Művelődés, 1975 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3. szám

nak az élete zajlott.“ Tekintettel arra, hogy a Hunyadiak több közép- és dél­kelet-európai államban is szerepet ját­szottak, a vajdahunyadi uradalom pe­dig a korabeli magyar királyság legna­gyobb, 28 városból, 50 mezővárosból és 1000 faluból álló birtokkomplexumának csupán egyik alkotóeleme volt, történe­tének feldolgozása, forrásanyagának közzététele történetírásunk nagy felada­tai közé tartozik. E munkából vállalt oroszlánrészt kiváló medievistánk Pataki József. Bevezető tanulmányának két első fe­jezetében nyomon követi az uradalom történetét XIV. sz.-i kialakulásától az 1530-as évekig. A hat mezővárost és 123 falut felölelő uradalom 1505-ig a Hunyadi család birtokában maradt, majd Brandenburgi György kezére ju­tott. Jelentős szerepet játszott a Mo­hács utáni trónharcokban . Zápolya Já­nos király 1536-ban Enyingi Török Bálintnak adományozza. A tanulmány következő, az uradalom szervezetét és gazdálkodását vizsgáló fe­jezetei vezetnek a mélybe, ahol az élet, a termelés zajlott a maga elevenségében. A szerző a számadások és egyéb forrá­sok adatait megfejtve fedi fel a lehető legnagyobb precizitással a középkori élet mennyiségi és minőségi mutatóit. A váruradalom belső szervezetét, igazga­tását, katonai jelentőségét az országos kapcsolatokba ágyazva mutatja be. Sta­tisztikai módszer segítségével világítja meg a birtok erejét és végső soron érté­két is meghatározó lakosság, a job­bágyok életét. Betekinthetünk a társa­dalmi rétegződés folyamatába. Megele­venedik a jobbágyok, szabadosok, zsel­lérek és a nemességre törekvő avagy jobbággyá váló kenézek világa. A gaz­dálkodással foglalkozó fejezet pontos számítások alapján mutatja be, hogy honnan származott és mekkora összegre rúgott az uradalom jövedelme. A 4800—5000 forint értékű jövedelem 40°/6-a származott a majorsági gazdál­kodásból, vagyis az uradalom saját ter­meléséből, 60%-a a jobbágyok kötele­zettségeiből. A bevétel 38%-át termé­kek, 62%-át pénz alkotta. Egy részét a vár fenntartására és egyéb kiadásokra fordították. A jövedelem jelentős részét, így 1515—1517-ben a bevétel 62°/%-át — részben a vár katonai szükségletei­nek rovására — Brandenburgi György a saját igényeinek kielégítésére fordí­totta. Az uradalom sajátosságaként je­lentős szerepet játszott a vastermelés és az aranymosás. A szerző rekonstruálja a középkori vastermelés folyamatát, megadja a termelt vas mennyiségét és értékét. A monográfiának beillő előtanulmány az uradalom XVI. század eleji történe­tére vonatkozó, nagy többségében mind­eddig kiadatlan latin és német nyelvű forrásanyagot vezeti be. Recenziónkban nincs tere annak, hogy részletesebb elemzésbe bocsátkozzunk, csupán jelezni kívánjuk a munka roppant értékét. Olyan levéltári anyag közzétételéről van ugyanis szó, amelyet a történelem vi­szontagságai öt ország hat levéltárába szórtak szét. A hunyadi, majd a Bran­denburgi családnak a vajdahunyadi ura­dalomra vonatkozó iratanyagát kezdet­ben Budán őrizték, innen 1525-ben Né­metországba szállították és a XVIII. század utolsó harmadáig elfelejtetten hevert Ansbachban. Egy részét 1785- ben Bécsbe, majd 1786-ban Magyar­­országra vitték. A Németországban maradt rész a Müncheni Állami Le­véltárba került. 1896-ban a Magyar Országos Levéltárnak egy újabb töre­déket sikerült megszereznie. 1938-ban a német területen maradt anyag a Nürnbergi Állami Levéltár gondozásá­ba jutott, ahol most is őrzik. A közzétett források zömmel a Nürn­bergi Állami, Magyar Országos és a Kolozsvári Akadémiai Levéltárból ke­rültek közlésre. Tartalmazzák az ura­dalom 1511 és 1533 közötti számadá­sait, számos Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és János király korából származó adomány- és fogadalomlevelet, levelet, rendeletet, összeírást, amelyek nemcsak­ az uradalom történetére vetnek fényt, hanem ezer szállal kapcsolódnak a XVI. század első felének olyannyira zaklatott történetéhez. Pataki József ezzel olyan, eddig nehezen hozzáférhető forrásanya­got bocsátott a történészek rendelkezé­sére, amely nélkül a kor tanulmányo­zása el sem képzelhető. VOGEL SÁNDOR Radványi-Román Károly/ ex libris M. 48 / KÖNYVTÁR 1975. 1. 32. Tartalom Szász Geraldina : Szabadpolcos Műszaki Könyvtár Marosvásárhelyen . . 17 Mikó Imre : A TÉKA irányvonalai........................................................................18 A Kriterion TÉKA sorozatának könyvészete..........................................................19 Dánielisz Endre: Új perspektívák előtt a Tanulók Könyvtára ... 21 Vörös Előd: A serdülőkornak olvasási szokásai...................................................23 Kosztolányi Dezső: Levél a könyvről........................................................................26 Dr. Váczy Leona : Az ókori könyvtárak.................................................................28 Könyvről, könyvtárról, olvasásról (Dr. Harsányi György gyűjtéséből) . . 31 Dr. Virgil Cândea : Dimitrie Cantemir és a román ajánló bibliográfia kezdetei.................................................................................................................................32 Könczei Ádám : Dienes László levele egy román közéleti személyiséghez . 36 Külföldi híradó..................................................................................................................37 Gábor Dénes : Radványi -Román Károly (Könyv­jegy mű­vészek) ... 38 Figyelőszolgálat ....................................................................................... 26., 35., 40 Könyvszemle..............................................................................................................41-48

Next