Művelődésügyi Közlöny, 1962 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1962-01-01 / 1. szám

MÜ­­LLI.zyÉSÜviYl KÖZLÖNY b) Munkáját a közösségi nevelés elvei szerint végzi. A kollektíva felelőssége a nevelés és a tanulmányi munka minden területére kiterjed. Figyelemmel kíséri, segíti tag­jainak tanulmányi munkáját, politikai, erkölcsi fejlődését. c) Legalább félévenként egyszer megvitatja tagjai mun­káját és feladatait. 9. Nagyobb létszámú kollégiumban több alapközösség alkot egy kollégiumi csoportot (szakcsoport, évfolyam), élén a csoport által választott vezetővel, akit a diákbizott­ság erősít meg funkciójában. A kollégiumi csoportok ve­zetőinek feladata az alapközösségek munkájának koordi­nálása, a diákbizottságtól kapott feladatok megvalósítása. III. A kollégiumi tagok. A tagok jogai és kötelességei. 1. A kollégiumba olyan — elsősorban munkás- és pa­raszt származású — hallgató vehető fel, aki megfelelő ta­nulmányi előmenetelt tanúsít, a népi demokráciához hű, emberi magatartása kielégítő, elfogadja a kollégium cél­kitűzéseit, tevékenyen részt vesz azok megvalósításában és szociális helyzete szükségessé teszi kollégiumi elhelye­zését. 2. Az I. éves hallgatók kollégiumi felvétele ügyében a kari felvételi bizottság javaslata alapján az illetékes dé­kán (igazgató) dönt. A felvétel a tanév első félévére szól, a második félévre és a további tanévekre való felvétel ügyében a kollégiumi alapközösségek vitája és javaslata alapján a diákbizottság dönt a kollégium igazgatójával egyetértésben. A kollégiumi felvétel felsőéves hallgatók esetében egy tanévre szól. Saját hibájából félévet ismétlő hallgató kollégiumba nem vehető fel. A kollégiumból ki kell zárni azt a hall­gatót, akit az egyetemi (főiskolai) fegyelmi szabályzat alapján meghatározott időre vagy véglegesen kizártak a felsőoktatási intézményből. 3. A kollégiumi tag jogai: a) Igénybe veheti a kollégium nyújtotta tanulmányi, művelődési lehetőségeket és szolgáltatásokat. b) Részt vehet az önkormányzati szervek megválasztá­sában mint választó és mint választható. c) Javaslatokat tehet a kollégiumi élet programjára. d) Észrevételeivel, panaszaival a kollégium és az intéz­mény illetékes szerveihez fordulhat. 4. A kollégiumi tag kötelessége: a) A szervezeti és működési szabályzatban, az alap­közösségi és a kollégiumi munkatervekben rögzített fel­adatok végrehajtása, a házirend betartása. b) A biztosított szolgáltatásokért megállapított díjak fizetése. 5. A kollégium felszerelési és anyagi állományában szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárt a kárt okozó hallgató — kollektív károkozás esetén a kollektíva — köteles megtéríteni. IV. A kollégium fegyelmi eljárása: 1. A felsőoktatási intézmények hallgatóira vonatkozó szabályzatok és a kollégium szervezeti és működési sza­bályzata, valamint házirendje ellen vétő kollégista ellen indokolt esetben a kollégiumban is fegyelmi eljárást kell lefolytatni. 2. A fegyelmi eljárást a kollégium diákbizottsága és igazgatója indítja meg. (A fegyelmi eljárás lefolytatására a diákbizottság fegyelmi bizottságot hozhat létre.) A fe­gyelmi büntetésre tett javaslatot minden esetben meg kell vd­­ni azzal az alapközösséggel, amelyhez a vétséget elkövető h­úsz szó tartozik. 3. A diákbizottság fegyelmi határozatban a következő fegyelmi büntetések valamelyikét szabhatja ki: a) figyelmeztetés szóban; b) figyelmeztetés írásban; c) megrovás. A fegyelmi határozatokról a diákbizottság köteles tájé­koztatni a kollégium tagjait. 4. Súlyosabb fegyelmi büntetést kiszabó fegyelmi hatá­rozatot csak a kollégiumi gyűlés hozhat. A fegyelmi bün­tetésre a diákbizottság tesz javaslatot. A kollégiumi gyű­lés az alábbi fegyelmi büntetések valamelyikére hozhat határozatot: a) kizárás a kollégiumból meghatározott időre; b) kizárás a kollégiumból véglegesen. 5. A fegyelmi határozat ellen a közléstől számított 8 napon belül fellebbezni lehet az intézmény vezetőjéhez. A fellebbezés ügyében az intézmény vezetője dönt a K­LSZ- bizottság meghallgatásával. V. A kollégium házirendje. E szervezeti és működési szabályzat alapján a diák­bizottság házirendet dolgoz ki, amit a kollégiumi gyűlés hagy jóvá. A házirendet az intézmény vezetője erősíti meg a KISZ-bizottság egyetértésével. Művelődésügyi Minisztérium. Egészségügyi Minisztérium. Magyar Testnevelési és Sporthivatal. Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottsága. Földművelésügyi Minisztérium. A művelődésügyi miniszter 103/1962. (M. K. 1.) M. M. számú utasítása a közgazdász továbbképzés megszervezéséről. A marxista közgazdaságtudomány fejlődése, a népgaz­daság különböző területein dolgozó közgazdászokkal szem­ben támasztott követelmények növekedése szükségessé teszi a közgazdászok tervszerű továbbképzésének megszer­vezését. A továbbképzés feladata a közgazdászok szakmai ismeretének felfrissítése, a közgazdasági tudomány leg­újabb eredményeinek megismertetése, a népgazdaság előtt álló aktuális feladatok megoldásának elméleti és gyakorlati vizsgálata, egyes speciális szakterületen történő továbbképzés. A közgazdászok továbbképzésének szerve­zésével és tartalmi irányításával kapcsolatos feladatokat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem látja el. A tapasztalatok alapján a jövőben a továbbképzést széle­sebb és körülhatároltabb alapon kell majd kialakítani. A továbbképzés megszervezéséről az érdekelt miniszterek­kel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértés­ben az alábbiak szerint intézkedem: I. 1. A közgazdászok továbbképzése tanfolyamokon törté­nik. A tanfolyamok a közgazdasági munkaterület lénye­ges és időszerű elméleti és gyakorlati problémáit ölelik fel. A tanfolyamok lehetnek: a) Általános esti tanfolyamok. E tanfolyamokon olyan általános közgazdasági elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyalnak, melyek a népgazdaság különböző területein egyaránt felvetődnek. Ilyenek a szocializmus politikai gazdaságtanának egyes kérdései, az anyagi érdekeltség alkalmazásának problémái, a matematikai módszerek köz­­gzdasági alkalmazása stb. köréből vett témák. Ezek a tan­ 3

Next