűségének fokozását, valamint a külkereskedelmi tevékenység összehangolt fejlesztését. A fejlesztési célok kialakításánál, a termelés össze­tételének megállapításánál, az import- és exporttevé­kenységben egyaránt figyelembe kell venni a külgazda­sági szempontokat és a világpiaci áralakulás előnyeit. A gazdaságos export erőteljes növelése megköveteli, hogy szelektív iparpolitikával elsősorban a kivitelben szerepet játszó, versenyképes termelő tevékenységet fej­

Next