Művelt Nép, 1955 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1955-06-26 / 26. szám

a kolozsvári Állami MAGYAR SZÍNHÁZ — mint az Agerpress román hírügy­nökség közli — bemutatta Csiky Gergely »Buborékok« című szatirikus színművét. EREDETI MAGYAR CIM­BALMOT kért a moszkvai Nagy Színház Erkel Bánk bán című operájának előadásához. A Kultúrkapcsolatok Intézete elküldte Moszkvába a kért hangszert. » A BAKONY ÉS A BALA­TON KÖRNYÉKE a népi mű­vészetek kincseiben igen gaz­dag és mindeddig eléggé ki­aknázatlan gyűjtőterület. A Veszprém megyei tanítók ta­nítványaikkal együtt most eredményes népművészeti gyűjtőmunkába kezdtek, ame­lyet a Veszprém megyei tanács messzemenően támogat. Nagy gondot fordítanak a szakszerű­ségre és ezért a tanács a peda­gógusok számára egyhónapos bentlakásos néprajzi tanfolya­­mot indított, amelyen az or­szág legjobb népművészeti­­szakemberei tartanak előadá­sokat ötvenöt falusi nevelő­nek. ÉRDEKES LELETET állítot­tak Idel a gyulai múzeumban: egy XVIII. századból szárma­zó meteorkőből faragott baltát, amelynek a régi babonás nép­hit gyógyító erőt tulajdonított. A­­gyógyító mennykövet­ Szarvas környékén találták. • MAGYAR ZENETÖRTÉNE­TI MŰ jelenik meg a közeljö­vőben a Szovjetunióban. A ze­netörténeti adatokat Martinov neves szovjet zenetörténész dolgozta fel. REMBRANDT ISMERET­LEN FESTMÉNYÉT fedezték fel infravörös sugarakkal egy »Lót és leányai«­ című XVIII. századbeli ismeretlen festőtől eredő képen. A hollandiai Maastricht városka múzeumá­ban őrzött festményről a szak­értők megállapították, hogy a kép eredetileg 1643-ban ké­szült, de a XVIII. században átfestetté­k. A szakértők most tanulmányozzák, sikerül-e az átfestést eltávolítani és helyre lehet-e még állítani az eredeti Ber­vb­andt-képet. Százéves ■ Toldy Ferenc gimnázium. Az iskola diákjai kiállítást rendeztek, amelynek egyik érdekessége az iskola gyufaszálakból készített modellje. Vádler Róbert tanuló munkája (MF. — Tormai Andor felv.) A Martin-kemencénél. Gáborján­ Szabó Kálmán fametszete Gáborjáni Szabó Kálmán halála Az utóbbi években mindig a szomorúság és a fájdalom érzése fogta el a művészeket, amikor Gáborjáni Szabó Kál­mán grafikusművész, főiskolai tanár neve szóba került. A tra­gikus sorsú művész évek óta súlyos beteg volt. Kínzó, szinte elviselhetetlen szenvedéseit sú­lyosbította az is, hogy a beteg­ség tevékeny szellemét lebék­lyózta, művészi terveinek va­­lóraváltását félbeszakította. Ennek a tragikus életnek ve­tett véget néhány nappal ez­előtt a halál. A két világháború közötti időben már jelentős eredményeket elért művész egyike volt az elsőknek, akik a felszabadulás után az ifjú­ság, az új művészgeneráció nevelésének felelősségteljes feladatát a maguk átnevelésé­vel, régi elveik felülvizsgálá­sával együtt végezték — jelen­tős eredménnyel. Gáborján­ Szabó az elsők közöt­t nyitotta fel szemét felszabadult éle­tünk szépségeinek ábrázolásá­ra. Nemrégiben a Fényes Adolf-teremben megrendezett kiállításán módunk volt együtt látni azokat a sokszor szűk­szavúságukban is megragadó fametszeteket, amelyek a ma­gyar grafika első kísérletei voltak a szocialista realizmus felé. Gáborján­ Szabó Kálmán úttörő munkáját a betegsége és most a halála megszakította. Művészi törekvései mégis je­lentősek maradtak a magyar grafika történetében, s tovább élnek tanítványaiban, a fiatal magyar grafikusokban. A SÁRKÖZI SZŐTTELKÉ­­SZÍTŐ népművészek népmű­vészeti tájházat kapnak De­csen. A tornácos, oszlopsoros tájházat július elején avatják fel ünnepélyesen. A tájház szobáit, ahol a népművészek dolgoznak majd, régi sárközi motívumokkal ellátott búto­rokkal­­rendezik be. BÉCSBEN német nyelven, magyar novelláskötetet adott ki az Osztrák—Magyar Egye­sület *Mai és régi magyar el­beszélések* címmel.­­ ÍRÓI A­LKOTÓHIAI céljaira több százezer forintos beruhá­zással újjáépítették Csiky Gergely visegrádi villáját. #npflBAfl­Oprts­UlNTpR/lkNOrO­Kp­SSN­TI j fiatal művészek sikerei« "JT címmel a lap szerkesz­tőségi cikkben méltatja a bas­kír irodalom és művészet ün­nepi hetének eseményeit. A »Ványa bácsi«, s eredeti bas­kír darabok előadása azt bi­zonyította, hogy az opera, a balett és a prózai színjátszás terén nagy eredményeket ér­tek el a fiatal baskir művé­szek. Különösen figyelemre­méltóak ezek az eredmények, ha tekintetbe vesszük, hogy Baskiriának a forradalom előtt nemcsak színháza és operája, de még irodalmi nyelve sem volt — állapítja meg a Pravda szerkesztőségi cikke. A román lap hosszabb elemző cikkben értékeli az új drámák pozitív hőseinek alakját. A bevezetőben meg­állapítja, hogy minden kor ha­ladó irodalma ismerte a­­pozi­­tív hőst. A mai drámák pozi­tív hőse egynek érzi magát osztályával és népével, ebből fakad optimizmusa, amely azonban nem jelenti az áldo­zatok és a nehézségek elken­dőzését. A mai drámák pozitív hősének két általános hibájá­ra is kitér a kritika. Az egyik hiba, hogy a pozitív hősök jel­leme nem eléggé színes, nem eléggé széles skálájú, a másik pedig, hogy ezek a hősök nem vesznek cselekvően részt a konfliktusban, csak megma­gyarázzák azt Felhívja a fi­gyelmet arra, hogy ezeket a hibákat nem lehet színpadi trükkökkel kiküszöbölni. Több élettapasztalatra, s nagyobb eszmei igényességre van szük­ség ahhoz, hogy a mai iroda­lom kialakíthassa korunk po­zitív hősét a színpadon — fe­jeződik be a Contemporarul cikke. A lengyelországi magyar IfA. filmfesztiválról közöl barátságos hangú, de őszinte is bíráló cikket. Helyteleníti, hogy a magyar film hete alatt Varsóban mindössze két ma­gyar filmet mutattak be, s így a dolgozók nem ismerhették meg a legújabb magyar filme­ket. A lap szerint azért ren­dezik az ünnepi filmheteket, hogy a dolgozók megismerhes­sék egy másik ország filmkul­túráját. A cikkíró méltatja az »Életjel­ című filmünket, s végül hangsúlyozza,­ hogy a filmhetek a jövőben ne csak ünnepélyes, hivatalos fogadá­sok legyenek. TEATR Kibővítették és átrendezték a Szépművészeti Múzeum görög-római gyűjte­ményét, amelyet most állandó kiállításon mutatnak be. Képünk: Táncoló lány, márványszobor az i. e. III. századból (MF , Seldner Zoltán felv.) neelleisse ati »*•*•«• tMi­kilik­i»»U»aa A­z olasz lap részletes tu­dósítást és kritikát kö­zöl a párizsi színházi feszti­válról. Hangsúlyozza, hogy ez a nemzetközi seregszemle sok­kal értékesebb, mint amilyen a filmfesztivál volt. Nem szennyezi az üzleti és propa­ganda érdek, s ezért a népek kölcsönös megismerését és ba­­rátkozását is jobban szolgálja, magas színvonalú művészi esz­közökkel. Megemlékezik az Avanti az Abbey Theatre és a Theatre Workshop előadá­sairól, beszámol Eduardo de Filippo nagysikerű vendég­­szerepléséről. A lap szerint a színházi fesztivál legfontosabb tanulsága az, hogy a nem­zeti drámairodalom alkotásait kell az egyes társulatoknak be­­mutatniuk, mert ez szolgálja legjobban a fesztivál célját. Befejezésül a párizsi lapok kritikáiból közöl szemelvénye­ket az Avanti. Tronegger, a világhírű JJL svájci zeneszerző ora­tóriumot írt Paul Claudel szö­vegére, »Johanna a máglyán­­címmel. Az oratórium az Or­­leans-i szűz elítéltetésének és máglyahalálának tragikus moz­zanatait eleveníti fel, s olyan nagy sikert aratott, hogy most a filmváltozatát is elkészítik, Ingrid Bergmannal a címsze­repben. Rendező Rosselini, a­­Róma nyílt város­ alkotója lesz. ARTSUBL F­lháborító esetről számol be a német lap: a­­Ju­lius és Ethel Rosenberg­ című könyv athéni fordítóját és ki­adóját egy görög bíróság négy­hónapi börtönbüntetésre ítélte, mert a könyv leleplezi a Rosen­­berg-házaspár meggyilkolásá­val kapcsolatos manővereket. K­özli Elsa Triolet francia írónő elragadtatott han­gú bírálatát a pekingi klasszi­kus operaegyüttes párizsi be­mutatójáról. Triollet részletesen elemzi a­­Három találkozás« című operát. Vercors a­­Fehér­hajú lány«-ról írt meleghangú bírálatában ismerteti az opera létrejöttének körülményeit, s megállapítja, hogy a népi fel­dolgozásokból kollektív mun­kával született meg a­­Fehér­hajú lánya, a kínai nép nem­zeti operája. Egy másik cikk­ben érdekes riportot közöl a lap: neves francia művészek felkeresték Csao Fen-t, az ope­raegyüttes vezetőjét, s tartal­mas vita alakult ki a hagyo­mányos kínai zene és a nyu­gati zeneművészet kapcsolatá­nak kérdéseiről. A kínai együt­test felkereste Raymond Rou­leau, a neves francia színházi rendező is. A lap végül hírül­­adta, hogy a kínai együttest René Coty köztársasági elnök kihallgatáson fogadta, s hang­súlyozta a fogadáson: öröm­mel tölti el a kínai művészi együttes franciaországi látoga­tása és sikeres szereplése. CSOKONAI átidéecsipán »... Tessék! Tessék!... Forró debreceni!... Cso­konaival hitelesítve! Csak 730, kenyérrel, mustár­ral! ...« íme, a költő! Városunk nagy fia! A koszorútartó szegre táblát akasztottak s a csabaiból debrecenivé vedlett páros hitelességéhez semmi kétség nem férhet immár. Aki mégis kétel­kednék, tekintsen az éhen­­halt Csokonai szobrára, amint másfélszázad múltán a zaftos debrecenit propa­gálja — kenyérrel és mus­tárral, potom 7.20-értl — és megbizonyosodhat, hogy az Élelmiszeripari Vállalatnál és a Helyiipari Vásár ren­dezői között akadnak még hagyománytisztelő emberek. Taar Ferenc Debrecen ­ magyar színjátszás ünnepi hetéről­ ­. A debreceni Csokonai Szinház ezzel kezdte meg a budapesti feszti­­vált­ is. Becézett férfinév. 14. Talál. 16. Emiatt történik. 16. Ismeretlen névjele. 17. Dél-amerikai köztársaság. 20. Helyhatározás. 23. Endrődi Sán­dor. 27. A virág termője. 29. Nótái mássalhangzók! 31. Jel. 32. Végtag. 34. »Éktelenül« késleltető!­ 36. Drá­mairodalmunk egyik fontos ténye­zőjévé kell válnia. 37. Felügyelő. 38. Hébe-hóba helyez kilátásba. 40. Pécsi Tanács. 41. Búzaörső hely. 43. Ruházati cikk. 44. Összetett szavak elején egészen kicsit jelent. 46. In­vitáló. 47.* Színművészünk (Miskolc) Déryné Színház.) 48. út, útján — klasszikus szóval. 49. Fejér megyei község. 51. Mint — németül. 52 Rangjelzés. 53. A geometriában a görbülés neve. 55. Ábrányi Kornél. 57. Összetekerő. 60. Helyhatározás. 61. Szálldos. 84. A 22. sz. színpadi alakítója, a kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban. (Károly.) FOOGOLEGES: I. Lásd 25. sz. 2. Sötét folt. 3. Nagy Pál. 4. Csöpp. 5. Szomszédba küld hírt. 6. Egy nálunk is termesz­tett cserje, de egy kis pille neve is. 7. Poe Edgár. 8. Álomba merül. 9. Kétszínű. 10. Thomas Mann weimari hősnője, Goethe szerelme volt. II. Személyes névmés. 12. A görög had- Isten. 18. Egy korszerű problémát színpadra vivő szerzőnk. 19. Lábas­szélek! 21. Éneklő hang. 22. A Jó­zsef Attila Színház »Az aranyember« című előadásában Simon György ala­kítja. 24. ZBR. 25. A Jókai Színház produkciója. 28. ANP. 28. Szállítási díj. 30. Kerüli a munkát. 32. A Vihar után egyik nagyszerű szereplője. 33. Budapesti utca. 36. Egyik hónap neve oroszul. 38. GOH. 39. Össze­vissza írói 42. Női név. 45. Kölcsönös Takarékossági Alap. 49. Milyenségi szó. 50. Kiváló színművésznőnk. 52. Fizimiska. 53. Tó­t németül. 54. Salgótarján! Torna Kör. 58. Műnek a tulajdona? 58. Szovjet folyó. 59. Ró­mai 501. 62. B. V. 63. E. A. Beküldendő a vizet. I.­ 35., 47., 64. és a függ. I., 18., 22., 25., 32., 50. sz. sorok megfejtése és a »Rejtvény­­szelvény« legkésőbb Július 4-ig. A dm mellé írjuk: »Rejtvény.« A megfejtés értéke: 10 pont. Június 12-i rejtvényünk megfejtése: Teknővájó cigányok; Őcsényi keresz­telő; Háború és béke; Nirvána; Zórdi karácsonya; Szénagyűjtők. Könyvet nyertek: Czingráber La­josné, Győr: Kenese­ Károly, Bp; Kántor Miklós, Sopronhorpács; Dr. Oravetz Istvánná, Esztergom; Ország N., Bp; Szebenyi László, Bp; Tury Katalin, Bp; Csete Miklós, Debre­cen; Dévényi Iván, Esztergom; Mat­ó András, Bp. A nyereményeket postán küldjük el. VÍZSZINTES: A szerkesztőbizottság elnöke: DARVAS JÓZSEF A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat igazgatója. Szerkesztő­­ség: Budapest, VII., Lenin-krt. 0—II., I. emelet. Telefon: 421-776, 220- 893, 221-288. Kiadóhivatal: Budapest, Lenin-körút 9— II. Tel.: 221- 285, 221-293. Terjesztik: Buda­pesten a Főposta Hírlapterjesztő üzeme, vidéken a helyi hírlapter­­jesztéssel foglalkozó postahivata­lok. Előfizetése: a Posta Központi Hírlap Iroda­vállalatnál, Buda­pest, V., József nádor tér I. távi.: 180-850. Csekkszámla: 61.0­8. Előfizetési ár: egy évre 48.—, öt évre 24.—, negyed évre 12.—, egy hóra 4.- Ft 2­552781 Athenaeum mélynyomása (P. V. Soproni Béla) REJTVÉNYSZELVÉNY MŰVELT NÉP 26. szám

Next