Magyar Iparművészeti Főiskola kötött-hurkolt anyag és formatervező szakcsoport 1952-1977 (Budapest, 1977)
25 éves a kötőhurkolóipari tervezőképzés Magyarországon A mechanikai hurkolás, kötés három évszázad alatt megtett fejlődése a textilipar leggyorsabban fejlődő iparágává tette szakmánkat. Az ipari forradalom megindította, a finommechanika kifejlődése gyorsította, a mesterséges szál forradalma felfokozta a kötőhurkolóipar fejlődését. A két világháború közötti időszak megteremtette a ruházkodásban a speciális igényeket kielégítő és a modern ruházkodás követelményeit hordozó kötöttáru fogalmát és gyakorlatát. A második világháború után a gazdasági talpraállás évei után, amikor is elsősorban a szükségletek gyors kielégítése vált programmá, természetes volt a mennyiségi követelmények fokozása. E téren az ötvenes évek gyakorlata mutat példákat akár nemzetközi, akár hazai viszonylatban. A külföldi gépgyárak rátérnek a gyorsjáratú, termelékeny gépek konstruálására, divatba jön a célgép alkalmazása. A gyárak államosítása után a sok kis és középüzemből megvalósul a koncentrált magyar kötő-hurkolóipar, ahol elsődleges törekvés a termelés fokozása. Ezeknek jellemzői a profilírozás, a többgépes rendszerek bevezetése, tipizálási tendenciák. Az ötvenes évek második felében következik be a nemzetközi kötő- hurkolóipar reformja, amely a piac igényeinek, a szintetikus szálak elterjedésének, a finommechanikának a sürgetésére új konstrukciókkal jelenik meg a gépgyárakban és tanúi lehetünk a teljesen idomban kötött sikburkolt felsőruházati gyártás kialakulásának és tömeges elterjedésének. A sikhurkológép, amely addig kizárólagosan a harisnyaipar alapgépe volt átvette a sikkötőgép szerepét, a harisnyaipar a körkötött harisnyák gyártására tért át. A harisnyagyártás, a mintás harisnyák előkészítették a nagy átmérőjű jacquard kötőgépek betörését a jersey ruházatba és egyben a korszerű szövetgyártás alapjait körvonalazta. A hatvanas évek elején bekövetkezik a lánckötőgép reneszánsza és megújult szerepkörében sorra hódítja meg a legkülönbözőbb témaköröket (felsőruházat, csipke, rövidáru ipar, függöny, faltól-falig szőnyeggyártás, műszőrmegyártás és egyéb műszaki textiliák területén). A hatvanas évek második felében megkezdődik egy újabb területnyerés: a gyapjúipar kör kötőgépekkel, a pamutipar, nyomott