Művelődés, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)
2019-03-01 / 3. szám
főhadnagy, az erdélyi államapparátusban, nagyapja, Tellmann József pedig, mint Kolozsvár (Gross Gusztáv utáni) főjegyzője, a városvezetésben vett részt. Ők, Hollós Ilona déd-, illetve ükapja, Tellmann Ferenc feleségét, vagyis Hollós Ilona dédanyját, Szőkefalvi Nagy Rozáliának hívták, neki volt apja a fentiekben már írt Szőkefalvi Nagy Sándor Kolozs megyei táblabíró, annak a Szőkefalvi Nagy Jozefának bátyja, aki Boncza Berta nagyanyjaként nagynénjeként került ugyancsak fentebb említésre. Mivel ezen Szőkefalvi Nagy testvérek szüleiről, mint Boncza Berta és Hollós Ilona utolsó (illetve visszafelé haladva első) közös őseiről, nem maradt fenn azonosításukhoz szükséges adat, két gyermekük, Jozefa és Sándor személye jelenti a kézzelfogható összekötő kapcsot, Hollós Ilona és Boncza Berta vonatkozásában. Hollós Ilona énekesi hivatásgyakorlása és családi élete számos kortársával ellentétben, meglehetős egyhangúsággal zajlott... így elmondható, hogy Hollós Ilonának Boncza Berta, egyfelől (anyai ágon) 4. fokú, másfelől (apai ágon) 3. és 4. fok közötti nagynénje illetőleg nagy-nagynénje volt, ami, ha összegezni akarnánk a kettőt, a rokonházasság miatti kumulációs torzítással annyit tesz, hogy 3 fok körüli - nagynéni-unokahúg - rokonságnak megfelelő vérségi összeköttetésben álltak egymással. A könnyebb érthetőség kedvéért az előbbi oldalon látható ábrán szemléltetően levezetve. Visszakanyarodva Hollós (Héjas) Ilona életútkezdetéhez, nem tudható, Nagyváradról mikor és hogyan jöttek át Budapestre, de a repatriálás - apját, Héjas Józsefet illető anyakönyvi lapmásolat 1921. évi kiváltásának tényéből ítélhetően, nagyobb eséllyel a trianoni békeszerződés hatályba lépése után nem sokkal eshetett meg. Az viszont már bizonyos, hogy Héjas (Hollós) Ilona, IX. kerület Lónyai utcai lakosként, 1937-ben már itt, közelebbről a Budapest-Belvárosi templomban bérmálkozott, és az 1938. év során ugyancsak itt kezdte meg - a Nemzeti Zenedében - zenei tanulmányait is, ahol oktatását az egykori nagyhírű operaénekes, Medek Anna látta el. A zeneiskolát 1942-ben fejezte be, majd énekesi pályafutása - a következő év elején - az akkortájt egyre népszerűsödő, Holéczy Ákos vezette Holéczy-együttesnél indult, amely eleinte ének-kvartett volt, és utóbb bővült zenekarrá. Tagjai voltak 1943-ban: Holéczy Ákos, Kazal László, Ákos (Szűcs) Stefi és Héjas (Hollós) Ilona. Ismeretlen előzmények után, Hollós (akkor még Héjas) Ilona 1944 novemberében házasságot kötött a közelebbről meg nem határozható dr. Takáts István Lajos gyermekorvos, gyermekklinikai tanársegéddel. Az énekesnő szüleinek Lónyai utcai lakásában laktak, ahol dr. Takács magánrendelést is folytatott. Együttélésük nem volt túlságosan hoszszúra nyúló, feltehetőleg 1949-50-ben véget ért. (A férj, esetleg azonos lehet az Orvosi Hetilapban publikáló, 1964-ben elhunyt Takáts István gyermekorvos, egyetemi adjunktussal). A Holéczy táncdalzenekar 1945. év végén zongoristának szerződtette az Aradon született és többszörösen erdélyi kötődésű Bágya Andrást, aki itt ismerkedett össze Hollós, azaz Héjas Ilonával, akit később - ennek válása után - feleségül is vett. Szólóénekesi pályakezdetén, 1948 őszén változtatta nevét Héjasról Hollósra, amit művésznév gyanánt használt. Meglehet önnön elhatározásából, vagy férje ráhatása folytán, de a Héjas név rossz csengése miatt szánta el magát erre a lépésre. Hollós Ilona egyik nagybátyja, a kolozsvári, de onnét szintén áttelepült Tellmann Ferenc (utóbb Télmányra magyarosított) magyar királyi alezredes, rokoni körre hagyományozódott tudomása szerint, Hollós Ilona azért változtatta meg ilyenformán a nevét, nehogy arra következtessenek belőle, miszerint neki Héjjas Ivánhoz, az 1919-1920 évekbeli hírhedt kecskeméti különítményvezérhez bármi köze lehet. (Nem is volt köze hozzá, az egy teljesen más Héjjas család volt, és mint látható, nevüket is másképp írták). Hogy az efféle magyarázat nem alap nélküli, és a név felvétele nem lehetett véletlenszerű, alátámasztja azon tény, miszerint Héjjas Ivánra - távollétében -, éppenséggel 1948 júliusában szabtak ki, nem sokra rá jogerőssé váló halálbüntetést. Hollós Ilona, még Héjasként, 1947-ben vált ki a Holéczy együttesből, és önálló énekesi pályára lépett. Ezzel elkezdődött magasröptű előadóművészi karrierje, mely közel húsz éven át, az 1960-as évek közepéig tartott. Jelenleg még feltáratlan, hogy az akkor már művésznevén Hollós Ilona, pontosan mikor és milyen körülmények között ment feleségül Bágya Andráshoz. Vélhetően van összefüggés kettejük nagyjából egyszerre történt zenekari kilépése, és 1950-51 körül létesült házasságuk között. Bágya András, akárcsak Hollós Ilona, 1947-ben hagyta el Holéczy Ákos zenekarát, és a Magyar Rádió munkatársa lett, amely változtatás nyilván befolyással volt mindkettőjük pályafutására. Bágya András egyengette, Hollós Ilona ösztönözhette zenei pártfogójának, majd házastársának előrejutását. Bágya András - Holéczy Ákos mintájára - ének- és jazzegyüttest szervezett, mellyel Hollós Hona sokszor dolgozott az elkövetkező időben. Hollós Ilona énekesi hivatásgyakorlása és családi élete, ugyan kivételes Boncza Berta (1894-1934) költőnő, emlékiratíró (forrás: FORTEPAN/Magyar Bálint) 8 • www.muvelodes.net