Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)

1922-01-14 / 11. szám

1922. január hó 14. Szombat. Egyes szám ára 2 K II. évfolyam. 11. szám. EUllukis árak. Helyben és vidékén. Negyedévre — — 120 K. Egy hóra — 40 K. A pacsi Skóciáldemokrata munkásság lapja. Felelős szerkesztő: DÖMEL ANZELM. Szerkentsseég és Idadólibntali Zrinyi utca 13. illa ■ Telefon ne 376. A láz. Beteg közéletünk még ma is a lázas állapot minden tünetét mutatja. Azok a válságok, melyek közvetlenül a háború lezajlása után az országot érték, ezen a négy és féléves háború alatt a sok vérvesztéstől s a sok koplalástól elsanyargatott szervezet fölött, nem vonulhattak el anélkül, hogy nyomot ne hagytak volna s az ország közéletén okozott be- tegség lázas tünetei mutatkoznak ma is azokban a parlamenti viharokban, melyekminden praktikus cél kitűzése nélkül napról-napra ismétlődnek ; azokban az újságcikkekben, melyekben egyik politikai párt a másikat igyekszik diszkreditálni, denunciálni; azokban a politikai küzdelmekben, melyeknél a fajiság védelme a felekezeti kérdések fölvetése csupán cégérül szolgál arra, hogy pártvagy egyéni érdekek előmozdítására szépen kongó, de üres jelszavak alatt, minél több hívet toborozzanak ! Pártok, amelyek személyi tekintetekből s egyéni érvényesülés előmozdíthatása végett semmit sem váltanak be abból a programból, mellyel megbízóik őket a nemzetgyűlésbe küldték — kormányok folyton revideált és be nem válthatott kormányprogrammal — százfélekép magyarázható és magyarázott kormányrendeletek, ruganyos tetszés szerint tágítható és szűkíthető párthatározatok, a kormányt támogató pártok szertestírása, időszerűtlen, sőt veszedelmes közjogi kérdések előtérbe állítása abban a helyzetben, amikor az ország ezer sebből vérzik , amikor a munkaerő szinte kiabál a munka alkalmiak után — mindezek a leglázasabb tünetei közállapotunk egészségtelen voltának. Február 16-ikán jár le az a megbízatás, amely két esztendei időt engedélyezett a nemzetgyűlésnek, hogy beléletünk politikai megerősítésének nyakáját végezze el. Várjon, mennyivel közeledtünk a megvalósításra kitűzött célhoz ? A trianoni országos csapás elrabolta tőlünk megélhetésünknek mindazon forrásait, melyek a múltban való fönnmaradásunkat lehetővé tették s melyek nélkül jövőnket nem biztosíthatjuk; ebben a kérdésben a tiltakozásnál csupán egy fellépéssel jutottunk tovább : Sopron visszaszerzésével pedig most folynak a vitás határkiigazító tárgyalások s mi egy ma még föltétlenül meddő és veszedelmes harcot folytatunk vagy készítünk elő a legitimisták és antikarlisták szóharcát. A gazdasági válság ma minden rémével napról-napra közelebb hozza fejünkre sötét veszedelmét s mi a parlamentben arról szavalunk, hogy három vagy hat hónapra szavazzuk-e meg az indemnitást! A nemzetgyűlésen kívül a munkanéküliség és a tél nyomora oly hangos jaj szóra készteti a szegénységed, hogy kiállása a tengereken túlra hallatszik , onnan sietnek segítségére, de nálunk fontosabb kérdés az, hogy a kormány egy főispáni állást kisgazdapártival vagy keresztény egyesülésivel tölt-e be. ] A szervezkedésében megbénított és a reámért támadások elhárítására tehetetlenné tett munkaerő utáni küzdelmet kell, hogy vívjon a hatalomba beleszédült tőke törekvéseivel, munkáskizárásaiva s vándorbothoz kénytelen nyúlni, mert a tervezett bérdiktatura megfosztja életlehetőségétől s mi ahelyett, hogy a munkaerő és tőke viszonyának helyes rendezésére , a termelés, a jó és pláne versenyképes többletekelésnek ezen alapvető feltételének helyes rendezésére fordítanék erőnket és figyelmünket — színes légvárakat építünk vagy meglevőket rombolunk le a személyes érvényesülésünk útjában állók múltjának fölpiszkálásával, szennyesének feltárására fordítunk gondot ! ig* A lázas delirium már két esztendeje tart s két esztendő nem volt elég a rá, hogy visszaállíttassanak teljes egészében a szabadságjogok, hogy eltüntehetők lettek volna azok a sebek, melyeknek gennyedését a külföld is látja s amelyek rontják azt a hitelt, amely nélkül talprólállás nincs. Ha minden életbevágó hé ide's megoldására a nemzetgyűlés képtelen volt, hadd jöjjenek akkor az új választások, talán meghozzák a lázas állapotot csillapító szereket s megvalósítják azt az egészséges közéletet, amely a ma kiépítésével akarja ennek a sokat szenvedett országnak a holnapot is biztosítani. Nem Genuában lesz a gazdasági konferencia. A Reuter iroda értesülése szerint az öt nagyhatalom gazdasági konferenciáját, amely mint hiszik, március elején lesz, valószínűleg Londonban fogják megtartani. Az olaszok Démnába hívták meg a kongresszust, erről azonban még végleg nem döntöttek. Biztosra veszik, hogy Németország a szövetségesek meghívását elfogadja. Oroszország meghívása a Reuter iroda szerint azt jelenti, hogy a legfelsőbb tanács a szovjet kormányt de facto nem pedig de jure elismeri. Lemondott a spanyol kormány. Madridból jelentik . A kormány beadta a lemondását. Kimondták az indemnitás sürgősségét * * * Hegedűs kirohanása a zsidóság ellen. — Szabó József védelmet kér a keresztényszocialisták részére. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén kimondották az indemnitási javaslat sürgősségét. Többen személyes megtámadtatás címén szólaltak fel. Tomcsányit a kisgazdák megérkezésekor megéljenezték, Pataky és Muszti mandátumait igazolták. Az ülést tekintettel a tanácskozó képtelenségére 5 percre Gál Gaszton felfüggesztette, majd szünet után tértek rá az érdemleges tárgyalásokra. Az indemnitási vita során elsőnek Slornyánszky Zoltán szólalt fel. Szerinte az ellenzéknek eminens dolga, hogy kritikát gyakoroljon a kormánynak pedig kötelessége, hogy megadja a módot az ellenzéknek az objektív kritika gyakorlására. A kormány az indemnitásban 6 hónapra kér felhatalmazást. Ez teljesen bizalom dolga. Ha ezt a bizalmat az objektív kritika szemüvegén át nézzük, úgy látjuk, nem lehet megadni azt annak a kormánynak, amely a jövő választójogról inconcreto nem nyilatkozott. A kormány nem körvonalazta politikájának azt a részét, amelyre éppen ezen választójognál szükség volna. A miniszterelnök pécsi beszédével foglalkozik ezután. A felekezeti békéről is megemlékezett a miniszterelnök pécsi beszédében, amelyet feltétlenül szükségesnek tart. Ezután áttér a vagyonváltságra. Kifogásolja, hogy a nagy vagyonokat nem veszik olyan mértékben igénybe, mint a kicsiket. Majd a tisztviselő kérdés megoldásának szükségességével foglalkozik. A kormány a fajvédelmi, a nemzeti gondolat érdekében nem tanúsította azt a magatartást, amelyet kellett volna, épen ezért nem viseltetik bizalommal iránta. Áttér a királykérdésre és legitimista álláspontját jogi érvekkel bizonyítja. Ezután foglalkozik az ultimátumok, demarsok és a szomszéd nagyhatalmak háborús készülődéseinek valódiságával és jelentőségével. Utolsó kérdése az, hogy önként detronizálták-e a királyt, vagy kényszer hatása alatt. Ha önként, akkor az forradalmi tény, ha pedig fenyegetés hatása alatt, akkor a törvény érvénytelen. Hangsúlyozza, hogy az annyira emlegetett jogrendnek érvényt is kell szerezni. Az indemnitást nem fogadja el. Hegedűs felszólalásában kijelenti, hogy őt a közügyek közvetlen szolgálata vezeti. A Habsburg kérdést nem akceptálja azon súlyos érvekhatása alatt, amelyek szerint a Habsburg-ház évszázadokon keresztül nemzetellenes politikát folytatott. A puccsban részt vevők felmentésére elfogadható jogi érveket nem hallott. Szerinte az igazi legitimista álláspont az, ha a meglevő törvényeket tiszteletben tartják. Ez a nemzet köztársasággá sülyedni nem fog soha,mert a nemzetet ebből a káoszból más kivezetni nem tudja, mint a korona. Ezután Szterényi múltkori beszédével foglalkozik. Ezzel kapcsolatban a védelmébe veszi a Hangyát s a szövetkezeteket a zsidó kereskedelemmel szemben. Apponyi kijelentette, hogy a keresztény társadalom tanulhat a zsidó kereskedelemtől. Nagy fájdalommal veszi ezt a kijelentést tudomásul, mert érzi, hogy ezzel elvesztettük őt a keresztény küzdelem számára. Örömmel békülünk ki amunkássággal, de egy a feltételünk, hogy helyezkedjenek nemzeti alapra. Ezután kijelenti, hogy ők nem antiszemiták. A zsidóság már mindent megvásárolt ebben a országban, most még a keresztény irányzatot is meg akarja vásárolni. Ezután statisztikai adatokkal és kimutatással nekitámad a zsidóságnak, igyekszik bebizonyítani a zsidókérdés jogosultságát. Javasolja hogy a birtokreform végrehajtásánál elsősorban azokat a birtokokat vegyék figyelembe, amelyek 1914 óta jutottak új kézre. Szükségesnek tartja ezt, mert nem lehet egyenlő elbánásban részesíteni a háborúban betoladozott galíciai zsidót a régi földbirtokos és mágnásokkal szemben. A reformot úgy kell megoldani, hogy tényleg megvédjük vele a magyar fajt. 1914-ben a szabadkőműves páholyok hangoztatni kezdték a birtokreform szükségét. Örörkösen azt mondták, hogy a latifundiumok teszik tönkre a falu népét. A magyar faj problémája a föld kérdésével függ össze és a földkérdés szorosan összefügg az irredentizmus kérédésével. Ezután foglalkozik a házhely-törvénynyel és a kisbérletek kérdésével, majd felhívja a pénzügyminiszter figyelmét a kisüstről szóló törvényből folyó nehézségek megszüntetésére. Majd az igazságügyminiszterhez intéz kérdést a holttányilvánítás ügyében és kéri, hogy az 1917 január 1-je óta eltűnteket holttá lehessen nyilvánítani. Az indemnitást elfogadja. Ezután Rubinek István ismerteti a mentelmi bizottság javaslatát és Csizmadia mentelmi ügyét. A Ház a javaslathoz hozzájárul. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, amely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap 10 órakor tartja, amelyen folytatják az indemnitás feletti vitát. Szabó József interpellál. Elmondja hogy a szociáldemokraták már az egész vonalon kezdenek fellépni a keresztényszocialista munkássággal szemben. Jegyzőkönyvet olvas fel, amely a Ganz-gyárban megindult sztrájk eseménnyel foglalkozik. A Ganz-gyárban lefolyt sztrájkot nem lokális jelenségnek tartja, hanem tüneteknek. Ha a szociáldemokrata munkásság felülkerekedik, akkor az egész vonalon meg fogja indítani a keresztényszocialista munkásság üldözését. Kéri a kormányt, hogy ne nézze ezt tétlenül, hanem avat.