Fett Jolán Munkácsy-díjas iparművésznő kiállítása (Műcsarnok, Budapest, 1973)
Fett Jolán legújabb kiállítása nem életmű kiállítás — olyan értelemben, hogy indulásától kezdve mutatja be műveit, hanem az utolsó tíz év munkáiból válogatott anyagát rendeztük kiállítássá a Műcsarnok három termében. Előző — Csók Galéria (1958, 1966), Derkovits terem (1970) — kiállításainak anyagával szemben, ahol szövött anyagoktól falikárpitokig mutatta be művészi tevékenységét, e kiállításán a gobelin az egyedüli műfaj, amelyen keresztül betekintést nyerhetünk alkotó éveinek termésébe. Ez az anyag — a gobelin — művészete kiteljesedését mutatja, amely szinte betölti és uralja kifejezési formáját. És talán ilyen értelemben „életmű" kiállítás mégis, hiszen megtalálta azt az utat, amelyen művészete halad, és ez a gobelin művészet. E művészet - Magyarországon is rangos előzményekre tekint vissza, írásos adataink vannak róla, hogy már Zsigmond király (14. század) korában is készültek falikárpitok Magyarországon. Fennmaradt legkorábbi faliképünk azonban csak a 19. századból ismeretes, nevezetesen Iványi-Grünwald Béla „Magyar lakodalmas"-a. Századunkban - több művésztelepünk közül a gödöllőin virágzott az első hazai szövőműhely, Körösfői-Kriesch Aladár nevével fémjelezve. Vaszary János és Rippl-Rónai József gobelinjei új utakat nyitottak a fejlődő művészet terén. E művészek mellett a magyar gobelinművészet legnagyobb alakja, akinek hatása máig is termékenyítőleg hat művészeinkre, Ferenczy Noémi volt. Művészetében felhasználta a múlt és a kor jelentős mestereinek eredményeit, továbbfejlesztve és kialakítva a legmagasabb fokon művészi formanyelvét. Főiskolai tanárként a budapesti Iparművészeti Főiskolán hoszszú évekig nevelte a leendő művészgenerációt. Itt tanult Fett Jolán is, az 1947-1951. közötti időszakban, mint Schubert Ernő növendéke, majd mint Ferenczy Noémi tanársegédje 1956-ig maradt a főiskolán. Egy fiatal művész pályájának kezdeti időszakában azonban a fiatalok nevelése túl sok időt von el saját alkotó művészetétől és az önálló művészi tevékenységtől. Ezért megvált a főiskolától. A főiskolai évek után a kísérletezések évei következtek, amelyek művészetét gazdagították, látókörét az utazások, kiállítások mélyítették és az állami megbízások segítették témáinak megvalósításában. Gobelinművészetünk szorosan fonódik össze a nagy állami megbízásokon keresztül jelenkori építőművészetünkkel. Az építészet mindig is igényelte a sík- és plasztikus művészet alkotásainak együttesét és ezen belül mindig nagy szerepet játszottak és játszanak ma is a faliszőnyegek. És mint ilyenek, alkalmasak arra, hogy a műélvezők nagy táborának adjanak igazi élményt, a legrangosabb tömeg művészetté váljék. Hiszen gobelinek díszítik tanácskozó és házasságkötő termeinket, egyetemi épületeink, szállodáink, éttermeink falát, így a legnagyobb mecénás, az állam segítségével ma már nemcsak egy-egy magángyűjtemény becses, de a nyilvánosságtól elzárt darabjai készülnek a gobelin-műhelyekben. Fett Jolán gobelinjei - amelyek e kiállításon szerepelnek — majdnem egytől egyig a modern téralakítás darabjai. Gobelinjei díszítik a tihanyi, balatonfüredi szállodákat, a győri SZOT székház tanácskozótermét, és jelenleg is több megbízáson dolgozik. Munkái az épületek szerves részévé válnak, téralakító dekoratívitásuk feloldja az épületek komorságát, a sík, egyhangú falakat megbontják, emberközelivé varázsolják. Témái mindig bensőségesek, az emberről, az emberhez szólnak. A természet, a zene, az érzelmek megfogalmazása munkáiban fő hangsúlyt kap. Műveinek egy részében a női alak megformálására, érzelmeinek, küzdelmeinek kifejezésére törekedett. A termés