Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)
1922-05-16 / 110. szám
1922. május hó 16. Kedd. Egyes számára 4 K II. évfolyam. 110. szám. SZA ma este fél 7 órai SSSMXSS fS programmbeszédet. Esztergályos János programbeszéde. # * & Dr. Kiss Jenő a szociáldemokrata párt központi kiküldöttjének felszólalása. Nagygyűlés a sorház kerthelyiségében. Tegnap délelőtt tíz órakor tartotta meg Esztergályos János elvtárs Pécs Il-ik választókerületének szociáldemokrata programmal fellépett képviselőjelöltje programmbeszédét a Régi Sorházban. Jóval tíz óra előtt már oly nagy számban gyűlt egybe a hallgatóság a jelzett helyen, hogy dacára az esősre hajló időnek a programmbeszédet nem lehetett benn a teremben megtartani, mert a hallgatóság, nagy része már háromnegyed tízkor nem fért el a teremben. A sörház óriási kerthelyiségét is a megjelentek szorongásig megtöltötték s mintegy kétezren felüli tömeg vett részt a gyűlésen. A hallgatóság zömét természetesen a munkásság alkotta, de a kisiparos kiskereskedő osztály nem különben, a város haladó érzelmű polgársága is igen tekintélyes számban volt a proggrammbeszéden képviselve. A gyűlést pont 10 órakor Marton Sándor elvtárs nyitotta meg, s a gyűlés elnökéül Dick Györgyöt, jegyzőjéül Dömer Anzelm elvtársakat ajánlotta, kiket a megjelentek egyhangú felkiáltással meg is választottak. Dick György elnök üdvözölte a megjelenteket, s bemutatta az összegyűlteknek Kiss Jenő dr. ügyvédet a budapesti szociáldemokrata párt központi kiküldöttét, s a szót átadta neki. Kiss Jenő dr. beszéde. Kiss Jenő dr beszédében Bethlen István gróf miniszterelnök debreceni beszédéből vett idézetből indult ki, ahol Bethlen azt mondotta : — A jó külpolitika alapja a jó belpolitika. A belpolitika ne keresztezze a külpolitika útjait. Harmóniában kell maradnunk azokkal a törekvésekkel, melyek Európában a békét akarják megteremteni. Harmóniában kell maradnunk az európai irányzatokkal. Mikor nemzetközi társaságban vagyunk nem járhatunk fehér kamasniban, vagy vörös frakkban, de nem járhatunk vitézkötésben sem, hanem úgy kell viselkednünk mint a többi nemzet, és együtt kell velük tartanunk azokban a törekvésekben, melyek az emberiség haladását jelentik. Minden népnek meg van a joga az érvényesülésre, de az érvényesülés lehetősége csak addig áll fenn, míg harmóniában áll az emberiség haladásával. A történelem minden lapja ezt bizonyítja. Ennek a szép beszédnek, amit Bethlen Debrecenben hangoztatott —folytatja fejtegetését Kiss Jenő dr. — csupán két hibája van és pedig az, hogy ezt egy aktív miniszterelnök mondta, a második az, hogy az abban foglalt elveket az egységes párttal akarja megvalósítani. Miért nem valósította meg eddig programmját a miniszterelnök ? Bethlen már több mint egy éve aktív miniszterelnök, nem csak joga hanem kötelessége is lett volna a debreceni beszédben hangoztatott szép elveket megvalósítani, miért nem tette eddig, miért tűri, miért tűrte eddig hogy kormányzása alatt ezen elvekkel ellenkező történjék, miért létesített a kormány olyan intézkedéseket, amelyek a hirdetettel ellentétes célokat szolgálják, mit keresnek akkor Bethlen István gróf táborában Gömbös, Wolf és Dér, miért támogat kortesülján a miniszterelnök olyan politikusokat Derecskén és Hajdúszoboszlón, akik ép ellenkezőjét teszik és hirdetik annak, amit Bethlen István miniszterelnök mond. Ha a miniszterelnök tarthatatlannak tartja a külpolitika útjait keresztező belpolitikát miért sem változtatta meg amikor erre módja lett volna ! Miért tűri az internálásokat még mindig,miért nem gondoskodik az amnesztia rendelet végrehajtásáról, miért nem gondoskodott arról, hogy az atrocitások a gyilkosságok kinyomoztassanak, azoknak elkövetői a büntető igazságszolgáltatásnak adassanak át, miért van még mindig a jogfosztás, a nyílt szavazás, amely országunkat a Balkán nívója alá süllyeszti. A miniszterelnök panaszkodik, hogy ellenségei megrágalmazzák a külföld előtt. Nem ellenségei, hanem ezek a tények rágalmaznak ! A külföld ezeket a tényeket látja s ezekből a tényekből vonja le ítéletet azzal szemben ki a belpolitika e tényeiért felelős. Kikkel akarja a miniszterelnök most megvalósítani programját. A miniszterelnök másik hibája, hogy a Debrecenben hirdetett szép elveket kikkel akarja megvalósítani — az egységes párttal, azzal az egységes párttal, amelyben minden van csak egység nincs. Nézzük meg, hogy mi az az egységes párt, kik az alkatrészei, s ezek mit tettek két és fél év alatt. Az egységes párt apja Bethlen István miniszterelnök, kinek egy éves miniszterelnöki működéséről már volt szó, s aki kijelentette, hogy a kisgazdapárt az a szikla, amelyre az egységes párt szinaranyát össze akarja hordazni. Ez a szinarany a munkapárt ,a függetlenségi párt egy része, Gömbös, Wolf, Dánér, Zrilinszki, Budavári, Eruszt, Huszár, Heinrich. Ám ennek a „színaranynak” a súlya alatt a kisgazdapárt sziklája ketté hasadt. A kisgazdapárt, amely a háború alatt azt hirdette, hogy a demokrácia mellé omlós fehér kenyeret fog adni az országiak két és félévi uralma alatt adott 4000 koronás búzát, elviselhetetlen drágaságot, a városok dolgozó népeinek a kiéheztetését,adott kiviteli panamákat és a titkos választásnak elalkuvását, aki a miniszterelnököknek minden törvényjavaslatát minden intézkedését támogatta s mindég csak azt nézte, hogy mit kap érte ! A munkapárt volt a felelős a régi rendszerért, azért amely miatt lehetővé vált a világháború kitörése, a munkapárt volt a felelős azért, hogy 1914- ben Európában Magyarország volt az egyetlen, amelyiak parlamentjében a dolgozó tömegeknek nem volt képviseletük . A munkapárt volt oka annak a rendszernek, amely végelemzésben az összeomlásra, a forradalomra vezetett és ami a munkapárt volt 67-ben, ugyanaz volt a függetlenségi pártnak az egységes pártban egyesült része 48-ban ! Mert hisz ezeket egymástól a múltban csupán közjogi kérdések választották el. Alkotó eleme az egységes pártnak még Gömbös Gyula, aki ugyan kisgazda, de külön klasszist képvisel, mert ő a fajvédelem apostola. Milyen Gömbös Gyula fajvédelme Nézzük meg milyen ennek a Gömbös Gyulának fajvédelme ? Ő ennek az országnak kilencvennégy százalékában fajilag egységes s a kormányzás birtokában levő magyarságát védelmezi a hat százaléknyi kisebbség ellett.! Szomorú volna, hogyha ez a kilencvennégy százalékos többségi faj a hat százalékos kisebbséggel szemben védelemre szorulna, de nem is a faji védelmet, hanem a reakciót szolgálja, amit az általa felhasznált eszközök bizonyítanak legjobban. Ezek közzé az eszközök közzé tartoznak a numerus clausus, ami azt jelenti, hogy tanulni csak azok tanulhatnak, akiket a rendszer megbízhatóknak tart, kiüldözi az országból a tudósokat, tanárokat, tanítókat, sőt a köztisztviselőket, ha őket a rendszer nem tartja megbízhatóknak. Üldözik a fajvédelem cégére alatt a kereskedelmet ugyanakkor, amikor nehéz milliókkal támogatnak életképtelen kurzus vállalatokat, amelyek gombamódra szaporodnak, s amelyeknek állami támogatásával teszik tönkre a külföld előtt hitelünket, elidegenítik ezek megbízhatatlansága miatt tőlünk a külföldi tőkét s elérték már eddig azt, hogy Európa legnagyobb folyójának a Dunának közepén fekvő Budapestnek, amely földrajzi helyzet évől fogva a legélénkebb kereskedelmi gócpontnak kellene lenni,tönkre ment kereskedelme és ipara van, s a külföldi tőke Bécs és Pozsonyban lüktető kereskedelmi életet teremtett ugyanekkor. Gömbös Gyula tájvédelmének eszközei a mozi rendeletek kiadása, iparengedélyek, trafikjogok és italmérési engedélyek revíziója s egy reakciós ipartörvény megvalósítása és ennek a fajvédelemnek eredménye, hogy a kereskedelem gúzsbakötése miatt Magyarországon a dolgozó tömegek nyomorban élnek! A klató elemei az egységes pártnak az Ernszt-Huszár csoport, amely a kisgazdapártnak asszisztált. A Wolf Károlyok, akik kívülről támogatják a kormányt,s akik kijelentették, hogy nekik nem kellenek a jogrend papírformái, ha azok nem szolgálják a fajvédelmet s a jogrend papírformái alatt Magyarország tételes törvényeit értjük; a Dánér Bélák, akik a nemzetgyűlésen védelmükbe vették a Britanniásokat s a Zsilinszkyék, akik Gömbös publicistái. Ime ez Bethlen politikája,ez Bethlen egységes pártja ! De hát méltán felvetődik a kérdés, hogy miért ez az ellentét a miniszterelnök programmja, a tények és a miniszterelnök támogatói között. A felelet az, hogy Bethlen miniszterelnök nem akarja azt, amit hirdet, Bethlen István miniszterelnök reakciót, osztályuralmat akar, konzerválni akarja azokat az állapotokat, amelyek a forradalmat állandósítják és célját csak akkor érheti el, ha lenyűgözi többségével a demokratikus erőket. Azért kellenek neki ezek az eszközök, azért kellenek neki ezek a támogatók s azért hirdeti programmját, hogy a politikai iskolázatlanok támogatását megnyerje. Bizonyíték erre az is, hogy a miniszterelnök kikben látja ellenségeit. Ezek az októberisták és szövetségeseik, a liberális ellenzék és szociáldemokraták, akik választási küzdelmüket együtt vívják Bethlen ellen. Kik az októbristák és mi az októbrizmus ? Bethlen Genuából elhozta Lloyd George szellemes hasonlatát, amelyet a franciákra vonatkozólag mondott s ezt a hasonlatot Debrecenbe a helyi viszonyokra alkalmazva igy alakította át : — A belpolitikában is szaladgálnak ilyen kutyák, kik az emberiséget boldogító eszméktől telítve azokat megemészteni nem tudták és tudják. Ezek egy ideig betegek voltak, de most kezdenek meggyógyulni és előbújnak rejtekhelyeikről. Megint szavalják a magyar belpolitikának életét. Bethlen szerint ezek a kutyák ezek mi vagyunk az októberisták és szövet