Művelődés, 1975 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1975-03-01 / 3. szám
hatja el a nyugatosok — elsősorban Ady Endre — lelkes propagálásának, újrafelfedezésének eredményeként. A kiváló Csokonai-kutató, Vargha Balázs, könyve izgalmas, jól dokumentált kalauz a költő élete és költészete iránt érdeklődő olvasó számára. A kötet terjedelme és hivatása miatt természetszerűleg nem hatolhat e kalandos életpálya legapróbb részleteibe, mégis külön erénye, hogy a Csokonai-kutatás szinte valamennyi problémáját felvillantja az olvasó előtt, jelezve a rövid, de rendkívül gazdag életpálya szerteágyazó vetületeit. Nagy mértékben könynnyíti meg a tájékozódást a lényegre tátörő korrajz is. A kortársak közül különösen a Kazinczyhoz fűződő kapcsoatát elemzi, kitér azonban a költő életmű útját kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásoló személyes kapcsolatok (Földi J. János, Fazekas Mihály) felvázolására is. Érdekes momentuma Vargha Balázs A könyvének Csokonai szerelmi lírájának э elemzése. A Lilla-dalok előtt keletkezett ,г szerelmes versek címzettjét nem ismerik a kutatók. Később java részük (némi változtatással) bekerült a Lilla-ciklusba, г s bár több feltételezés látott napvilágot, a versek Rózájának kilétét nem sikerült megnyugtató módon tisztázni. A kötet szerzője nem tör lándzsát egyik feltételezés mellett sem, számára ezekben a versekben elsőrendű érdekesség Csokonai lírájának formai és tartalmi gazdagodása, biztos kézzel különítve el a fiatal költőre még jellemző képi és hangulati utánérzéseket. Talán egyik költőnkről sem jegyezték fel, hogy ilyen lázasan igyekezett volna nyomtatásban kiadni műveit. Csokonai tele van könyvtervekkel, állandóan kötetek sajtó alá rendezésével foglalatoskodik, lapot indít, de egész életét végigkísérő súlyos anyagi gondjai miatt mindössze egy művét — a Dorottyát — tudja kiadni halála előtt könyv alakban. Szüntelenül pártfogásért, állásért instanciázik, rebellis híre azonban mindenütt megelőzi, mindannyiszor visszautasítják. Vargha Balázs olvasmányos, színes stílusban megírt könyve híven követi Csokonai Vitéz Mihály életútját a szülői háztól egészen korai haláláig, méltó emléket állítva költészetünk világirodalmi rangú képviselőjének. H. SZABÓ GYULA Dr. KIS ZOLTÁN, Dr. HOLICSKA DEZSŐ, Dr. VITÁLYOS ANDRÁS : EMBER ÉS EGÉSZSÉG , Bukarest 1974 Kriterion Könyvkiadó (Kriterion kézikönyvek), 383 p. + 32 p. képmelléklet. Ára kötve 18,50 lej Régi adósságot törlesztett a Kriterion X Könyvkiadó, amikor a népszerű, és bátorúan mondhatjuk : egyre népszerűbb, Kriterion kézikönyvek sorozatban Ember és egészség címmel egészségügyi kislexikont jelentetett meg. A szerzők a közel 400 lapon bepillantást engednek az orvostudomány világába, dióhéjban elmondva mindazt, amit a könyv „tárgyáról“, az emberről, a laikusnak is tudnia kell, tudnia illik önmagáról mint anatómiai, élettani, de ezen túlmenően biológiai, biokémiai, genetikai és biofizikai egyedről. Megtaláljuk a kézikönyvben az egyes fontosabb és gyakoribb betegségek pontos, szakszerű s a nem céhbeli számára is érthető leírását. Használhatóságát növeli az a tény is, hogy az egyes címszavak után ott találjuk a román megfelelőt is, s ezeket külön szótári részbe foglalják a könyv végén, így a románul hallott kifejezéseket egykettőre megtalálhatja az érdeklődő, és egyúttal az egyes kifejezések pontos román nyelvű megfelelőjét is. A könyv tehát egyszerre egészségügyi kislexikon és magyar-román, román-magyar egészségügyi kisszótár is. A szerzők szerényen a tanulóifjúságnak szánják a kézikönyvet, de biztosak vagyunk benne, hogy a tanuló felnőtt, a tanulni vágyó laikus, az orvostanhallgató és a gyakorló orvos — aki a szakmai nyelvet csak románul ismerte elSZ. BÁNYAI ERZSÉBET PATAKI JÓZSEF : A VAJDAHUNYADI VÁRURADALOM A XVI. SZÁZAD ELEJÉN Iosif Pataki : Domeniul Hunedoara la inceputul secolului al XVI-lea Studiu si documente. Bucuresti, 1973 Századunk utóbbi évtizedeiben a történettudomány, felzárkózván korunk tudományos forradalmához az állandó módszer- és szemléletbeli megújulás állapotában van. Az új történeti irányzatok kialakulása, az emberi élet minden oldalának és vonatkozásának ábrázolására irányuló törekvés, valamint a most már valóban egyetemessé táguló látkör a társadalomtudományok rohamos fejlődésének vonalába illeszkedik. Mindez azonban nem küszöbölheti ki a történész hagyományos munkaeszközét , a forráskiadványt. Alapvető feladat marad tehát a korok és tájegységek szerint rendezett források közzététele. Amenynyiben a közlendő anyag oly nagy, hogy meghaladja a nyomdai kereteket, a tulajdonképpeni forráskiadást a statisztikai módszerekkel történő feldolgozással kell helyettesítenünk. A nagyméretű sorozatok tudományos fórumok által irányított közös munka szülöttei, de jelentős szerepet játszhat az egyéni vállalkozás is. Ez utóbbi eredménye Pataki József : A vajdahunyadi uradalom a XVI. század elején című munkája. Bevezető soraiban a szerző maga vázolja a hosszas történészi aprómunkát igénylő műve elkészítésének tudományos indítékait. A középkori állam a helyi egységek eléggé laza konglomerátuma volt. Ezek sorában pedig a nagy gazdasági egységek, a közigazgatási, katonai és jogi kiváltságokkal felruházott uradalmak, főúri birtokok játszottak rendkívül jelentős szerepet. Tanulmányozásuk híján a középkori állam szervezete és az egész középkori élet érthetetlen maradna számunkra.“ A hűbéri uradalom volt tehát az az évszázadokig jól körülhatárolt keret, amelyben a lakosság többségének, elsősorban a jobbágyság ■ fBffflBTAVAHA A HAMVA M. 47/KÖNYVTÁR 1975. 1. 31. dig — haszonnal forgatja. Hogy csakugyan jókora űrt töltött be a könyv, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy röviddel megjelenése után legtöbb könyvesboltban még hírmondónak sem maradt belőle. Úgy látszik, a közel 18 000 példány nem volt elég. Remélhetőleg mielőbb napvilágot lát a kézikönyv újabb kiadása is.