Fett Jolán Munkácsy-díjas iparművésznő kiállítása (Műcsarnok, Budapest, 1973)

szét szeretete, a bennünket körülvevő világ Is sok­szor témája műveinek, amelyek nagyszerűen egészí­tik ki azokat az épületeket (éttermek, szállodák stb), amelyek funkciójuknál fogva a megpihenés, a nyu­galom terei is. A társművészetek közül nemcsak az építészet az, amelyhez igen közel áll Fett Jolán művészete, ha­nem a zene is inspirálja munkájában. Erőteljes, de lírai megfogalmazású műveit (gondolok itt a Cres­­cendora, Bartók Cantata profanára vagy Kékszakállúra nemcsak formájukban, de témájukban is a zene szeretete hatja át. Nagy kár, hogy e gobelinjei nem kerültek még zenei környezetbe. Művészetének kifejezési formáján - a gobelinen - belül számos variációval találkozunk. Használja a magyar racka gyapjú mind a tizenkét árnyalatát, a szürkéket, barnákat, ezeket a narancsok, lilák színei­vel variálja — de húsznál sohasem dolgozik több színnel. A szövés technikája részben a haute lisse 2—3—4—5/cm sűrűség, részben a hurkos technika, amelynek alapja az aubussoni szőnyegszövés hurkos megoldása. Vékony alapszövésű anyagon dolgozik hímzésszerűen is. Egy igazi jó művész jó mesterember is. Ezt mond­hatjuk el Fett Jolánról is. Az alkotó folyamat a go­belineknél sokrétű: a vázlat elkészítése után követ­kezik a karton és a kópia elkészítése, amely irányítja a szövést.A szövést — sok esetben maga a művésznő végzi — sok esetben egy hosszú évek alatt kialakuló együttdolgozás eredményeképp a szövőnő. E gobe­linek egy részét is Szelecsényi Júlia szőtte, azono­sulva a művel és annak érzelemvilágával. E kiállítás jó alkalom a művész tízéves munkásságá­nak felmérésére. Jó alkalom arra, hogy számbave­­gyük a gobelineket ilyen együttesben és külön-külön is kielemezzük őket, hisz a kiállítás bezárása után újra elkezdik önálló életüket élni. KRATOCHWILl MIMI L’exposition récénte de Jolán Fett n'est pas rétros­pective au sens propre du terme parce que les oeuvres du début y manquent et elle ne présente qu'une collection des oeuvres des derniers dix ans dans les trois salles du Palais des Expositions. Tandis que les expositions précédentes organisées à la Galérie Csók en 1958 et en 1966 et à la Galérie Derkovits en 1970 ont révélé l’activité créatrice de l’artiste dans le domaine des textiles et des tapis­series, celle-ci ne fait voir que les gobelins. Cette forme d’expression montre que son art s’est intég­­lalement réalisé. Et dans ce sens, c'est pourtant une exposition „d’oeuvre" puisqu’elle a trouvé pour son art la bonne voie à suivre, c’est-à dire l'art du gobelin. Ce genre d'art remonte, même en Hongrie, à des antécédents remarquables. Nos documents écrits prouvent que déjà à l’époque du roi Sigismond (au 14e siècle) on prépara des tapisseries en Hongrie Cependant notre premier tapis mural ne date que du 19e siècle, „Le mariage hongrois" de Béla Iványi-Gründwald. Au 20e siècle, parmi d’autres, c’est à la colonie d'artistes de Gödöllő que prospéra le premier atelier de tissage hongrois, sous le patro­nage d’Aladár Körösfői-Kriesch. Les gobelins de János Vaszary et de József Ripl-Rónai ont ouvert de nouvelles possibilités pour cet art en voie de dévéloppement. En dehors de ces artistes le repré­sentant le plus illustrie de l'art hongrois de gobelin était Noémi Ferenczy qui inspire même aujourd'hui nos artistes. Dans son art elle appliquait les ré­sultats des maîtres importants du passé et de l’époque tout en dévéloppant son langage artistique au niveau le plus élevé. Comme professeur elle enseignait pendant longtemps les générations des futurs artistes à l’École Supérieure des Arts Déco­ratifs. C’est ici que Jolán Fett a fait ses études dans la période de 1947-1951, comme élève de Ernő Schubert. Plus tard elle deviendra assistante de Noémi Ferenczy et elle la restera jusqu’à 1956.

Next