Művelődési közlöny, 1995. július-december (39. évfolyam, 19-37. szám)

1995-12-04 / 33. szám

33. szám MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 1759 A dokumentum - a fentiekkel összhangban - figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot érintő átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozza az egyének és az állam, a társadalmak felelősségét, lehetőségeit, feladatait ezek megoldásában, az embe­riséget és az egyes közösségeket egyaránt fenyegető veszélyek csökkentésében. A NAT szolgálja a különböző kultúrák iránti nyitottságot, megértést.­Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére nevel. Egységes, alapvető követelmények A NAT a kötelező oktatás valamennyi hazai iskolában érvényesítendő azon követelményeit foglalja magában, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közoktatás minden iskolatípusában az alapvető tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. Ezzel az oktatás nélkülözhetetlen tartalmi egységét és az iskolatípusok közötti átjárhatóságot hivatott elősegíteni. Egységes alapokra épülő differenciálás A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók értékeinek és érdekeinek, a pedagógusok szakmai törek­véseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek, lehetőségek figyelembe­vételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítésé­hez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégíté­séhez kellő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a NAT­O az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez - átlagos feltételek mellett és általában a közoktatási törvényben megszabott órakeret - iskolánként és évfolyamonként változó arányokban - mintegy 70-50 százaléka elegendő legyen, ezzel lehetővé teszi kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározását; • a tartalmakat és a követelményeket átfogó műveltségi területek és részterületek kere­tében, nem pedig tantárgyakba rendezve fogalmazza meg, lehetőséget nyújtva az is­koláknak arra, hogy tantárgyaikat önállóan alakítsák ki, válasszák meg és csoportosítsák; • a követelményeket nem évfolyamokra bontva, hanem a műveltségi területek átfogó, általános követelményeit - az életkori sajátosságokra is épülő és a tanítási-tanulási folyamat eltérő feladatai által meghatározott fő pedagógiai szakaszoknak megfelelően - a hatodik, illetve a tizedik évfolyam végére, a részletes követelményeket pedig a negyedik és a hatodik, illetve a nyolcadik és a tizedik évfolyamok végére határozza meg, ezzel is segítve a tanulókhoz alkalmazkodó tanítási-tanulási eljárások megvalósítását. A NAT nemcsak megengedi a különböző tantervi változatok, tankönyvek és más taneszközök készítését, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, választását, hanem ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli. Alapja továbbá a tizedik évfolyam elvégzése utáni alapműveltségi vizsga követelményeinek, a pedagógiai, szakmai ta­nácsadó és ellenőrző tevékenységnek, valamint orientálja a pedagógusok képzését és továbbkép­zését. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamat A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő diffe­renciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók­­ adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Next