Művelődésügyi Közlöny, 1962 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1962-01-01 / 1. szám
MÜLLI.zyÉSÜviYl KÖZLÖNY b) Munkáját a közösségi nevelés elvei szerint végzi. A kollektíva felelőssége a nevelés és a tanulmányi munka minden területére kiterjed. Figyelemmel kíséri, segíti tagjainak tanulmányi munkáját, politikai, erkölcsi fejlődését. c) Legalább félévenként egyszer megvitatja tagjai munkáját és feladatait. 9. Nagyobb létszámú kollégiumban több alapközösség alkot egy kollégiumi csoportot (szakcsoport, évfolyam), élén a csoport által választott vezetővel, akit a diákbizottság erősít meg funkciójában. A kollégiumi csoportok vezetőinek feladata az alapközösségek munkájának koordinálása, a diákbizottságtól kapott feladatok megvalósítása. III. A kollégiumi tagok. A tagok jogai és kötelességei. 1. A kollégiumba olyan — elsősorban munkás- és paraszt származású — hallgató vehető fel, aki megfelelő tanulmányi előmenetelt tanúsít, a népi demokráciához hű, emberi magatartása kielégítő, elfogadja a kollégium célkitűzéseit, tevékenyen részt vesz azok megvalósításában és szociális helyzete szükségessé teszi kollégiumi elhelyezését. 2. Az I. éves hallgatók kollégiumi felvétele ügyében a kari felvételi bizottság javaslata alapján az illetékes dékán (igazgató) dönt. A felvétel a tanév első félévére szól, a második félévre és a további tanévekre való felvétel ügyében a kollégiumi alapközösségek vitája és javaslata alapján a diákbizottság dönt a kollégium igazgatójával egyetértésben. A kollégiumi felvétel felsőéves hallgatók esetében egy tanévre szól. Saját hibájából félévet ismétlő hallgató kollégiumba nem vehető fel. A kollégiumból ki kell zárni azt a hallgatót, akit az egyetemi (főiskolai) fegyelmi szabályzat alapján meghatározott időre vagy véglegesen kizártak a felsőoktatási intézményből. 3. A kollégiumi tag jogai: a) Igénybe veheti a kollégium nyújtotta tanulmányi, művelődési lehetőségeket és szolgáltatásokat. b) Részt vehet az önkormányzati szervek megválasztásában mint választó és mint választható. c) Javaslatokat tehet a kollégiumi élet programjára. d) Észrevételeivel, panaszaival a kollégium és az intézmény illetékes szerveihez fordulhat. 4. A kollégiumi tag kötelessége: a) A szervezeti és működési szabályzatban, az alapközösségi és a kollégiumi munkatervekben rögzített feladatok végrehajtása, a házirend betartása. b) A biztosított szolgáltatásokért megállapított díjak fizetése. 5. A kollégium felszerelési és anyagi állományában szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárt a kárt okozó hallgató — kollektív károkozás esetén a kollektíva — köteles megtéríteni. IV. A kollégium fegyelmi eljárása: 1. A felsőoktatási intézmények hallgatóira vonatkozó szabályzatok és a kollégium szervezeti és működési szabályzata, valamint házirendje ellen vétő kollégista ellen indokolt esetben a kollégiumban is fegyelmi eljárást kell lefolytatni. 2. A fegyelmi eljárást a kollégium diákbizottsága és igazgatója indítja meg. (A fegyelmi eljárás lefolytatására a diákbizottság fegyelmi bizottságot hozhat létre.) A fegyelmi büntetésre tett javaslatot minden esetben meg kell vdni azzal az alapközösséggel, amelyhez a vétséget elkövető húsz szó tartozik. 3. A diákbizottság fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetések valamelyikét szabhatja ki: a) figyelmeztetés szóban; b) figyelmeztetés írásban; c) megrovás. A fegyelmi határozatokról a diákbizottság köteles tájékoztatni a kollégium tagjait. 4. Súlyosabb fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi határozatot csak a kollégiumi gyűlés hozhat. A fegyelmi büntetésre a diákbizottság tesz javaslatot. A kollégiumi gyűlés az alábbi fegyelmi büntetések valamelyikére hozhat határozatot: a) kizárás a kollégiumból meghatározott időre; b) kizárás a kollégiumból véglegesen. 5. A fegyelmi határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezni lehet az intézmény vezetőjéhez. A fellebbezés ügyében az intézmény vezetője dönt a KLSZ- bizottság meghallgatásával. V. A kollégium házirendje. E szervezeti és működési szabályzat alapján a diákbizottság házirendet dolgoz ki, amit a kollégiumi gyűlés hagy jóvá. A házirendet az intézmény vezetője erősíti meg a KISZ-bizottság egyetértésével. Művelődésügyi Minisztérium. Egészségügyi Minisztérium. Magyar Testnevelési és Sporthivatal. Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Földművelésügyi Minisztérium. A művelődésügyi miniszter 103/1962. (M. K. 1.) M. M. számú utasítása a közgazdász továbbképzés megszervezéséről. A marxista közgazdaságtudomány fejlődése, a népgazdaság különböző területein dolgozó közgazdászokkal szemben támasztott követelmények növekedése szükségessé teszi a közgazdászok tervszerű továbbképzésének megszervezését. A továbbképzés feladata a közgazdászok szakmai ismeretének felfrissítése, a közgazdasági tudomány legújabb eredményeinek megismertetése, a népgazdaság előtt álló aktuális feladatok megoldásának elméleti és gyakorlati vizsgálata, egyes speciális szakterületen történő továbbképzés. A közgazdászok továbbképzésének szervezésével és tartalmi irányításával kapcsolatos feladatokat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem látja el. A tapasztalatok alapján a jövőben a továbbképzést szélesebb és körülhatároltabb alapon kell majd kialakítani. A továbbképzés megszervezéséről az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben az alábbiak szerint intézkedem: I. 1. A közgazdászok továbbképzése tanfolyamokon történik. A tanfolyamok a közgazdasági munkaterület lényeges és időszerű elméleti és gyakorlati problémáit ölelik fel. A tanfolyamok lehetnek: a) Általános esti tanfolyamok. E tanfolyamokon olyan általános közgazdasági elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyalnak, melyek a népgazdaság különböző területein egyaránt felvetődnek. Ilyenek a szocializmus politikai gazdaságtanának egyes kérdései, az anyagi érdekeltség alkalmazásának problémái, a matematikai módszerek közgzdasági alkalmazása stb. köréből vett témák. Ezek a tan 3