Műtárgyvédelem, 2008 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Márton Zsuzsanna - Dobai Csaba - Galambos Éva - Dicső Ágnes - Nemcsics Imre - Kántor Zoltán - Lengyel László - Kovács Zoltán - Sánta Imre - Szentkirályi Miklós: Lézerek alkalmazása a restaurálásban Magyarországon : a Déri-projekt eredményeiről

Lézerek alkalmazása a restaurálásban Magyarországon A Déri-projekt eredményeiről Márton Zsuzsanna, Dobai Csaba, Galambos Éva, Dicső Ágnes, Nemcsics Imre, Kántor Zoltán, Lengyel László, Kovács Zoltán, Sánta Imre, Szentkirályi Miklós 1. Bevezetés A lézerek alkalmazása a kulturális örökség védelmében nem új keletű. Az 1970- es évek elején John Asmus, a San Diego-i Egyetem fizikusa munkatársaival a holográfia alkalmazhatóságát vizsgálta velencei márványszobrok restaurálásá­ban, mikor véletlenül észrevették, hogy a nagyteljesítményű lézer impulzusok alkalmasak a kövön képződő szennyeződésréteg eltávolítására­ (Asmus, 1978). Ezzel megnyílt egy új alkalmazási terület a lézerek számára. Manapság a legkülönfélébb anyagú, korú és állapotú műtárgyakon alkalmazzák a lézeres tisztítást és a lézeres diagnosztikát. 1995 óta kétévenként megrendezik a LACONA konferenciát (Lasers in the Conservation of Artworks). Az itt és a különböző folyóiratokban közölt egyre növekvő számú publikációból, és a lézer segítségével restaurált vagy diagnosztizált műtárgyak és épületek reprezentatív listájából nyilvánvaló, hogy a lézeres technológia bevonult a restaurátori eszköztárba. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány példa: a „Porta del Paradiso” (firenzei dóm, keresztelőkápolna, keleti kapu) tisztítása2 (Siano et al, 2003), a Mona Lisa 3D felmérése3 (Scailliérez et al, 2006), a Wawel-székes­­egyház Báthori kápolnájának restaurálása4 (Marzcak et al, 2007), a Parthenon frízének tisztítása5 (Pouli et al, 2003). Amint az egy új technológia kialakulásának stádiumában lenni szokott, nagyon sokféle anyagon, műtárgyon kipróbálták a lézeres tisztítást: kövön, terra­kottán, különböző fémeken, papíron és pergamenen, textílián és festményen. Magának a lézeres tisztításnak a paraméterei is rendkívül sokfélék lehetnek: különböző típusú lézerekkel dolgozhatunk (melyeknek más-más a hullám­hossza), változtathatjuk a felületre jutó energiasűrűséget, a lézerimpulzusok számát és ismétlési frekvenciáját, valamint az egy lépésben kezelt folt méretét. Mindez meglehetősen nagy flexibilitást kölcsönöz a módszernek - bár ezt teljesen kihasználni nem könnyű, hisz ritkán fordul elő, hogy egy együttműködő restaurátor-fizikus csoportnak nagyon sokféle lézer a rendelkezésére áll. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni a műtárgyak egyediségét. A lézeres tisztítás előnyeinek és hátrányainak mérlegelése a restaurálás tervezé­sének szakaszában, valamint magának a tisztításnak a nyomon követése, ellen­őrzése mindig a képzett restaurátor feladata. Csak a szakember vetheti össze a lézerrel és a hagyományos technikával elérhető eredményeket. 47

Next