Magyar Iparművészeti Főiskola kötött-hurkolt anyag és formatervező szakcsoport 1952-1977 (Budapest, 1977)

25 éves a kötő­hurkolóipari tervezőképzés Magyarországon A mechanikai hurkolás, kötés három évszázad alatt megtett fejlődése a textilipar leggyorsabban fejlődő iparágává tette szak­mánkat. Az ipari forradalom megindította, a finommechanika ki­fejlődése gyorsította, a mesterséges szál forradalma felfokozta a kötő­­hurkolóipar fejlődését. A két világháború közötti időszak megteremtette a ruházko­dásban a speciális igényeket kielégítő és a modern ruházkodás követelményeit hordozó kötöttáru fogalmát és gyakorlatát. A má­sodik világháború után a gazdasági talpraállás évei után, amikor is elsősorban a szükségletek gyors kielégítése vált programmá, természetes volt a mennyiségi követelmények fokozása. E téren az ötvenes évek gyakorlata mutat példákat akár nemzetközi, akár hazai viszonylatban. A külföldi gépgyárak rátérnek a gyorsjáratú, termelékeny gépek konstruálására, divatba jön a célgép alkalma­zása. A gyárak államosítása után a sok kis és közép­üzemből megvalósul a koncentrált magyar kötő-­hurkolóipar, ahol elsőd­leges törekvés a termelés fokozása. Ezeknek jellemzői a profi­­lírozás, a többgépes rendszerek bevezetése, tipizálási tendenci­ák. Az ötvenes évek második felében következik be a nemzetközi kötő- hurkolóipar reformja, amely a piac igényeinek, a szinteti­kus szálak elterjedésének, a finommechanikának a sürgetésére új konstrukciókkal jelenik meg a gépgyárakban és tanúi lehetünk a teljesen idomban kötött sikburkolt felsőruházati gyártás kiala­kulásának és tömeges elterjedésének. A sikhurkológép, amely addig kizárólagosan a harisnyaipar alapgépe volt átvette a sikkötőgép szerepét, a harisnyaipar a körkötött harisnyák gyártására tért át. A harisnyagyártás, a mintás harisnyák előkészítették a nagy átmérőjű jacquard kötő­gépek betörését a jersey ruházatba és egyben a korszerű szövet­­gyártás alapjait körvonalazta. A hatvanas évek elején bekövetke­zik a lánckötőgép reneszánsza és megújult szerepkörében sorra hódítja meg a legkülönbözőbb témaköröket (felsőruházat, csipke, rövidáru ipar, függöny, faltól-falig szőnyeggyártás, műszőrme­­gyártás és egyéb műszaki textiliák területén). A hatvanas évek második felében megkezdődik egy újabb te­­rü­letnyerés: a gyapjúipar kör kötőgépekkel, a pamutipar, nyomott

Next