Munkás, 1922 (2. évfolyam, 1-230. szám)

1922-05-16 / 110. szám

1922. május hó 16. Kedd. Egyes szám­ára 4 K II. évfolyam. 110. szám. SZA ma este fél 7 órai SSSMXSS­ fS programmbeszédet. Esztergályos János programbeszéde. # * & Dr. Kiss Jenő a szociáldemokrata párt központi kiküldöttjének felszólalása. Nagy­gyűlés a sorház kerthelyiségében. Tegnap délelőtt tíz órakor tartotta meg Esztergályos János elvtárs Pécs Il-ik választó­kerületének szociálde­mokrata programmal fellépett kép­viselőjelöltje programmbeszédét a Régi Sorházban. Jóval tíz óra előtt már oly nagy számban gyűlt egybe a hallgatóság a jelzett helyen, hogy dacára az esősre hajló időnek a programmbeszédet nem lehetett benn a teremben megtartani, mert a hallgatóság, nagy része már háromnegyed tízkor nem fért el a te­remben. A sörház óriási kerthelyiségét is a megjelentek szorongásig megtöl­tötték s mintegy két­ezren felüli töm­eg vett részt a gyűlésen. A hallgatóság zömét természetesen a munkásság alkotta, de a kisiparos kis­kereskedő osztály nem különben, a város haladó érzelmű polgársága is igen tekintélyes számban volt a prog­­grammbeszéden képviselve. A gyűlést pont 10 órakor Marton Sándor elvtárs nyitotta meg, s a gyű­lés elnökéül Dick Györgyöt, jegyzőjéül Dömer Anzelm elvtársakat ajánlotta, kiket a megjelentek egyhangú felkiál­tással meg is választottak. Dick György elnök üdvözölte a meg­jelenteket, s bemutatta az összegyűl­­teknek Kiss Jenő dr. ügyvédet a buda­pesti szociáldemokrata párt központi kiküldöttét, s a szót átadta neki. Kiss Jenő dr. beszéde. Kiss Jenő dr beszédében Bethlen István gróf miniszterelnök debreceni beszédéből vett idézetből indult ki, ahol Bethlen azt mondotta : — A jó külpolitika alapja a jó bel­politika. A belpolitika ne keresztezze a külpolitika útjait. Harmóniában kell maradnunk azokkal a törekvésekkel, melyek Európában a békét akarják megteremteni. Harmóniában kell ma­radnunk az európai irányzatokkal. Mikor nemzetközi társaságban vagyunk nem járhatunk fehér kamasniban, vagy vörös frakkban, de nem járhatunk vitézkötésben sem, hanem úgy kell viselkednünk mint a többi nemzet, és együtt kell velük tartanunk azok­ban a törekvésekben, melyek az em­beriség haladását jelentik.­­ Minden népnek meg van a joga az érvényesülésre, de az érvényesülés lehetősége csak addig áll fenn, míg harmóniában áll az emberiség hala­dásával. A történelem minden lapja ezt bizonyítja. Ennek a szép beszédnek, amit Beth­len Debrecenben hangoztatott —foly­tatja fejtegetését Kiss Jenő dr. — csupán két hibája van és pedig az, hogy ezt egy aktív miniszterelnök mondta, a második az, hogy az abban foglalt elveket az egységes párttal akarja megvalósítani. Miért nem valósította meg eddig programmját a miniszterelnök ? Bethlen már több mint egy éve aktív miniszterelnök, nem csak joga hanem kötelessége is lett volna a deb­receni beszédben hangoztatott szép elveket megvalósítani, miért nem tette eddig, miért tűri, miért tűrte eddig hogy kormányzása alatt ezen elvekkel ellenkező történjék, miért létesített a kormány olyan intézkedéseket, a­melyek a hirdetettel ellentétes célokat szolgálják, mit keresnek akkor Beth­len István gróf táborában Gömbös, Wolf és D­­ér, miért támogat kortes­ül­ján a miniszterelnök olyan politiku­sokat Derecskén és Hajdúszoboszlón, akik ép ellenkezőjét teszik és hirdetik annak, amit Bethlen István miniszter­elnök mond. Ha a miniszterelnök tarthatatlannak tartja a külpolitika útjait keresztező belpolitikát miért sem változtatta meg amikor erre módja lett volna ! Miért tűri az internálásokat még min­dig,miért nem gondoskodik az amnesz­tia rendelet végrehajtásáról, miért nem gondoskodott arról, hogy az atrocitá­sok a gyilkosságok kinyomoztassanak, azoknak elkövetői a büntető igazság­szolgáltatásnak adassanak át, miért van még mindig a jogfosztás, a nyílt szavazás, amely országunkat a Balkán nívója alá süllyeszti. A miniszterelnök panaszkodik, hogy ellenségei megrágalmazzák a külföld előtt. Nem ellenségei, hanem ezek a­­ tények rágalmaznak ! A külföld ezeket a tényeket látja s ezekből a tényekből vonja le ítéletet azzal szemben ki a belpolitika e tényeiért felelős. Kikkel akarja a miniszterelnök most megvalósítani programját. A miniszterelnök másik hibája, hogy a Debrecenben hirdetett szép elveket kikkel akarja megvalósítani — az egy­séges párttal, azzal az egységes párttal, amelyben minden van csak egység nincs. Nézzük meg, hogy mi az az egységes párt, kik az alkatrészei, s ezek mit tettek két és fél év alatt. Az egységes párt apja Bethlen István miniszterelnök, kinek egy éves minisz­terelnöki működéséről már volt szó, s aki kijelentette, hogy a kisgazdapárt az a szikla, amelyre az egységes párt szinaranyát össze akarja hordazni. Ez a szinarany a munkapárt ,a független­ségi párt egy része, Gömbös, Wolf, Dánér, Zrilinszki, Budavári, Eruszt, Huszár, Heinrich. Ám ennek a „színaranynak” a súlya alatt a kisgazdapárt sziklája ketté hasadt. A kisgazdapárt, amely a háború alatt azt hirdette, hogy a demokrácia mellé omlós fehér kenyeret fog adni az or­­­­szági­ak két és félévi uralma alatt adott 4000 koronás búzát, elviselhetetlen drágaságot, a városok dolgozó népei­nek a kiéheztetését,adott kiviteli pana­mákat és a titkos választásnak elal­­kuvását, aki a miniszterelnököknek minden törvényjavaslatát minden in­tézkedését támogatta s mindég csak azt nézte, hogy mit kap érte ! A munkapárt volt a felelős a régi rendszerért, azért amely miatt lehető­vé vált a világháború kitörése, a mun­kapárt volt a felelős azért, hogy 1914- b­en Európában Magyarország volt az egyetlen, amelyiak parlamentjében a dolgozó tömegeknek nem volt képvi­seletük . A munkapárt volt oka annak a rendszernek, amely végelemzésben az összeomlásra, a forradalomra veze­tett és ami a munkapárt volt 67-ben, ugyanaz volt a függetlenségi pártnak az egységes pártban egyesült része 48-ban ! Mert hisz ezeket egymástól a múltban csupán közjogi kérdések választották el. Alkotó eleme az egységes pártnak még Gömbös Gyula, aki ugyan kisgazda, de külön klasszist képvisel, mert ő a fajvédelem apostola. Milyen Gömbös Gyula fajvédelme Nézzük meg milyen ennek a Gömbös Gyulának fajvédelme ? Ő ennek az országnak kilencvennégy százalékában fajilag egységes s a kormányzás birto­kában levő magyarságát védelmezi a hat százaléknyi kisebbség ellett.! Szo­morú volna, hogyha ez a kilencvennégy százalékos többségi faj a hat százalékos kisebbséggel szemben védelemre szo­rulna, de nem is a faji védelmet, ha­nem a reakciót szolgálja, amit az általa felhasznált eszközök bizonyítanak leg­jobban. Ezek közzé az eszközök közzé tar­toznak a numerus clausus, ami azt jelenti, hogy tanulni csak azok tanul­hatnak, akiket a rendszer megbízha­tóknak tart, kiüldözi az országból a tudósokat, tanárokat, tanítókat, sőt a köztisztviselőket, ha őket a rendszer nem tartja megbízhatóknak. Üldözik a fajvédelem cégére alatt a kereskedel­met ugyanakkor, amikor nehéz milliók­kal támogatnak életképtelen kurzus vállalatokat, amelyek gombamódra szaporodnak, s amelyeknek állami tá­mogatásával teszik tönkre a külföld előtt hitelünket, elidegenítik ezek meg­bízhatatlansága miatt tőlünk a kül­földi tőkét s elérték már eddig azt, hogy Európa legnagyobb folyójának a Du­nának közepén fekvő Budapestnek, amely földrajzi helyzet évől fogva a leg­élénkebb kereskedelmi gócpontnak kellene lenni,tönkre ment kereskedelme és ipara van, s a külföldi tőke Bécs és Pozsonyb­an lüktető ker­esk­ede­lmi életet teremtett ugyanekkor. Gömbös Gyula tájvédelmének eszközei a mozi rende­letek kiadása, iparengedélyek, trafik­­jogok és italmérési engedélyek reví­ziója s egy reakciós ipartörvény meg­valósítása és ennek a fajvédelemnek eredménye, hogy a kereskedelem gúzs­bakötése miatt Magyarországon a dol­gozó tömegek nyomorban élnek! A klató elemei az egységes pártnak az Ernszt-Huszár csoport, amely a kis­gazdapártnak asszisztált. A Wolf Ká­­rolyok, akik kívülről támogatják a kor­mányt,s akik kijelentették, hogy nekik nem kellenek a jogrend papírformái, ha azok nem szolgálják a fajvédelmet s a jogrend papírformái alatt Magyar­­ország tételes törvényeit értjük; a Dánér Bélák, akik a nemzetgyűlésen védelmükbe vették a Britanniásokat s a Zsilinszky­ék, akik Gömbös publi­cist­ái. Ime ez Bethlen politikája,ez Bethlen egységes pártja ! De hát méltán felvetődik a kérdés, hogy miért ez az ellentét a miniszter­elnök programmja, a tények és a mi­niszterelnök támogatói között. A felelet az, hogy Bethlen miniszter­­elnök nem akarja azt, amit hirdet, Bethlen István miniszterelnök reak­ciót, osztályuralmat akar, konzerválni akarja azokat­ az állapotokat, amelyek a forradalmat állandósítják és célját csak akkor érheti el, ha lenyűgözi több­ségével a demokratikus erőket. Azért kellenek neki ezek az eszközök, azért kellenek neki ezek a támogatók s azért hirdeti programmját, hogy a politikai iskolázatlanok támogatását megnyerje. Bizonyíték erre az is, hogy a minisz­terelnök kikben látja ellenségeit. Ezek az októberisták és szövetsége­seik, a liberális ellenzék és szociálde­mokraták, akik választási küzdelmüket együtt vívják Bethlen ellen. Kik az októbristák és mi az októbrizmus ? Bethlen Genuából elhozta Lloyd George szellemes hasonlatát, amelyet a franciákra vonatkozólag mondott s ezt a hasonlatot Debrecenbe a helyi viszonyokra alkalmazva igy alakította át : — A belpolitikában is szaladgálnak ilyen kutyák, kik az emberiséget bol­dogító eszméktől telítve azokat meg­emészteni nem tudták és tudják. Ezek egy ideig betegek voltak, de most kez­denek meggyógyulni és előbújnak re­jtek­helyeikről. Megint szavalják a ma­gyar belpolitikának életét. Bethlen szerint ezek a kutyák ezek mi vagyunk az októberisták és szövet­

Next